Légy Társszerző! Ha az itt leírt nevek, házak esetében szerinted pontosítani való van, tisztelj meg azzal, hogy felhívsz a 20/ 439-56-48-as telefonszámon! Leköteleznél, ha a birtokodban lévő fotóval, emlékeiddel illusztrálnád az Enyedi utcák, vagy a Főszeg múltjának életét!

Az Enyedi utca és Enyedi –köz Velence legrégebbi részén, a Főszeg nyugati határán található. Régebben földművesek és halászok lakták. Házai egy része még őrzi a XX. század elejének hagyományait, ám ez lassan eltűnik.

Az utca É-K-Dél- tájolású, ívelt, az Enyedi –köz Kelet-nyugati tájolású, Dél felé kissé ívelt, így a két utca keresztet formáz. Az utca Észak-Keleten és Déleni is a Fő utcába torkoll, tekintettel arra, hogy a Fő utca a Meszleny/Bod kápolnánál Y-alakban kettéágazik.

Mint írtam, az utca az ősi falumag szélén található. Bár a Bod Kápolnával jelölhető, vélhetően középkori, majd a XVIII. században újratelepült központ csak pár méterre van, Magyarország Első Katonai Felmérése idején (Velencén 1782-ben) az utca még nem létezett.

1.kép: A Főszeg Magyarország Első Katonai Felmérésének Velencére vonatkozó térképszelvényén. A képen jól látható, hogy a Fő utca (ma Bod-néven ismert) kápolnájánál, a falu valamikor “ősi” (értsd: XVIII. századi), katolikus kápolnájánál kettéváló, tó felé eső oldala népesült be akkorra (forrás: Arcanum Kiadó)

Az utca fokozatosan, a XVIII-XIX. században népesült be. A Főszeg terjeszkedése kezdetben egyrészt a Fő utca tó felé eső részének benépesülése volt nyugati irányba, másrészt az Enyedi –köz északi, (mai páratlan) oldalának északi részén építései, valamint a majdani Enyedi utca páratlan oldalának (kb. a mai Enyedi utca 7. számig tartó) belakása révén történt. Szórványos kivételt képez az Enyedi utca 2, az Enyedi utca 8, az Enyedi köz 4. környékére eső, akkor már beépített házhely.

1782-ben kis eséllyel állt ház az Enyedi utca/Enyedi köz területén.

2. kép: 1880-as kataszteri térképrészlet az Enyedi utca környezetéről (forrás: Magyar Levéltárak kiadványai-Fejér megye) Nagyításért kattints a képre!

1880-ra már 14 ház állt a mai 23-ból, igaz, ebből három a mai Enyedi utca 2 számra esik. Köztük nem tudok további pontosabb időbeli sorrendet állítani.

3.kép: 1927-es légifotó a Főszeg térségéről (forrás: Hadtörténeti Múzeum) Nagyításért kattints a képre!

A következő komolyabb információ az 1927-es első, Velencéről készült légifotó. A fotón jól látszik az Enyedi utca 9, és az Enyedi –köz 2, 6 beépülése. Így a beépülés már 17 volt a 23-ból.

4.kép: 1950-es légifotó (forrás: Hadtörténeti Múzeum) Nagyításért kattints a képre!

Az 1927-1950. közötti időszakban komolyabb építés folyt. Ekkor települt be az Enyedi utca 2 egy része, a 4,11,17,19,21. szám.

5.kép: A Google Föld mai képe a Főszegről

A helyszíni tapasztalat alapján ma  23 ház áll az Enyedi utcákban,ha az Enyedi köz nyugati szélének nyaralóit nem számítjuk. A 2. szám alatti házakból egy régi épület és egy nagyra nőtt panzió maradt. Új épület az Enyedi utca 17/A és a 10/A. A területen összesen három beépítetlen házhely maradt.Az Enyedi -közben három újabb ház épült vagy jelentősen átalakult a XX-XXI., három pedig eltűnt a XIX században. Maga a modernizáció minden házra igaz. Jelentős átalakuláson a telken és a funkción belüli átalakulást értem. Jelentős funkcionális átalakulás pl. az Enyedi -köz 1-es, valamint az Enyedi utca 2 alatti Szűcs és Faragó  ház beolvadása az U-alakot formázó panzióba. Eltűnés például az Enyedi -köz 3 körüli, XIX. századi egyikének eltűnése, (hacsak a térkép nem a hajdani, 3-as szám alatti ház mai nyárikonyháját mutatta háznak).

Érdemes megnézni térképen is a betelepülés hozzávetőleges menetét.

6.kép: Az utca betelepülése az 1880-as kataszteri térképen. Piros szín: 1782-ben már lakott. Pink szín: 1880-ban már lakott. Kék: 1927-ben lakott. Zöld: 1950-ben lakott. Sárga: jelenleg beépített.

A fent leírt betelepülési sorrend annyiban pontosítja az utca koráról korábban leírtakat, hogy abból jól látható: a falu újratelepítésének kezdetén jól kivehetően „utcás falu” lehetett, mégpedig a Fő utca vonalán, a mai Bod Kápolna körüli falumaggal. A fejlődés XIX. századi időszakában ért el a betelepülés az Enyedi közbe, majd tovább.

7. kép: 1943-as utcakép szekérrel, felnőttekkel és gyerekekkel. A lovakat talán Pintér úr tartja (környékbeli) (forrás: a Faragó család gyűjteménye) Nagyításért kattints a képre!

Próbáltam embereket, családneveket találni mindehhez. Az 1880-as (nagyon nyúzott állapotú) kataszteri térképen az alábbi telektulajdonosok nevei olvashatók:

A rossz állapotú térképen 44-46, kézenfekvően telekosztásból származó helyrajzi szám volt olvasható, tehát a Főszegen a relatív túlnépesedés a Scholl/Solt közénél jóval hamarabb bekövetkezett.

A nyilatkozó főszegiek a XX. század közepéről az alábbi háztulajdonos családokat említették:

Sajnos, a falu XIX-XX. századi dokumentumai odavesztek a II. világháborúban, ezért hivatalos papírokkal mindez nemigen támasztható alá.

Molnár Ilona (Enyedi utca 19.) és Faragó Robi barátom (gyerekként Enyedi utca 2.) emlékezete szerint az alábbi utcabelieket találtam meg a XX. század közepéről:

Molnár Ilona visszaemlékezése alapján néhány információt szerezhettem az utca II. világháborús sorsáról. Ilona néni szerint az utca a többi falurészhez képest kevesebb pusztulással úszta meg.

Az 1944. decemberi szovjet áttörés idején a Molnár mama és három árva gyereke sokadmagukkal a hegyre, a Hörpincéhez menekültek, ott húzták meg magukat pár napig, amíg le nem lehetett menni a hegyről. A karácsony már az utcában, Enyedi Istvánéknál érte őket. (Enyediéknek saját pincéjük volt a telken.)

Az ő házukba magukon kívül lovaikat is elszállásoló kozákok a rettenetes szeméten és rendetlenségen kívül nagyobb bajt nem okoztak.

A kozákok szemét bántotta bátyja „úri luxusa”, pár nyakkendője. A család csillárjára aggatták őket, és céllövést rendeztek rá. Úgy tűnik azonban, ennél nagyobb kár nem érte a családot, ami bizony ritkaság.

Az 1945. márciusi evakuálás idején Stokinger György és családja viselte gondjukat. Ilona bátyja a szovjetektől egy fehér lovat kapott. Stokinger úr szekeret szerzett, arra pakolták fel a holmijukat és így indultak neki az útnak. Ők Martonvásáron álltak meg, onnan fordultak vissza, amikor március végén lehetett. Molnár mama a túlélés után a faluban szerzett aprójószágot vitte Pestre, az érte kapott pénzen aztán megint jószágot vett, így tartotta el a családot és hozta helyre a károkat.

8.kép: A Katolikus Leányegylet (KALÁSZ) leányai-valószínűleg 1945-46 táján A képen a középső sorban, jobbról a harmadik Molnár Teréz, mellette a középső sor jobbról második alakja Vida Erzsébet, az alsó sor jobb első szereplője Nyulasi Mariska. (A Nyulasiak is főszegiek voltak, a ma Enyedi utca 5 feletti, Ország útra nyíló telken volt a házuk.) Feltehető, hogy a középső sor bal első leánya … Irénke, később, ifjú Géjó Pál felesége. Az alsó sor középső tagjaként én (a későbbi Tóth Lászlóné) Tóth Zsuzsa nénit vélelmezem, de akár tévedhetek is. (forrás: Molnár Ilona gyűjteménye) Nagyításért kattints a képre!

Források:

–          Arcanum: Magyarország Első katonai Felmérése DVD

–          Magyar Levéltárak Kiadványai –kataszteri térkép Fejér megyéről

–          Hadtörténeti Múzeum térképtára-légifotók 1927-ből és 1950-ből

–          A Faragó család emlékezete és archivuma

–          Molnár Ilona emlékezete és fotói

Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Bod László Kápolna Galéria, Emberek, Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, Főszeg, II. Világháború, Légifotó, Légy Társszerző!, Térképek, történelmi térkép, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, Velence térkép, Velencei tó, XIX. század, XVIII. század, XX. század

Címkék:Bernyó, Budapest, Cseh Mihály, Csontos, Enyedi, Enyedi István, Enyedi köz, Enyedi utca, Faragó Károly, Faragó Róbert, Főszeg, Géjó, Gozola, Gránitz, Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Halász, Hörpince, helytörténet, Heszler, Kalász, Kerner, Magyarország I. katonai Felmérése, Martonvásár, Meszlényi, Molnár Ilona, Nagy András, Nyulasi, Pete, Pilitz, Pintér, Sági, Schörmann, Stokinger, Stokinger György, Szántó, Szűcs, Tóth Lászlóné, Teker, utcás falu, Vörös, Velence, Vida