2015. 01. 17: Kárpáti Miklós hozzászólásaival (továbbiakban: -KM)
2015. 01.23: Pápai Szabó György kigészítéseivel (a továbbiakban: – PSZGY)
Légy szerzőtárs!
Segíts elmesélni, hogyan nézett ki 1927-ben „alulnézetből” a velencei Zárda(mai Óvoda) a katolikus templom (a régi toronnyal), a Gschwindt kastély, a régi temető, a Főszeg,az Ófalu házai, és milyen konkrétumokat lehet róluk tudni! Mailcímem: arpad.feher1@gmail.com. Telefonom: 20/ 439-56-48 (munkaidő után) keress! Az is segítség, ha megbízható forrást ismersz!
***
Az 1927-es légifotó-sorozat harmadik, utolsó darabja az Ófalu északi részét mutatja 1927-es mivoltában. Próbáltam a képpontokhoz XX. század eleji (a légifotóhoz illeszkedő) képanyagot találni. Van, ahol sikerült, van, ahol nem! Ha segítesz, -mert Neked jobb van-még jobb lehet!
1. kép: Velence 1927-es légifotója-az Ófalu-Főszeg rész (Hadtörténeti intézet Térképtára) (rákattintva kinagyíthatod!)
Az 1. és 2. pontot, a Tóbíró köz és a Tűzoltó Szertár helyét csak a viszonyítás kedvéért jelzem, hisz a II. részben komolyabban írtam róluk, és fogok is!
A 3. ponttal jelölt hely a mai óvoda, a régi zárda, melynek XIX. sz. eleji és mai fotóját a 2. kép mutatja. A zárdáról azt lehet (egyelőre) tudni, hogy a Szent Vince irgalmas nővérek vezették. Továbbá, hogy 1885-1905 között Meszleny Gyula püspök alapította Sárváry Mariann tanulmánya szerint.
2. kép: A valamikor velencei Zárda, mai Óvoda képe (1910-es évek-2014. (forrás: Megyei Vörösmarty Könyvtár Képeslaptára-saját fotó)
Nagyon érdekelne a zárda/Óvoda melletti, szintén régi épület (3. kép) története, melyet –állítólag tévesen- postakocsi- állomás- épületként ismertem a Fő utca Bethlen Gábor utca sarkán.
KM: A harmadik képen szereplő épület lehetett a zárda lakóépülete. A részbeni átépítés sem tudta eltüntetni a nyugati oldalról nyíló cellasor nyomait. (Valamikor 1980 körül jártam is benne.)
PSZGY: Az épületet Szórádi András presbiter postamester lakhelyként és postaépületként azonosította.
A zárdaépület egy 1910 előtti fotója forrás: Kárpáti Miklós
3. kép: A ház, ami nem tudom, mi volt, de régi! Te tudod?
Nem jelölöm külön ponttal az út túlfelén található volt Községházát sem, aminek a 4. képen látható az 1932-es és jelenlegi állapota. Erről az épületről még külön bejegyzésben szeretnék megemlékezni.
4. kép: A volt velencei Községháza (1932-2014) (forrás: Magyar Képeslap Katalógus, ill. saját fotó)
Végül ugyanide tartozik a valamikori „SZÖLFA” –épület, ami aligha csemetefa-kereskedésnek épült valaha. Mi volt ez az épület, és hogyan illeszkedik a környező többihez, mint –feltehetően- gazdasági célú létesítmény?
A 4. ponttal jelölt épület a református templom és parókia, valamint a volt református iskola (5-6. kép)
5. kép: A Református templom 1911-ben és napjainkban (forrás: Magyar képeslap Katalógus, saját fotó ill. Pápai Szabó Gábor)
Kupi László könyvének 49. és 122. oldalán találod az épületek és a velencei református egyház részletesebb leírását. (Ezúton is köszönet Pápai Szabó György tiszteletes úrnak a szíves útbaigazításért!)
A templomtorony építési dátuma 1807-es, a templomé sokkal régebbi. Pápai Szabó Gábor mai tájékoztatása szerint tavaly (?) ünnepelték a templom 270 éves jubileumát, azaz 1744 körüli az építése.) A lelkészlak és az iskola jelen fizikai állapotában Kupi László leírása alapján XIX. sz közepi építésűnek tehető. (Mindkettőnek volt elődépülete.)
6. kép: A református iskola a 60-as években és ma (forrás: Megyei Vörösmarty Könyvtár képeslapkatalógusa, saját fotó)
Az 5. ponttal jelölt hely a katolikus templom. (7. kép)
7. kép: A velencei Katolikus templom 1911-ben és ma (forrás: Magyar Képeslap Katalógus, saját fotó)
Kupi László könyvének 44. oldalán találod az egyház és az épület részletesebb leírását. E szerint a jelenlegi épületet 1827-ben kezdték építeni, és 1829. május 12-én adta át Szütsits Paulus Mathias fehérvári püspök. 1917-ben tornya leégett, mai formája 1918-ban, majd a II. világháború után ismét újraépített torony révén alakult ki. (A régi fotón még a régi hagymakupolát látod.) A II. világháborúban ismét súlyos károkat szenvedett. A templom nagyharangját az ismert XX. századi harangöntő, Slezák László öntötte, mint oly sok II. világháború utáni, feltámadt harangot …
KM: A katolikus templom kupolájánál Kupi László kihagyott egy lépést. Az eredeti sisak leégése után egy, a mainál sokkal magasabb, karcsúbb sisak épült, amely a 2. világháború sérülései után nyerte el a maihoz hasonló, alacsonyabb gúla alakot. Mellékelem a képeket. Az első 1930 körül, a második 1948 körül készült, jól látható a jelentős magasságbeli különbség.
A katolikus templom sisakjának 1930. körüli, karcsú változata- forrás: Kárpáti Miklós
A katolikus templom háború után helyreállított épülete a tömzsibb toronnyal a fotó becsült keletkezési ideje 1948. forrás: Kárpáti Miklós
A 6. ponttal jelölt terület sajátja, hogy jól látszik rajta, hogyan bővül fokozatosan a falu. 1927-ben még kertek voltak a Fő (Templom) utca házai mögött. Mára ez a térség az Ófalu házépítéseinek egyik fő területe. A kertek emlékét legfeljebb a játszótér őrzi.
A 7. pont a régi (ősi) katolikus templom, majd Meszleny Kápolna helye, és a ma ott található Bod László Kápolna Galéria helyét mutatja. (8. kép)
7. kép: A falu középkori romjain épült első katolikus templom,majd Meszleny, majd Bod Kápolna
Kupi László könyvének 184. oldalán találod az épület részletesebb leírását. E szerint itt a középkori pusztulás előtt is templom állt. Ennek romjaira épült 1722-ben, Meszleny János –féle új templom (kőből és fából).
1833-ban (az új, mai is ismert katolikus templom felépítése után) a kápolnát átalakították-írja Kupi László. A II. világháborúban elpusztult kápolnát Bod László festőművész állíttatta helyre-emlékeim szerint a 80-90-es években. Minden pusztulás ellenére jól láthatóan megmaradt a kápolna (kis) templomszerű szerkezete.
A 8. pont a Főszeg tópart felé eső vége-még a vízrendezés előtt. Itt a már korábban megfigyelt kiszélesedés látható a már korábban többször említett hordaléklerakódás jelensége miatt. Bár ma már nem feltűnő, ennek forrása egy ma is látható kis befolyó, (9.kép) aminek egyelőre nem találom a nevét.
9. kép: A kis ér a Főszegen. Évszázadok alatt ez alakította ki a légifotón látható földpadot
Az, hogy a katolikus templom eredetileg a Főszegen állt, azt valószínűsíti, ez lehetett az első falumag, vagy a legelsők egyike. A Főszeg (Főszög) –elnevezés is jelentheti ugyanezt. (A „szeg” elnevezést a jelenlegi etimológia településrésznek fordítja.)Kérdés a „Fő”-ség oka. Gyerekkorom egyik felnőttmeséje szerint pl. azért volt ez a neve, mert a módosabb, befolyásosabb falusiak laktak arrafelé, míg a Tóbíró köz felé a szegényebbek. Mai fejjel ezt nehéz elhinni, de lehet, hogy így volt.
Magaslati, víztől védett pont, miként az 1700-as években jelzett valamennyi településrész-csíra. Ugyanakkor elég közel a vízhez ahhoz, hogy abból életet kapjon, ha kell.
A 9. pont a régi temető helyét jelöli. Ma itt nyugszik néhány magyar és talán német katona, a fák között pedig régi sírok állnak. A jelenleg használt temető a tudomásom szerint Meszlenyiek által adományozott helyen, ettől a helytől balra látható a képen.
Az új temető a maga útján haladva harap bele lassan a régibe. Ma -ha jól láttam, 2014 januárjában – az 1870-es évekbeli elhunytaknál halad el éppen.
A 10. pont a Gschwindt kastély.
10. kép: A Meszleny-Burchhardt-Bélaváry-Hauszmann-Gschwindt kastély főhomlokzatának 1950-es és mai képe (forrás: Megyei Vörösmarty Könyvtár Képeslaptára, saját fotó)
Kupi László könyvének 88. oldalán találod az épület részletesebb leírását. 1940-es évekbeli és mai képét a 10. képen látod.
Források:
– Hadtörténeti Intézet Térképtára
– Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai szereplése a XVIII. századtól napjainkig
– Kupi László: Város volt, város lett-2004. Velence-digitális változat
– Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus
– Megyei Vörösmarty Könyvtár Képeslaptára
Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1989-től napjainkig, Bod László Kápolna Galéria, Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, Főszeg, Habsburg Birodalom, Katolikus templom, Kápolnásnyék, Légifotó, Légy Társszerző!, Református Iskola, Református templom, térképészet, Tóbíró köz, Település-szerkezet, Temető, Tűzoltó Szertár, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XVIII. század, XX. század
Velenceblog 
Kedves Árpád!
A harmadik képen szereplő épület lehetett a zárda lakóépülete. A részbeni átépítés sem tudta eltüntetni a nyugati oldalról nyíló cellasor nyomait. (Valamikor 1980 körül jártam is benne.) Mellékelek egy 1910 előtt készült képet a mai óvodáról.
A katolikus templom kupolájánál Kupi László kihagyott egy lépést. Az eredeti sisak leégése után egy, a mainál sokkal magasabb, karcsúbb sisak épült, amely a 2. világháború sérülései után nyerte el a maihoz hasonló, alacsonyabb gúla alakot. Mellékelem a képeket. Az első 1930 körül, a második 1948 körül készült, jól látható a jelentős magasságbeli különbség
Mivel csatolni nem tudom, e-mailben küldöm át a véleményemet alátámasztó képeket.
Üdv: Kárpáti Miklós
Kedves Árpád!
Korrigálnom kell az egyik állításomat, az egykori zárda melletti épület a 40-es években nem tartozott a zárdához, következésképpen hiába tűnt logikusnak a cellaszerű elrendezés alapján, nem lehetett az apácák lakóépülete. Ma beszélgettem egy idős hölggyel, aki oda járt iskolába, tőle az információ – ő postaként említette. Hála Istennek többen vannak még köztünk, akik oda jártak, az ő emlékezetükre még lehet építeni – a betelepültek pedig maradjanak csak a dokumentumoknál, ne logikázzanak… 🙂
Kedves Miklós, meg kell mondjam, az Egyesületben mi is kinlódunk az épülettel. Cserny Zsóka és a környékbeliek is bizonytalanok valamikori funkciója tekintetében. Magyarország I. Katonai Felmérése idején mindenesetre másutt volt még a postaállomás. Az 1884-es kataszteri térképen a házat 12-es számmal jelölték. Ez a telekkönyvben akkor Schönemark Hugóné bárónő (sz: Aichmayer Gizella) birtokát takarta. Aichmayerék a hely kisnemeseinek egyike voltak.
A 3. sz. képről: Szórády András egykori kedves presbiteremtől hallottam még életében: itt lakott a postamester, de postaként is funkcionált az épület. Ha valaki tudta, hogy mi volt ez az épület, akkor Bandi bácsi volt az… Szemben nőtt fel, az utca másik oldalán lévő Szórády-funduson. Édesapja református gondnok, presbiter, és egy időben (30-as évek) falubíró is volt.
Az 5. sz. kép azért érdekes, mert az előtérben (elől) látható hatalmas termetű férfiú (Szórády András egykori presbiterem elmondása szerint) maga Tiszteletes és Tudós Decsy Károly nagytiszteletű úr, aki 51 évig volt Velence református prédikátora, Molla Szadik barátja, annak eltemettetője… Hatalmas termetű, nagy erejű, s tudós férfiú volt, nagyon szép márvány feliratú síremléke a régi református temető ma már ligetes részében található, a mai ravatalozó felőli részen… Rajongtak érte hívei, rengeteget tett az itt élőkért, a faluért… Jó lenne egy utcát elnevezni róla itt az “Ófaluban”….
Másrészt Árpádom: ki kellene javítanod több helyen is a nevemet: Nem Gábor vagyok, hanem György. Pápai Szabó György, Velencei református lelkipásztora immáron a 13. esztendeje…
Szeretettel és köszönettel: Pápai Szabó György lelkipásztor, képviselő
Kedves Tiszteletes Úr!
Elnézést a névhibáért, igyekszem megtalálni! Üdvözlettel: Fehér Árpád
Kedves Tiszteletes,
egyelőre kizárólag ebben a légifotós bejegyzésben találtam névhibát, amiért is ismét elnézést kérek!
Kérnék továbbá segítséget is! Idén szeretnék Szórádi Andrásról- pontosabban a Szórádiakról- írni. Ürügye az 1928-as virilista Szórádi, vélhetően András bácsi édesapja. Amit kérni szeretnék: az a család református könyvekben rögzített története, amikhez hozzáférést szeretnék kapni.
Kedves Árpi!
Egy, a zárdát ábrázoló, eddig számomra ismeretlen lap közreadásakor figyeltem fel arra, hogy Sárváry Mariann az alapítás időpontjára igen-igen tág időhatárt (20 esztendőt, 1885-1905!!!) adott meg.
Valójában 1895-ben szentelték fel a leányiskolát és zárdát Meszlényi Gyula püspök édesanyja, Teréz nevenapján, október 15-én.https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=3766744853416082&id=549335208490412
Üdv:
Miklós