A településszerkezetről szóló előző részben leírtam, hogyan változott Velence település-szerkezete az 1780-as évek és 1953 között. A mostani bejegyzés az 1954-től napjainkig tartó 60 éves időszak változásaival foglalkozik.
Térképforrások:
– a Google Föld, mint az ábrázolás alapja, a jelenlegi állapot, narancssárga felületek
– Magyarország I. Katonai Felmérése-térkép 1:28.000, forrás: Arcanum Kiadó –(piros felületek)
– Magyarország 1951-53-as HM térképe 1:25.000, Hadtörténeti Intézet Térképtár (barna felületek)
– Magyarország 1968 (70) –es HM térképe 1: 25.000, Hadtörténeti Intézet Térképtár (kék felületek)
– Magyarország 1980-(87)-es HM térképe 1:25.000, Hadtörténeti Intézet Térképtár (zöld felületek)
1. kép: A faluszerkezet változása 1784 és 2014 között
1780-as évek, a piros részek (ismétlés): A történet ismét a történelmi falumag 1784-es rajzával indul, amit ezúttal nem részletezek (megtettem korábban). Ezt írják körül a rajz piros tartományai. A stratégiailag-geológiailag kedvező pontok (magaslatok, védett, és/vagy vízközeli helyek) népesültek be először, a történelem perspektívjában sokadjára.
A falu lakossága ekkor kb 1.000,-1.100, főre volt tehető. A házak száma kb 139-147.
1800-as évektől 1953-ig, a barna részek (ismétlés): A falu területe ma ismert részének 70%-a benépesült. A szétszórt falumagok már a XX. század I. felében összeértek. 1953-ig a falunak még volt hova könnyen (kifelé) terjeszkednie. A falu nemcsak kiheverte a pusztulást, de terjedelmében is nőtt.
1960-ban Velence megszámolt lakossága a külterületi népesség nélkül 3.268 fő volt. A mindenféle épületek száma ekkor 1024 volt, a lakott épületek száma 829. A népsűrűség 98,1 fő/km2 volt.
1970-es évek, kék felületek: A falu a tótól kifelé terjeszkedett, és elkezdődött a telekmegosztások korszaka. Mind Velence, mind Kápolnásnyék oldaláról tovább csökkent a beépítetlen terület, nőtt az üdülőépületek száma. Az állandó lakosság számaránya is folyamatosan emelkedett. Velencefürdő délebbi, térképről lemaradt részei, a Bence hegy keleti oldala, az Újfalu távolabbi részei ekkor gyarapodtak intenzíven- a nyolcvanas évek végéig.
1970-ben Velence népszámláláson jelenlévő lakossága (a hozzácsapott Nadap és Kápolnásnyék nélkül) 3463 fő volt. A KSH 1970-ben következetesen 1787 „lakást” publikált a szűkebben vett Velence területén. Ennek hitelességét a későbbi adatok alapján kétlem. Ugyanez a statisztika azt is írja, hogy 1960-69 között Velencén 868 „lakás” épült. Olvasható továbbá, hogy Velencén „csak nyári” lakhatásra 1960-69 között 724 „lakás” épült. A népsűrűség ekkor 104 fő/km2 volt.
A rejtvény általam vélt megfejtése az, hogy az épületállomány közel megduplázódása és az állandó népesség ennél lényegesen lassabb növekedése mögött az üdülőépületek számának egyértelmű gyarapodása és vele ideiglenesen itt élők (tehát a statisztika szerint másutt élők) állnak. A Velencére ma is jellemző hullámzó lakosságszám ekkortól kezdődött.
Ennek a viszonylag gyors változásnak az egyik katalizátora az 1967-re Velencét elérő M7-es volt. A sztráda egyrészt elemésztette a Pincesor jelentős részét. Másrészt tetemes építőanyag-mennyiséget loptak el onnan ahhoz, hogy a tó környékén legyen miből építeni a kisebb –nagyobb házikókat (amúgy a komoly építőanyag-hiány idején).
1980-as évek, zöld felületek: Az Ófaluban jórészt a feltöltött partszakaszokon, a beépítetlen, osztatlan telkeken, az Újfaluban és Velencefürdőn délre kezdődött a beépülés.
A (népszámláláskor) jelenlévő népesség 1980-ban 4.027 volt. 1990-ben 4.254. 1980-ban 1.166 „lakást” jegyzett a KSH, ami azért volt lehetséges, mert a darabszámból kivezették a nyaralóingatlanokat, amik száma legalább 8-900 lehetett. A népsűrűség 120,8 fő/km2 volt.
Az 1990-2014 közötti időszak, narancs-felületek: Erről az időszakról nincs HM térképem, csak a mai „végállapot” ismert. A Google Föld további növekedést mutat a Sukoró felé vezető településrészen, az Újfalu távolabbi részein. A választott technikával követhetetlen, kisebb területek, még beépítetlen részek beépítése tovább folyt az időszakban.
1990-ben a (népszámláláskor jelenlévő) népesség 4.254 fő, 2001-ben 4.979, 2011-ben 5.474 fő volt.
Az ezredforduló konjunktúrája Velencén látványos népességnövekedést okozott.Velencén 2011-ben 2491 lakás és üdülőépület volt. Ebből lakásnak 2045 minősült, üdülő vagy nem lakott lakás pedig 446 volt. Ha mindezt egybevetjük az 1970-es adatokkal, látható, az üdülők tetemes részéből „lett” állandó lakás. A népsűrűség ekkor már 164 fő/km2 volt.
2. kép: Velence népessége 1784-2011 között (az időnként hozzácsapott települések nélkül)
3. kép: Velence népsűrűsége 1930-2011. között
Források:
– a Google Föld,
– Magyarország I. Katonai Felmérése-térkép 1:28.000, forrás: Arcanum Kiadó
– Magyarország 1951-53-as HM térképe 1:25.000, Hadtörténeti Intézet Térképtár
– Magyarország 1968 (70) –es HM térképe 1: 25.000, Hadtörténeti Intézet Térképtár
– Magyarország 1980-(87)-es HM térképe 1:25.000, Hadtörténeti Intézet Térképtár
– KSH 2001. népszámlálási adatbázis
– KSH 2011. népszámlálási adatbázis
–
Ezen az úton köszönöm a Hadtörténeti Múzeum Térképtára munkatársainak, Hegedűs Ábel és Csákváry Kristóf uraknak szakmai támogatásukat!
Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Adatok, Hosszútávú idősorok, Kápolnásnyék, Statisztika, térképészet, Település-szerkezet, Velence, XX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?