300 éve kezdődött Velence újra(le)települése

Több bejegyzésben is említettem azt a munkát, aminek célja, hogy a Velence 1714-es újrabetelepítéséhez kötődő szájhagyományt megbízható dokumentummal lehessen megerősíteni. Ez a munka a minap határkőhöz érkezett.

A kutatás történetét kicsit később írom le. A lényeg:

1716-ban (meg az országos összeírások után a XVIII. században mindig) az országos összeírást- esetünkben az 1715-öst- felülvizsgálati eljárás, amolyan “uralkodói minőség-ellenőrzés” , adórevízió követte, kontrollálva ezzel a megyei adóbiztosok és a szervezet tevékenységét.

Az 1715-ös felmérés felülvizsgálati anyaga a Magyar Országos Levéltárban (MOL) olvasható. Az eredeti anyagot, mely a MOL Bécsikapu téri épületében van, mikrofilmre vitték, én ezt a mikrofilmes verziót ismertem meg, melyet hamarosan látni fogsz, Tisztelt Olvasó!

A felülvizsgálati anyag IV. kötetében (levéltári jelzete N 77 Regnicolaris Levéltár – Archivum Regni – Antiquiores conscriptiones – 4. kötet – 161-162. oldal), a Fejér vármegyére vonatkozó részben, az 1. pontban az alábbi latinnyelvű szöveg olvasható a 161- oldal alján és a 162. oldal tetején:

161 162

1.kép: Az eredeti latin szöveg az adófelülvizsgálat 161-162.lapján

A nehezen olvasható, kézírásos szöveg latin „megfejtése”:

„Primo. In Possessione Velencze. Haec possessio ab uno duntaxat anno populari coepit, quae nec domicilia quidem habens, conscripta non est. Pro cuius intermissa conscriptione

Dominos Conscriptores, Deputatus eiusdem Inclyti Comitatus Dominus videlicet ordinarius Vice Comes se responsurum, et Dominos Conscriptores evicturum appromisit.”

 

A szöveg szakszerű magyar fordítása:

„Először. Velence birtokon. Ez a birtok csak egy éve kezdett benépesedni, és nincs összeírva, mert nincsenek házhelyei.

A tekintetes vármegye kirendelt első alispánja megígérte, hogy a birtok el nem készült összeírása érdekében felel az összeíró hivatalnok urakért és szavatolja, hogy lesznek.”

 

Kicsit később, a 2. pontban a jegyzőkönyv említést tesz Acsa és Alcsut településről, mint nemesi-tehát adózás alá nem vetett- helyekről, de ez Velence szempontjából egyelőre mellékes.

Fedlap

2. kép: Az országos felülvizsgálati anyag fedőlapja

 

A jegyzőkönyv Fejér vármegyére vonatkozó lapjait *.PDF formátumban itt közlöm.

Rövidre fogva: 1715-ben azért nem írták össze Velencét (annak adózásra fogható jobbágyait) mert annak benépesítése csak az előző évben kezdődött el. Ehhez a következőket célszerű tudni: A törökök –nomeg a felszabadító zsoldoshadak, aztán a szabadságharc viharai által megtizedelt vidék újrabetelepítésének gyorsítására a király (III. Károly) rendeletben adott ideiglenes adómentességet a telepeseknek-sokszor a vármegyék ellenében. Az adómentes telepesek (adóztatási célú) összeírásának így –egyelőre- nem volt értelme. 1720-ra Velence esetében már vége volt ennek, összeírása rendben meg is történt.

1716-ban, amikor az összeírás felülvizsgálata zajlott, számot kellett adni arról, miért maradtak ki bizonyos települések az adóösszeírásból. Így került a jegyzőkönyvbe Velence és más települések-valamint a kimaradás indoklása.

***

Ez a történet persze nem a megfejtéssel kezdődött.

Botcsinálta helytörténészi pályafutásom elején Kupi László könyvének újraolvasása során akadt meg a szemem az 1714-es dátumon, László könyvének 25. oldalán.

Sajnos, az általa hivatkozott adatforrás Pesty Frigyes (1823-1889) helységnévtárából származott, melyet a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. kötetében publikáltak. Ebben azonban nem szerepelt (sehol) korrekt forrásmegjelölés.

A(z egyébként megalapozott) szájhagyomány szerint az 1714-es betelepítés értelmi szerzője Meszleny János, az újdonsült földesúr volt. A kutakodást ezért Sárváry Mariann doktori munkájának olvasásával folytattam, aki így írt:

„Velencét Meszlenyi János telepítette be. 1714-ben egy okmánylajstrom említi, hogy Meszlenyi János Vincze György nevű jobbágyának engedélyt adott a velencei puszta benépesítésére”

Forrásként Károly János vármegyetörténetét adta meg.

KJlabj

3.kép: Károly János vármegyetörténetének IV. kötete, 160. oldalának lábjegyzete, benne a hivatkozással.

A jelzett lábjegyzet megint csak nem tartalmazott korrekt forráshivatkozást. Arra Károly János általában kevés figyelmet fordított … ő maga volt a forrás.

Azt feltételeztem, hogy az 1901-es kiadású vármegyetörténet dátuma ellenére a megnevezett „országösszeírás” valójában XVIII. századi. Csakhogy akkor is legalább tíz ilyen volt, és ezek dokumentációjában ennyire hevenyészett hivatkozást nem lehet megtalálni.

Ez az út tehát zsákutcának bizonyult.

Nagy az esélye, hogy van valahol a tárgyban, egy adózási vagy nemesi összeírásban egy eddig elő nem került szöveg, ahol Meszlenyt és Vincze György jobbágyot a jelzett összefüggésben említik, de azt egyelőre sajnos nem ismerem.

Hónapok múltak el. Településszerkezeti olvasmányaim során akadtam rá a Veszprémi Akadémiai Bizottság egy 1976-os konferencia-kiadványára, melyben Vadász Géza tanár és levéltáros a megyei levéltár anyagának rendezésekor elvégzett kutatási eredményeiről is számot adott.

VG2

4. kép: Vadász Géza fotója a székesfehérvári (ma ismét Ciszterci) Szent István Gimnázium egy 1971-es tablóján

A megyei levéltárban azonban Vadász Géza munkásságából csak rendezési jegyzőkönyvei és saját, belső jegyzetei maradtak meg. Az előadásban hivatkozott eredeti, bizonyító erejű jegyzőkönyvet nem találta senki!

VG jegyzet vegso

5.kép: Vadász Géza belső jegyzete Velencéről

A levéltárban rendelkezésemre bocsátott belső jegyzete alapján fogtam ismét a nyomozáshoz. A munkatársak minden támogató figyelme ellenére is ismét zsákutcába jutottam. Fejér megye főadószedőjének 1712-20 közötti egyetlen iratcsomójában sem volt 178. sorszámú iratszám. Más keresések-közte a közgyűlési jegyzőkönyveké- szintén fiaskónak bizonyultak, bár sokat tanultam belőlük.

A levéltár régi épületének felújítása befejeződött, a levéltár rövid időre be is zárt. Megint holtpontra jutottam.

A régi-új épület nyitása után vetette fel Gulyás Anita levéltáros, hogy másutt, a Magyar Országos Levéltárban próbáljak szerencsét a cédulával. Kísérletemre az alábbi választ kaptam az illetékes osztálytól:

„A keresett dokumentum jelzete N 77 Regnicolaris Levéltár – Archivum Regni – Antiquiores conscriptiones – 4. kötet – 161-162. pp. (Velence, Acsa, Alcsut). A kötet az 1715. évi országos összeírás anyagát felülvizsgáló bizottság jelentéseit tartalmazza. Velence lakosságát név szerint az N 79 Regnicolaris Levéltár – Archivum Regni – 1720. évi összeírás – 35. téka – 114-116. pp.jelzet alatt találhatja. A dokumentumok mikrofilmen kutathatók a Magyar Nemzeti Levéltár óbudai épületében (Lángliliom u. 4.), vagy fénymásolatban, illetve digitális másolatban megrendelhetők. A reprográfiai szolgáltatások áráról és fajtáiról az mnl.gov.hu elektronikus oldalról tájékozódhat.”

Innentől kezdve nem volt más dolgom, mint levelet írni és várni. A türelem –mint fentebb olvasható- ezúttal bevált.

A magam részéről az 1714-es újratelepítés történetét-vele a falu/város idén 300 esztendős jubileumát bizonyítottnak veszem.

Megjegyzés 1: Fenntartom azt a gyanúmat, hogy a falu, mint élőhely, a legmostohább időkben sem volt lakatlan. A földjeit művelő pákozdi, sukorói parasztok aligha jártak haza naponta a dologidőben. Ugyanakkor nem Velencén adóztak, nem oda jártak templomba, tehát-újfent, adózásilag- velenceiként nem léteztek, a terület pedig-az akkori jog szerint- „puszta” volt.

Valószínű, hogy e kétlaki földművesek valamilyen földbérletet is fizettek a Velence és a környék földjeit birtokló, eleinte gyakran változó személyű földesuraknak (ennek van írásos nyoma), de más „pusztákhoz” hasonlóan minden más terhet más falvak lakosaként fizettek meg.

Meszleny János (Vincze György révén) ezen változtatott, amikor –vélhetően szabad költözködési joggal rendelkező- parasztokat csábított ide és telepített le Velencén, középtávon adózóvá téve őket. A többit már korábban leírtam pl. ITT vagy ITT.

Megjegyzés 2: Máshogy lett volna szép! A történet kezdetén nagy, Meszleny –pecsétes Vincze-féle megbízólevélről, passzusról álmodoztam, rajta 1714-es dátummal, hónap-nap megjelöléssel. Vagy a „Fejér Vármegyei Hírharang” aznapi újságkivágatáról, a fotón Meszleny János, akivel Vincze György parolázik a biztos jövő reményében.

Aztán kiderült, hogy egy adóvizsgálati anyag rosszul olvasható kis bekezdése lesz a végső bizonyíték! Ez van. Al Caponénak is  adóellenőr lett a végzete! :)))

Források:

– Kupi László: Város volt, város lett-Velence története-digitális változat

– Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11. 298. oldal, Pesty Frigyes helységnévtára (ITT KERESD!)

– Sárváry Mariann: A meszleni Meszleny család közéleti és politikai
szereplése a XVIII. századtól napjainkig
(Magyar Elektronikus Könytár, 1993.)

– Károly János: Fejér Vármegye története IV. (Székesfehérvár, Csitári Nyomda, 1901.)

– A Veszprémi Akadémiai Bizottság értesítője II.: A Dunántúl településtörténete 1686-1768- A székesfehérvári településtörténeti konferencia anyaga, Veszprém, 1976.

– Fejér Megyei Levéltár (jelenlegi hivatalos neve: Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára) Sokuk segítségét lehet köszönnöm a tárgyban. A konkrét nyomravezető ötletet Gulyás Anita levéltáros adta. Ő bocsátotta rendelkezésemre a bejegyzésben hivatkozott Vadász Géza -jegyzetet, és később ő adta a tippet a sok helyi keresési kudarc után a budapesti keresésre. Segítsége nélkül még mindig kereshetném a megoldást!

Vörösmarty Mihály Megyei KönyvtárSzőnyegi Hajnalka adott segítséget Vadász Géza levéltáros régi jegyzetének értelmezéséhez.

Magyar Országos Levéltár (esetünkben a Budapest, III. kerület Lángliliom utcai kutatóhely)

– Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában –Dunántúl, szerkesztette: Felhő Ibolya, Akadémiai Kiadó, 1970.



Kategóriák:1701 1750, Adatok, adózás, Emberek, Pákozd, Sukoró, Településszociológia, Velence, XVIII. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: