1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai olvashatók ki. Velence ebben sem szerepel.

A fentiek miatt egyelőre nincs elsődleges forráson alapuló magyarázat arra, miképpen változott meg Velenc(z)e népessége a törökök után. Hogy népessége mennyiben épült a törzsökös falubeliekre, mennyire voltak – a közelmúlt kifejezésével- „gyüttement”. Kik voltak a betelepülők? Honnan jöttek és hányan voltak?

Mint azt korábban már írtam,  az emlékezet szerint „1714-ben egy okmánylajstrom említi, hogy Meszlenyi János  Vincze György nevű jobbágyának engedélyt adott a velencei puszta benépesítésére.”

Hat évvel később Vincze György immár szabados-tehát szabad paraszt, és nem jobbágy- az 1720-as összeírás szerint, valamint 42 családfő-tehát család nevét örökíti meg ugyanezen összeírás. (Feltevésem szerint Vincze teljesítette a Meszlényivel kötött megállapodásukat, a felszabadítás ennek ellenértéke lehetett.)

 Analógiák alapján-egyelőre történeti demográfiai adatok hiányában- és figyelmen kívül hagyva, hogy akkoriban gyakori minta volt a nagycsaládi- a családtagok átlagos számát   4-7  fő közé téve  ez 1720-ban 170-250 fő közötti népességet jelentett Velencén.

Az adattárban is szereplő családfő-nevek 1720-ban:

Ha lenne 1690-es, vagy 1699-es vagy 1715-ös, Velenc(z)éről szóló közvetlen adatom,  akkoriban küzdő elődeinkre, a betelepülésre és a betelepülőkre nézve már pontosabb következtetéseket tudnék levonni.

Viszont nincs! Ha lesz, talán az egyházi, legvalószínűbben a r.k. egyházi levéltári adatokból nyerhetek adatot, mivel a XVII. század második feléből származó török defterek már pontatlanabbak voltak a korábbinál.

Innentől  tehát egyelőre bonyolult spekulációkba kell bonyolódnom.

A 42 családnévből 18 eset olyan családneveké, melyek elég tipikusak ahhoz, hogy települések közötti vándorlás vizsgálatához önmagukban elégtelenek legyenek. Még erre is kísérletet teszek azzal a megkötéssel, hogy ezeket a családneveket csak a tókörnyéki településeknél veszem figyelembe.  (A listán ezeket jelölöm kiemeléssel) 24 olyan családnév van, ahol az esetleges előfordulásnak Fejér (és Pázmánd miatt Győr) megye esetében komolyabb jelentőséget tulajdonítok. Ennek a módszernek az lesz a következménye, hogy felül fogom becsülni az azonosítható környékbeli településekről  potenciálisan származók számát a családnevek egyszerű azonossága, hasonlósága miatt.

Az adatbázis-keresések eredményei:

Kiemeltem azokat a neveket, amik ritkaságuk folytán komolyabb figyelemet érdemelnek.

Azon családnevek köre, amelyek mind az 1720-as velencei, mind a pákozdi vagy sukorói vagy pázmándi, 1696-os, vagy 1715-ös, vagy 1720-as összeírásokon szerepeltek:

1. táblázat: A tó településein és Velencén is előforduló családnevek (1720)

A 42-ből  20  családnév-a vezetéknevek átfedésének figyelembe vételével 15 olyan családnév van, ami felbukkan a tókörnyék településein. Ebből mindössze 6 olyan van, ami nem feltétlenül sorolható a nagyon gyakori családnevek közé, előfordulása tehát komolyabb nyomnak számít.

2. táblázat: A megye tágabb környezetében előforduló velencei családnevek (1720)

A 42 –ből e további 12 nem fordul elő a tó falvaiban,  de előfordul a tágabb környezetben. ebből 5 tartozik a ritkább nevek közé.

Érdekes, hogy a jellegzetes vezetéknevek egyike sem fordul elő sem Cecén, Dádon, Igarban,Hardon, Menyődön, a Meszlényiek birtokain. Ez azt jelenti, hogy Vincze Györgynek másfelé kellett kereskednie!

Végül a legérdekesebb:   11   olyan, jellegzetes családnév van, amik 1715-ben és 1720-ban a megyében nem fordulnak elő másutt, mint Velencén.  (Az 1698-as ebből a szempontból felmérési hiányosságai miatt kiesik)

3. táblázató: A megyében csak Velencén előforduló családnevek 1720-ban

Ezeknek a családoknak ide kellett kerülniük valahonnan messzebbről, vagy már korábban is itt voltak!

Statisztikai alapon azt is feltételezhetjük, hogy az első táblában közölt gyakori családnevek mindegyike sem csak sukorói, pázmándi, pákozdi családi eredetű, hanem egyszerű névazonosság is van közöttük.

A fentiek miatt egyelőre fenntartom azt a gyanúmat, hogy az 1720-ban itt összeírt lakosság egy részét vagy ejtőernyővel dobták le ide (ennek ellentmond a Vincze György személye által meghatározott toborzási technika), vagy már 1714 előtt is itt volt.

Kategóriák:Adatok, Csákvár, Gyúró, Lovasberény, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Statisztika, Sukoró, Székesfehérvár, Települések, Velence, Vereb, XVIII. század

Címkék:Bajus, Bene, Dikális összeírás, Farkas, Gabony, Gorody, Hátos, Hegedős, Lovasberény, Meszlenyi János, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Sukoró, Szórád, Tóser, Tuba, Váás, Velence, Vincze György, Zólyomi