A Fejér Megyei Levéltár őrzi Mária Terézia Úrbéri rendezésének Fejér megye településeire vonatkozó adatait.
A rendelet 1767-ben született. Lényege a jobbágyi terhek egységesítése volt, vélhető (egyik) célja a belső vándorlás fékezése. Témánk szempontjából az a jelentősége, hogy (az 1720-as után) újabb adatforrás áll rendelkezésre Velence akkori népessége szempontjából.
Az Urbárium Velencére vonatkozó anyaga a Fejér Megyei Levéltár jóvoltából immár közzétehető. Az anyag a Velencei Helytörténeti Egyesület honlapján hamarosan elérhető! (Ha a blogomról keresed, először kattints a szöveg elején található linkre, majd a felnyíló ablak bal felső sarkában megjelenő kis képre, mely az “1768 MTUV prep” nevet viseli. Innentől letöltési sebességfüggő a képek betöltési ideje.)
A dokumentáció (rövidítve általam- „MTUV”: Mária Terézia Urbáriuma Velence) szerkezetileg hat részből áll.
1/ Az első Velence gazdasági és gazdaságföldrajzi adottságainak, az előzmények leírása (MTUV 1-4.o).
2/ A második a terhek részletező leírása, arányosítása, értelmezése (MTUV 5-8).
3/ A harmadik az összeírás kézírásos anyaga pár –egyelőre tisztázatlan- adat megadásával, ebből az egyik valószínűleg a jobbágy belterületi telkének méretére vonatkozó utalás (MTUV 9-16).
4/ A negyedik szerkezeti egység a tulajdonképpeni Urbárium, a jogszabály, jobbára nyomtatott, néhány pontban kézzel a helyi sajátosságokhoz igazított módon. (MTUV 17-40)
5/ Az ötödik a leggyakrabban hivatkozott rész, az ú.n. „úrbéri tabella”, a jobbágyokat és javaikat részletező táblázat. Ebből írtam ki a családneveket. Statisztikailag ez a leginformatívabb rész (MTUV 41-47)
6/ Végül a hatodik jegyzőkönyv a felvételről (MTUV 48-52).
A dokumentáció nyelve kevert, német, latin és magyar.
A menüben olvasható „Adatok Velencéről” -pontnál az úrbéri tabella jobbágynévsorát közlöm. Ezt vetem egybe az 1720-as összeírás neveivel valamint II. József 1784-87-es felmérésének eddig fellelt adataival.
Mit mutatnak az adatok?
1720-ban 42 jobbágy, vagy jobbágytelken élő családfőt jegyzett fel az összeírás. 1768-ban 82 ez a szám, igaz, ebből 4 a jobbágytelken élő nemesé. Ha mindezt a történeti demográfia ismert adataival beszorozzuk (családonként 5-7 fővel) 1720-ben 170-250 fővel, 1768-ban 410-574 fővel számolhatnánk, ami akár rendben is lehetne.
A problémát az jelenti, hogy az 1784-ben elvégzett II. József féle (első komoly) népszámlálás (forrás: KSH/NEDA) Velencén 1033 főnyi népességet talált. Ehhez a 16 évvel későbbi népszámláláshoz egyelőre nem tartoznak családnévvel azonosítható adatok, ezért nem lehet tudni, hogy az 1768-as kimutatásból maradtak ki komolyabb mennyiségben velencei lakosok, vagy komolyabb betelepítés történt, aminek eddig nincs ismert nyoma. Az biztos, hogy –a térképészetnél már megmutatott- épülési folyamathoz hasonlóan javul 1784-től a statisztikai adatok megbízhatósága Velencéről (is).
Mai tudásom szerint az 1784-es felmérést tekintem hitelesebbnek, és arra hajlok, hogy az 1768-asból maradtak ki sokan. Sajnos, ezt a gyanúmat egyelőre még nem tudom adatokkal alátámasztani. Ha igazam lenne, és exponenciális népességnövekedési ütemet feltételezek a békeévekben, Velence lakosságának 1768-ban hozzávetőleg 700-750-nek kellett volna lennie.
Családnevek
Nem kevésbé elgondolkodtató összevetni az 1720-as összeírás családneveit a 48 évvel későbbivel. Az 1768-as 82 családnévből 16, többnyire meglehetősen gyakori családnév volt korábban olvasható. Ha a Kiss-ek (5 találat) Kovács-ok (3 találat) Nagy-ok (2 találat) valamint a Szabó (1) Szűcs (1) egyezéseit –ezek a leggyakoribb magyar vezetéknevek körébe tartoznak- nem számítjuk, 4 olyan vezetéknév marad, aminek jelzésértéke komolyabb. Ezek a Baráth/Baráti, Fodor, Szorodi/Szórád, Zólyomi nevek.
Eltűntek a jellegzetesebb nevek, mint a Kóródi, Katkó, Hátos, Tuba, Herczegh, Orosz, Mestery, Tóser, Gabány, Raby, Váás, Kozma.
Mindez arra utal, hogy a konszolidáció éveiben is jelentős maradt a belső vándorlás. Érdekes lenne tudni, honnan hova!
Forrás: Fejér Megyei Levéltár
Kategóriák:Adatok, Habsburg Birodalom, Statisztika, Velence, XVIII. század
Vélemény, hozzászólás?