Az előző részekben leírtam az 1850 körüli velencei társadalomszerkezetet és földtulajdon-viszonyokat, földbirtokosokat. Ebben a bejegyzésben a nagy többséget adó jobbágyságról és zsellérekről igyekszem számot adni-1848 előttről. A) Kiindulási pont(ok) Mária Terézia Urbáriuma (1768.) és II. József népességvizsgálata (1784.): Bár… Bővebben ›
Ahhoz, hogy az 1884-es velencei kataszteri térkép a maga bonyolultságában létrejöjjön, hogy a jobbágyság helyébe a parasztság kapitalista változata kerüljön, nagyon sok feltételnek kellett teljesülnie. Leginkább politikainak, részben pedig műszakinak. Ezeket veszem most sorra. Mi az, ami az 1817-es… Bővebben ›
helyszín: Náci bácsi budapesti lakása időpont: 2014.február 21. 17.00-19.16 részvevők: Meszleny Ignác, (MI) Meszleny Benedek (később érkezett) (MB) Gránitz Gáspár (GG) Fehér Árpád (FÁ) A leiratot készítette: Fehér Árpád FÁ: Náci bácsi, az édesanyámra arra valószínűleg emlékszik Fehér… Bővebben ›
A Fejér Megyei Levéltár őrzi Mária Terézia Úrbéri rendezésének Fejér megye településeire vonatkozó adatait. A rendelet 1767-ben született. Lényege a jobbágyi terhek egységesítése volt, vélhető (egyik) célja a belső vándorlás fékezése. Témánk szempontjából az a jelentősége, hogy (az 1720-as után)… Bővebben ›
A munkát még Mária Terézia rendelte el, de Magyarország felmérésére II. József idején került sor. Története rövid változatát a Wikipedia -n éred el. Ha belemelegednél, keresd Jankó Annamária idevágó könyvét, vagy az Arcanum Kiadó témához kapcsolódó DVD-jét! Mint írtam, Mikovinytől… Bővebben ›
Velenceblog 