Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A II. világháborút a faluban élte meg.
Balassa Katalin, Kató néni (balról) és jobb felől Balassa Sándorné (sz Kölczer Margit, Dr Balassa László édesanyja) egy ’60-as évekbeli fotón
Balassa Katalin igazi, magáncélra szánt naplót írt. Nem szépirodalmat vagy történetet szándékozott rögzíteni mások számára, hanem az emlékeit. Méltatlan lenne ezért számonkérni rajta a teljes körű közérthetőséget. Ezt a mi dolgunk megtenni!
A napló szövegét blogomon vagy a
Velencei Helytörténeti Egyesület honlapján tudod letölteni!
Tisztelt Olvasó!
Légy Társszerző! Az itt leírtak magyarázata és pontosítása még komoly munkát igényel. Jó lenne több képpel, XXI. századi olvasó számára magyarázott településrész-nevekkel, a hivatkozott keresztnevek mellé megmagyarázott (egyértelmű) családnevekkel pontosítani a szöveget! Munkádat nemcsak megköszönöm, hanem a szöveg végén hivatkozom is hozzájárulásodra, amitől pontosabb és jobb lehet ez a Kápolnásnyék és Velence története szempontjából ritka, formailag pedig számunkra egyelőre egyedülálló munka! (telefonszámom: +36 20 439-56-48; mailcímem: arpad.feher1@gmail.com, ha lehet, munkaidő után keress!)
A napló történetéről: A napló a harcok faluhoz érkezésének időpontjával (1944. december 4.) indul és 1946. őszén, az otthonában való visszaköltözés viszontagságai idején van vége.
Ceruzával, spirálfüzetbe írta az eredeti szöveget, ami ma alig olvasható. A háború után, békésebb időben, az 1946.április 20-i dátumig letisztázta a szöveget egy iskolás füzetbe. Az átirat keletkezési időpontja egyelőre ismeretlen, viszont gyönyörű az írásképe!
A napló bizonyos mértékig ismert volt Kápolnásnyéken. Kupi László Kápolnásnyék történetét feldolgozó digitális kötete 16.2. fejezetében vázlatosan hivatkozik a naplóra, ebből azonban sajnos nem következtettem ki a napló igazi jelentőségét.
Dr Balassa László, a család jelenlegi legidősebb férfitagja hitvese, Katalin asszony a két füzet tartalmát összeolvasta és szövegszerkesztővel digitális formára ültette át. Minapi látogatásom során ezt a verziót kaphattam meg és betekinthettem, néhány fotó elkészítése erejéig kézhez kaphattam a közbenső változatot.
A Veszprémben élő Dr Balassa László – mindannyiunk szerencséjére- a naplót a vele ismerettségben álló kiváló hadtörténész, Veress D Csaba rendelkezésére bocsátotta, aki egyes szövegrészeket publikált kétkötetes, Magyarország 1944-45-ös hadtörténetét feldolgozó művében. Én valójában ekkor fogtam fel a napló jelentőségét.
***
Az alább olvasható szöveg tehát az eredeti átirata. A szövegben kizárólag a kézenfekvő elütéseket javítottam ki, illetve a jelen előszót szúrtam be.
A hűség érdekében igyekeztem tiszteletben tartani az elnevezések Balassa Katalin-féle írásképét akkor is, ha tudom, hogy az esetleg pontatlan. A forrásdokumentum későbbi, kézi írásképpel összevetett változatának véglegesítése után valószínűleg sor kerülhet olyan változat elkészítésére, melyben ezek pontosíthatók. Ebben lehet helye komolyabb módosításnak, nem a forrásdokumentumban.
A szöveget blogomon, a www.velenceblog.com -on illetve egyesületünk honlapján a www.helytortenet.eoldal.hu –n publikálom, miként a képekkel, magyarázatokkal módosított anyagot is a későbbiekben.
Fehér Árpád
Kategóriák:1939-1945, 1945-1989, Budapest, Emberek, II. Világháború, Kápolnásnyék, Környezet, Légy Társszerző!, Margit állás, Pázmánd, Székesfehérvár, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, XX. század
Velenceblog 
Hozzászólás