A Gschwindt kastélyról: Vasárnapi Kulturális Kalandtúra (2014. szeptember 21.)

2014. szeptember 21-én, vasárnap, pár hetes készülődés után a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (a továbbiakban GÉM) kezdeményezésére és a Velencei Helytörténeti Egyesülettel (VHE) közös szervezésében abban a ritka lehetőségben volt részem, hogy életemben először belülről láthattam a (Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann) Gschwindt-kastélyt, gyermekkorom ÉDOSZ üdülőjét.

Az alábbiakban ezt a vasárnapot írom le néhány fenntartással:

  • Magáról a vasárnapi rendezvényről lesz szó és nem az épület történetéről. A GÉM a látogatásra való felkészüléskor ritka dokumentumokat és új tudást is felkutatott. Ennek egy részét a Kalandtúrán el is mondták, viszont egyelőre még nem írták meg, pedig meg kell írni! Ezért elhatároztam, hogy a GÉM Facebook-oldalán (kattints csatlakozásért a hyperlinkre!) hetente teszek bejegyzést nyaggatólagos szándékkal, hogy publikálják, amit felkutattak! Légy Társnyaggató! Kérlek, keresd fel ( a publikációk megjelentéig, és utána bátran) az oldalt, és óhajtsd kellő határozottsággal az eddig elvégzett kiváló munkájukhoz méltó befejezést-mindannyiunk gyarapodására!
  • Stumpf Pista barátom és én készítettünk pár fotót az épületről, továbbá Somlai Tibor designer és könyvíró kutatásai és gyönyörű publikációja nyomán rendelkezésre áll néhány fotó az épület 1931-es (Gschwindt-féle) belső állapotáról. Ezeket pár nap múlva, kissé nagyobb rákészülés után adom közre. (Azt, hogy Somlai munkásságáról egyáltalán tudomást szereztem, Csordás Lajos, a GÉM tagja érdeme. Nem csak ez!)
  • Nem volt idő a kastély gazdasági környezetének, a valamikori mintagazdaság ma is részben létező építészeti emlékeinek feltérképezésére a mai növényvédő állomás területén. Elképzelésem sincs arról, mikor lesz, pedig a történet ezzel lenne kerek.

***

Szóval pár hete a GÉM azzal kereste meg az egyesületünket, hogy ezévi kulturális kalandjukat a historizmus területén velünk szerveznék meg a Gschwindt –kastélyban. A felkészülés és szervezés talán három hete alatt megdőlt pár pontatlan információ és tévhit, egyebek között az az elképzelésem, hogy Gschwindt Ernő nem igazán hagyott nyomot a kastélyon és környezetén.

HA

Hauszmann Alajos műépítész, a kastély egyik tulajdonosa talán utolsó portréja 1926-ból. Valószínűleg Velencén készült. Hauszmann, a historista építészet egyik apostola Velencén, 1926-ban hunyt el (Tudomásom szerint a rajzot Csordás Lajos kereste meg)

A jeles építészektől és mérnököktől egyebek mellett ennek a tudásnak az avatott kibontását várom (türelmetlenül). Előljáróban csak annyit: Gschwindt alig öt évig (1927-től 1932-ben bekövetkezett haláláig) birtokolta a kastélyt és a területet. A falu csekély megmaradt írott emlékezetében elvétve bukkan fel a neve. Ebből vontam le azt a félig hamis következtetést, hogy nem maradt figyelme Velencére. Gyanítom persze, hogy a velencei birtok vásárlása-és különösen átalakítása mögött- inkább feleségét, Tőry Edithet kell keresni, de ez csak gyanú.

gschwindt

Gschwindt Ernő (1887-1932) portréja

A GÉM előkészületei alapján kiderült, él(t) 2012-ben Gschwindt intézőjének, Winternitz Arnoldnak gyermeke. Ha sikerül megtalálnom, egyebek mellett megvilágosodhat, tényleg Gschwindt felesége mozgatta –e a kastély átalakítását 1927-28-ban vagy sem.

A praktikus előkészületek napjaival és a szapora levélváltások történetével nem terhellek, Kedves Olvasó, inkább a nap rövid történetével.

***

Vasárnap délután egykor jutottunk be az épületbe és kezdtük meg a terület előkészítését az első csoport látogatására. Fogalmunk sem volt, hogy a GÉM Facebook-bejegyzése, Galambos Marika VHE –elnök körlevele és a saját blogbejegyzéseim pontosan hány emberhez jutnak el és ők hányan érdeklődnek komolyan a látogatás iránt.

Galambos Marika hősiesen felvállalta a regisztrációt( nem tudtuk, mit teszünk Vele)… A gyűjtött fotókat és Szabó Zsolt építész káprázatos virágkompozícióját elhelyeztük a látogatható termekben … és elfogyott az idő.

tomeg

Legnagyobb megrökönyödésünkre a kapu előtt vasárnap délután kettőkor legalább kétszáz ember várt bebocsátásra. (Kedves Más Amatőr Helytörténészek és Csekélypénzű Civilek: működik az egyébként olcsó internetes hírverés, ha érdekes a téma!) A két csoportból összesen 311 érdeklődő regisztrált, és további kb. 80-90 fő slisszolt be e nélkül az időzavar miatt.

MK

Marczell Kolos beszél éppen

Marczell Kolos mérnök (GÉM) üdvözölte az érdeklődőket és magyarázta el a látogatás alapvető szabályait.

csl3

Csordás Lajos

Ezután Csordás Lajos (GÉM) újságíró ismertette Hauszmann Alajos szakmai pályafutását, Velencéhez való (szoros) kapcsolatát és a historizmushoz való viszonyát.

Az épületbe belépve beszéltem a Hauszmann utáni korszaktól napjainkig-nagyjából a Gschwindt – valamint a blogom II. világháborús bejegyzései aktuális részével.

SZZs

Talán a legkézzelfoghatóbb rész Szabó Zsolt építész (GÉM) kastélyt bemutató előadása és a hozzá kapcsolódó „tárlatvezetés” volt. Zsolt gyönyörű vázlaton és a konkrét építészeti elemeken mutatta meg a klasszicizmus maradványait, Hauszmann hangulatát és a historizmus együttélését az épületben.

Skicc

Zsolt 1930-as évekbeli állapotokat leíró vázlata jobban élvezhető formában (Nagyításért kattints a képre!)

OSSUTH1

A falusi legenda szerinti Kossuth-fa. Állítólag ez alatt pihent Kossuth valaha. A hársfa hosszú életű. Mindenesetre pár éve vihar vagy villám törte ketté. Ma a gyökerénél egy kis hajtást fedezett fel Imola. Lesz figyelme valakinek erre a kis hajtásra?

A körutat Gecséné Tar Imola tájépítész (GÉM) ismertetője zárta a parkról, az épület környezetéről, a valamikori Kossuth –fáról, és a kipusztult fa tövében sarjadó kis hajtásról a remény szimbólumaként.

TI

Imola magyaráz éppen

Az első körben részt vett Kupi László, aki néhány adalékot mondott a Hauszmann előtti korszakról és a valaha a falba épített, ma a Szent István Király múzeumban található római kőről.

atmenet

A múlt és a közelmúlt nyoma: az emeleti részen található valamikori szép szobából lerekesztett vizesblokk és az elegáns lépcsőfeljáró

Mások a szakszervezeti üdülőkorszak itt nyaraló gyerekeiről, alkotótáborairól, a futballválogatott valamikori itteni pihenéseiről emlékeztek meg gyermek vagy ifjúkoruk emlékeként. Itt volt a Gschwindt-familia érdeklődő leszármazottja, Gschwindt Edit és családja, meg sokan mások.

virag2

A valamikori nagyterem… és Zsolt mai virágja. A historizmusról Lajos valami olyasmit mondott: A múlt stílusának (hangulatának) újrateremtése az aktuális kor eszközeivel…

 

Szép nap volt. Konkrétan és átvitt értelemben is. Az este ránk köszöntő vihar előtt az idezarándoklókra nagyon szépen sütött a Nap. Valószínűleg ezzel jutalmazta mindannyiunk igyekezetét a természet. Ha itt voltál, megélted!

Kapcsolódó bejegyzések:

Jártál már a Gschwindt-kastélyban? (És ha nem jártál eddig, akarsz?)

Velencei virilisták – III: Gschwindt Ernő – az ember, aki itt se volt

Kapcsolódó honlapok:

Gárdonyi Építész és Mérnökkör

Velencei Helytörténeti Egyesület



Kategóriák:1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Budapest, Emberek, Fotók, Gschwindt (Meszleny, Hauszmann stb) kastély, képek, Településszociológia, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

1 hozzászólás

  1. Valóban nagyszerű esemény volt. A nagyszámú résztvevő ellenére kulturáltan és fegyelmezetten zajlott a kastély bemutató. Jó volt egy kicsit elmerülni a múlt helytörténetileg jelentős építészeti emlékeiben a historizmus jegyében. Köszönet mindenkinek, akinek része volt abban, hogy a kastély-látogatás megvalósulhatott.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: