Gschwindt Ernő

Ahol Hauszmann Alajos megpihent

Kevesen tudják, hogy Hauszmann Alajos építész, egyetemi tanár, a hazai historizmus nagyja 1910 és 26 között jórészt Velencén élt és itt is hunyt el, 1926. július 31-én. Lakhelye a később sokféle néven futó, ma leginkább Gschwindt-kastély –néven ismert épület, mely… Bővebben ›

A valamikori velencei gazdagokról (1874-1930)

Korábban részletesen írtam az 1928-ban érvényes velencei virilistajegyzék jópár szereplőjéről. A sorozat az I. világháború utáni idők velencei gazdagjairól, de legalábbis jómódú adózóiról adott felszínes áttekintést. Most az 1874-1930. közötti 56 év  adatait írom meg. A Fejér Megyei Levéltár az… Bővebben ›

A Gschwindt kastélyról: Vasárnapi Kulturális Kalandtúra (2014. szeptember 21.)

2014. szeptember 21-én, vasárnap, pár hetes készülődés után a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (a továbbiakban GÉM) kezdeményezésére és a Velencei Helytörténeti Egyesülettel (VHE) közös szervezésében abban a ritka lehetőségben volt részem, hogy életemben először belülről láthattam a (Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann) Gschwindt-kastélyt, gyermekkorom… Bővebben ›

Hagyaték- 5. rész: Szarvasi Sebes Ferencről, a zsidók XIX. –XX. századi asszimilálódási kísérletéről-még egyszer

A Velencei tó környéke sok tekintetben érdekes hely. A XX. század közepéig egyebek mellett azért, mert gazdaságát, sokak megélhetését jelentős mértékben olyan emberek irányították, akik előtte (többnyire közben és utána) nem itt éltek. Nagyon sokféle volt ez a „gyüttment” csoport…. Bővebben ›

Velence virilistái – 1. rész

Hogy ki volt a virilista? Az a személy, aki adófizetésének mérete (és végzettsége, képesítése) alapján jogot nyert arra, hogy (a kisebb településeken) demokratikus választás nélkül beleszólhasson települése (politikai) döntéseibe. Ez az esetek többségében azt jelentette, hogy a helyi képviselőtestület átlagosan… Bővebben ›