Hogy ki volt a virilista? Az a személy, aki adófizetésének mérete (és végzettsége, képesítése) alapján jogot nyert arra, hogy (a kisebb településeken) demokratikus választás nélkül beleszólhasson települése (politikai) döntéseibe. Ez az esetek többségében azt jelentette, hogy a helyi képviselőtestület átlagosan felét ők (a virilisták) adták. Nagyobb településeken az elv hasonló volt, a módszer különbözött.
A rendszert, a „virilizmust” 1870—től vezették be és „nyers” formájában 1929-ig működött.
Helytörténetileg nem a politika miatt érdekes a virilista-lista, hanem azért, mert dokumentálja egy adott időszak helyi oligarchiáját. Meghatározza, hogy adott időszakban ki(k)nek a kezében volt az adott település gazdasági –közvetve- politikai hatalma.
Ezért érdekes, hogy pár hete a kezembe került Velence 1929-es virilista névjegyzéke.
A virilisták jelentős hányada (19-ből 11) nem Velencén élt, ezért az ő jogaikat meghatalmazottaikon keresztül gyakorolták többnyire. Ez számos, a falu mindennapi életében náluk nagyobb nyomot hagyó ember nevét teszi megismerhetővé.
A meghatalmazottak nevével kiegészített lista így fest:
(A táblázatban zölddel jelöltem azokat, akik a Velencei Közbirtokosságnak is tagjai voltak akkoriban. Mint az jól látszik, szoros az összefüggés!)
Neve |
Állandó lakhelye |
1928-ban fizetett adója a főbb adónemekben (pengő) |
Meghatalmazottja neve |
Jegyzet |
Dr Beck Lajos | Budapest | 7185 | “mint tudor, adója kétszeresen számít” | |
ifj Meszleny Pál | Velence | 3113 | ||
Dr Gárdony Alfréd | Budapest | 2807 | személyesen gyakorolja | “mint tudor, adója kétszeresen számít” |
Dr Gárdony Pál | Budapest | 2802 | “mint tudor, adója kétszeresen számít” | |
Hajdu Géza | Kisszállás | 2543 | személyesen gyakorolja | “mint okleveles gyógyszerész, adója kétszeresen számít” |
Hajdu József | Budapest | 2543 | személyesen gyakorolja | “mint okleveles gyógyszerész, adója kétszeresen számít” |
Hajdu Leó | Budapest | 2543 | Hajdu Aladár | “mint orvos adója kétszeresen számít” |
Tükrössy Richárd | Budapest | 2214 | Jancsó Mózes intéző | |
Gschwindt Ernő | Budapest | 1099 | Winternitz Arnold | |
gr Wenckheim Ferencné | Velence | 935 | Szabó István intéző | |
Meszleny Béla | Adony | 512 | ifj. Meszleny Pál | |
idős Kiss József | Velence | 490 | ||
vitéz Toró Tivadar | Budapest | 442 | Kovács Béla adóügyi jegyző | |
Vályi Miklós | Velence | 360 | ||
Szórády András | Velence | 291 | ||
Graffy(?) Henrik | Velence | 289 | ||
özv Szücs Imréné | Velence | 264 | Henger József intéző | |
Budapesti Református Egyház | Budapest | 264 | Váróczi László okl. gazda Knyék |
A virilistákat Velencén három durva, egymást átfedő csoportba mertem sorolni. Mindhárom nagyon színes társaság!
Az első csoport (Velence után adózott forintjai szerint a legtöbbet adózó csoport) a gazdag értelmiségieké. Ide sorolható Dr madarasi Beck Lajos, Dr Gárdony Alfréd és Dr Gárdony Pál. Ők hárman az összes virilista velencei érdekeltsége (!) után befizetett adója 41%-át adták. Biztos, hogy mindhárman adóztak Budapesten, a Gárdony testvérek pedig valamikor Gárdonyban is. (Gárdony 1929-es virilistajegyzékében Gárdony Ede szerepel, de a katolikus templom adományozójaként Alfréd.)
A második csoport a burzsoáziáé. Őket a szeszgyáros Gschwindt, a festékkereskedő Tükrössy (róla a Tükröspusztai anyag 1.része kapcsán olvashatsz alaposabban), a földbirtokos-gyógyszerész-gazdász-menedzser Hajdu testvérek fémjelzik. (Magasan kvalifikált, képzett, tehetséges emberek voltak, megkülönböztetésüket az előző és harmadik csoporttól az indokolja, hogy ELSŐSORBAN ipari vagy pénztőkéjükkel és nem földjükkel vagy szellemi vagyonukkal gazdálkodtak.) Belőlük öt fő fordult elő Velence 1929-es virilistajegyzékén, a befizetett adó 36 %-ával.
A harmadik csoport magvát a tradicionális földbirtokosság adta, mely köré a kisebb, de szintén régi gyökerű kisbirtokosok, a református egyház és a dzsentri és/vagy hortista klientúra illeszthető (kellő illetlenséggel). Ők 10-en voltak, a befizetett adó 23 %-át adták.
Ma még alig tudok valamit a többnyire helyben élő, de aligha tősgyökeres velencei „meghatalmazottakról”. Kovács Béla jegyző neve Spät Imre írógépe kapcsán került elő eddig, de ez nem sokáig marad így. Jancsó Mózes (Tükrössy) intéző neve Kupi László Velence-könyve173. oldalán, mint az 1937-es alapítású Gazdakör szervezője tűnik fel.
Kedves Olvasó! Légy Társszerző! Neked milyen tudásod van a táblázatban szereplőkről? Ha van róluk információd, a 20/439-56-48-as telefonszámon, vagy az arpad.feher1(kukac)gmail.com -on keress! Előre is köszönöm a fáradságod!
A sorozat további részeiben a virilistákat igyekszem bemutatni (Amennyit csak megtudok róluk) mert többnyire érdekes, izgalmas figurák. Érdekes lesz látni, kinek mi volt a viszonya Velencéhez.
Forrás:
– Fejér Megyei Levéltár helyi szabályrendelet –anyagai
– Kupi László: Város volt, város lett-2004. digitális változat
Kategóriák:1920-1939, Adatok, adózás, Emberek, Gazdaság, Gárdony, Légy Társszerző!, Településszociológia, Velence, XX. század
Vélemény, hozzászólás?