Gschwindt kastély: “A” kiállítás képei

Szeptember 21-én a Gárdonyi Építész és Mérnökkör és a Velencei Helytörténeti Egyesület szervezésében sokszázad magunkkal látogatást tettünk a velencei (Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann) Gschwindt-kastélyban. Kérésemre Stumpf István, kiváló fotós barátom sokat, magam néhány fotót készítettem. Somlai Tibor úr 1931-ből felkutatott kastélyfotói egészítik ki válogatásunk forrását.  Kalandozz velünk!

A képek többségére érdemes rákattintva nagyítani. Néhány részlet úgy jobban élvezhető.

Skicc

Az eligazodást Szabó Zsolt kiváló rajza segíti a kastély földszintjéről (nagyításért kattints a képre!)

Kívülről

Somlai Tibor designer és könyvíró jóvoltából hat, 1931-es fotó maradt meg az épület 1931-es, Gschwindt-korszakbeli állapotáról.  Ezeket az épületszerkezet sajátos logikájában, a jelenkori állapotukkal együtt mutatom. Stumpf István fotós barátom képeit és a sajátjaimat a megfelelő szerkezeti elemeknél. A most bemutatottnál lényegesen több kép készült. A többséget terjedelmi okokból nem közlöm.

Eszaki oldal

A kastély északi oldala 1931-ben és ma-nagyjából ugyanonnan

cimer

Az északi oldalon a terasz felett a Gschwindtek címere látható

ivkivul

A timpanon két oldalán két finom, sejthetően Gschwindt-korabeli, utólag odaépített barokkos negyedív látható

panoramadel

A kastély déli oldala

racs

Az ablak rácsai-a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (GÉM) tagjai szerint előregyártott, helyszínen beszerelt elemek

racs2

pad

A déli oldalon három griffes faragású pad állt. A griff például a Bélaváryak (a Hauszmann előtti tulajdonosok) címerét díszítette valaha.

kossuth fa

A déli oldalon, pár méterre a padoktól az állítólagos „Kossuth fa” maradványa.

 

Belülről

 

Hall

A kastélyba észak felől, a főbejáraton belépve belépve érünk a hallba. A fotó(k) bal oldalán a nagyszalon tolóajtós bejárata, jobbra a személyzeti átjáró eleje látható akkor és most

cselédlépcső

A személyzeti átjáró és a cselédlépcső felfelé a földszint nyugati szárnyán

 

aula3

A hall keleti felén látható a főlépcső az emeletre, jobbra pedig a nagyszalon bejárata. Középen a kisszalon és a személyzeti szobák egy része felé vezetett az út. Még jobbra szép, faragott fa borítású kandalló található.

aula4

A hallból észak felé kitekintve a park egy darabja.

Nagyszalon

Ha kissé balra a hallból benézünk a tolóajtón a nagyszalonba (és a teraszajtón tovább, a kert déli részébe) , ez a látvány tárul(t) elénk akkor és ma.

nagyszalon2

A nagyszalon nyugati oldaláról fotózva valaha a kisszalonba lehetett tekinteni. Ma hiányzik az odavezető átjáró, és a kisszalont is elrekeszelték már háromfelé.

kalyha2

A nagyszalon kályhája. Talán túl nehéz volt, hogy elvigyék innen-szerencsére.

kisszalon

A földszint keleti szárnyán a kisszalon a lerekesztések miatt az eredeti fotós perspektíva ma megismételhetetlen.

etkezo1

Valamikor a földszint három nagy terme, az étkező, nagyszalon, kisszalon átjárón keresztül nyílt egybe. Az 1931-es fotó az étkező nyugati sarkából készült és a kisszalon keleti, a földszint (majdnem) legtávolabbi végében található kép is látszott. Ma az étkező és kisszalon helyén 3-3 kis szoba található. Az ugyanonnan elkészített mai fotó perspektívátlan ( akár egy elhagyott kastély).

SZOBA

Magyarázó verzió: a valamikori étkező keleti részéből lerekesztett egyik szoba és az árulkodó jelek.

Felfelé

lepcsohaz

A hall keleti oldalán vezet fel a főlépcső az emeletre és a tetőszintre.

 

buzogany

Egy buzogány a lépcsőkorlátról.

lépcso

A buhera tökéletessége. A klasszicista lépcső, a leválasztott, vizesblokkba hajló lambériás átjáró, a parkett és linóleum kacér játékát látjuk. Talán ez a kép lehetne a kastély jelenének szimbóluma.

terasz

Az emeleten az északi oldal nagy terasza.

terasz2

A terasz-már kívül.

Egészen fent

TETO0

Igazából csak az épület közepén van harmadik szint. Itt még rozogán is szép ácsmunkát láthat a padlásra merészkedő

teto2

A tetőn itt-ott utólagos erősítés, pótlás, vasalás látható.

TETO1

Kilátás a falu (dél) felé a tetőablakból.

* * *

A kastély még ebben a romos állapotában is igéző és sokféle képet mutat. Nekem az öreg, büszke hölgyek látványát idézi.

Sok arca van. Az építész a megmaradt finom vonalakat keresi, más a kert egykorvolt növényeit, a pár évtizede itt dolgozók a valahavolt gyerekzsivajt, az alkotást.

De mi ez az épület ma? És mi lesz holnap?

Kapcsolódó bejegyzések

A Gschwindt kastélyról: Vasárnapi Kulturális Kalandtúra (2014. szeptember 21.)

Velencei virilisták – III: Gschwindt Ernő – az ember, aki itt se volt

Források

Somlai Tibor:  Volt és nincs-Corvina 2012.

A GÉM és a Velencei Helytörténeti Egyesület tagjainak gyújtései

Stumpf István tehetsége



Kategóriák:Uncategorized

Címkék:, , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: