A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól.
A két (6. és 7. számú) dűlő elhelyezkedése az 1853-as dűlőtérképen –forrás: OSZK
A „Velencei-tó” –dűlő
A tó „ránk eső” részének északi, keleti és déli határa természetes, jórészt a tó partja és tapasztalati alapon meghatározott akkori ártere adja. Nyugaton szabálytalan alakú. Északi vége Sukoró-Velence szárazföldi közigazgatási határa. Déli vége a gárdonyi. Vonala azonban a tó közepén megtört, mint az a dűlőtérképen látható.
A Velencei-tó-dűlő művelési ágai
Az összes velencei terület 8,5%-át kitevő, összesen 528 kataszteri holdas dűlő 65 %-a minősült nádasnak. 33%-a tó (szabad vízterület), a fennmaradó nagyon kevés rét, út, árok. Úgy vélem, természetes körülmények mellett mindez nagyon lassan változott.
A dűlő egy 1955-ös légifotón-forrás: Hadtörténeti Térképtár
Meszleny Ignác a vele folytatott beszélgetésen azt mondta, a jó minőségű nád jobban jövedelmezett, mint a vele azonos méretű átlagos termőföld. A hitványabb minőségű nád, vagy maga a vízterület hozama jóval szerényebb volt. Ennek fényében érdekesek a dűlő tulajdoni viszonyai.
A Velencei-tó-dűlő tulajdonosai 1884-ben
| Tulajdonosok | Összeg / összes terület kat h | eset | % eloszlás |
| Velenczei közbirtokosság | 181,5 | 5 | 34% |
| Pillitz Dániel | 103,0 | 3 | 20% |
| Aszman, Burchardt,Halász,Koch, Zlinski, Veiner közös | 69,6 | 4 | 13% |
| Klein Bernát | 48,8 | 5 | 9% |
| Dr Beck Hugó | 40,5 | 2 | 8% |
| Singer Albert és Singer Antal | 40,3 | 1 | 8% |
| Meszleny Benedek és Meszleny Pál | 31,1 | 4 | 6% |
| Klein Bernát és birtokostársai Meszlényi István és Szapáry Iván Bernát | 9,4 | 1 | 2% |
| Meszlényi Mór | 2,3 | 1 | 0% |
| Velenczei telkes gazdák | 1,5 | 1 | 0% |
| Végösszeg | 528,0 | 27 | 100% |
A táblából az látszik, hogy összességében a velencei közbirtokosság (a falusi vagyonosabbak) közösen, és a friss gazdagok voltak a meghatározó tulajdonosai a tó e darabjának. (Nevükkel a korábbiakban találkozhattál, újból nem ismertetem őket.) De vajon így osztozkodtak a rajta termelt jövedelemmel is?
A tulajdonosok és birtokuk művelési ága 1884-ben
| Sorcímkék | Összeg / összes terület kat h | esetszám |
| Pilitz Dániel | 103,0 | 3 |
| nádas | 103,0 | 3 |
| Aszman, Burchardt,Halász,Koch, Zlinski, Veiner közös | 69,6 | 4 |
| nádas | 69,6 | 4 |
| Klein Bernát | 48,8 | 5 |
| nádas | 48,8 | 5 |
| Dr Beck Hugó | 40,5 | 2 |
| nádas | 40,5 | 2 |
| Singer Albert és Singer Antal | 40,3 | 1 |
| nádas | 40,3 | 1 |
| Meszleny Benedek és Meszleny Pál | 31,1 | 4 |
| nádas | 31,1 | 4 |
| Klein Bernát és birtokostársai Meszlényi István és Szapáry Iván Klein Bernát | 9,4 | 1 |
| nádas | 9,4 | 1 |
| Meszlényi Mór | 2,3 | 1 |
| rét+árok | 2,3 | 1 |
| Velenczei közbirtokosság | 181,5 | 5 |
| rét | 0,2 | 1 |
| tó | 172,0 | 3 |
| út | 9,4 | 1 |
| Velenczei telkes gazdák | 1,5 | 1 |
| tó | 1,5 | 1 |
A művelési ágak figyelembevételével az arányok úgy módosulnak, hogy a kevésbé értékes víz a közbirtokosság és a velencei telkes gazdák birtoka, míg a jövedelmezőbb nádas Velence akkori vagyonosaié. Itt is bekövetkezett tehát az Uradalmi Szilfák esetében leírt gyors tulajdon- arányeltolódás a nemesektől a polgárok javára. Érdekes még az egyes birtokrészek nagy arányú keveredése, több tulajdonos közös tulajdona, ami aztán megalapozza majd Velence modern(ebb) közbirtokosságának vagyonkezelését 50 évvel később.
A tó itt leírt oligarchikus tulajdonlása a II. világháborút követő évekig így maradt, csak a hasznosítást modernizálták lényegesen és sikeresen. Utána pedig minden alapvetően változott.
***
A „Tónak alsó részén fekvő” –dűlő
Ha valami igazán nagyot változott a XIX-XX. században, akkor ez a kicsi terület az! A tó korábbi árterületéből, az erősen szikes rétvilágból lett viszonylag gyorsan üdülőterület. A XIX. században még rossz művelési adottságú, közlekedésileg zsákutcás térség a vasút révén lett átjárható 1861-től.
Ez a dűlőt az Anna Malom és a vasúti megálló révén érintette. A szezon és korszakfüggő mértékben 40-120 főt foglalkoztató malom a falu legnagyobb munkaadója volt a XIX. században.
1884-ben egyelőre ennyi látszott.
Művelési ágak tekintetében döntően rét, legelő, vasúti területek és utak alkották ezt az akkor még ezt a rendes ivóvíz nélküli, nagyon kopár, vidéket.
A dűlő megoszlása az egyes művelési ágak között
A földminőségről és a dűlő használhatóságáról az 1858-as dűlőleírás adott hű képet.
Az 1858-as dűlőleírás és minősítés részlete a tóról és a Tó alsó részén-dűlőről
A területnek 19 tulajdonosa volt:
| tulajdonos | Összes birtoka mérete kat. Holdban | birtokrészek száma | % eloszlás |
| Pillitz Dániel | 50,2 | 5 | 29% |
| Singer Albert és birtokostársa Singer Antal | 17,9 | 7 | 10% |
| Meszlényi Benedek és birtokostársa Meszlényi Pál | 16,2 | 5 | 9% |
| örökösei Kuhner Dávid | 14,5 | 12 | 8% |
| Déli Vasút Társaság | 12,6 | 3 | 7% |
| dr Beck Hugó | 11,5 | 5 | 7% |
| Velenczei Közbirtokosság | 11,0 | 2 | 6% |
| gróf Szapáry Iván | 8,1 | 6 | 5% |
| Meszlényi István | 3,4 | 2 | 2% |
| Szöllősy Pál örökösei | 3,3 | 2 | 2% |
| örökösei Koch Károly | 3,2 | 2 | 2% |
| Halász Gedeon | 3,2 | 2 | 2% |
| Zlinski Istvánné | 3,2 | 2 | 2% |
| Burchardt Gusztáv | 3,1 | 2 | 2% |
| Boné József | 3,1 | 2 | 2% |
| Klein Bernát | 2,6 | 2 | 1% |
| Velenczei telkes gazdák | 2,0 | 1 | 1% |
| Schmidt Ferencné | 1,6 | 2 | 1% |
| Petheő Imréné | 1,0 | 1 | 1% |
| Végösszeg | 171,6 | 65 | 100% |
A listáról egyedül Boné (máskor Bóné) József neve lehet ismeretlen a blog olvasóinak. A Bóné familia Gárdony századokkal ezelőtt itt honos kisnemeseinek egyike. A család számtalan összefüggésben előfordul a tóval kapcsolatban, legutóbb a ’30-as évek strandalapítási és működtetési feladataival kapcsolatban olvastam róluk. Földjeik többsége Gárdonyban volt.
Hogy mennyire is volt pusztaság a környék, azt az 1927-es légifotó részlete mutatja a dűlőről Kattints rá a nagyításért! (forrás: Hadtörténeti Térképtár)
A kicsiny terület –majorsági jellege ellenére- viszonylag sokfelé aprózódott, aminek véleményem szerint a kevés legeltetésre és kaszálásra alkalmas velencei terület az oka. Ez a föld pedig éppen ilyen volt. Ha kicsi és silány is, azért fű nőtt rajta!
A dűlő egyes részeinek funkcióját jobban megmutatja, ha a tulajdonosok birtokrészeinek funkcióját is ismertetjük:
| Tulajdonos és birtoka(i) művelési ága | össz kat hold | eset |
| Boné József | 3,08 | 2 |
| rét | 3,08 | 2 |
| Burchardt Gusztáv | 3,10 | 2 |
| rét | 3,10 | 2 |
| Déli Vasút Társaság | 12,64 | 3 |
| állomás | 0,03 | 1 |
| őrház | 0,01 | 1 |
| vasút + gazd. Ép | 12,60 | 1 |
| Halász Gedeon | 3,21 | 2 |
| rét | 3,21 | 2 |
| Klein Bernát | 2,55 | 2 |
| rét | 2,55 | 2 |
| Meszlényi Benedek és birtokostársa Meszlényi pál | 16,15 | 5 |
| rét | 3,16 | 2 |
| rét + árok | 12,99 | 3 |
| Meszlényi István | 3,41 | 2 |
| rét | 3,41 | 2 |
| Petheő Imréné | 0,97 | 1 |
| rét | 0,97 | 1 |
| Pilitz Dániel | 50,24 | 5 |
| rét | 50,24 | 5 |
| Schmidt Ferencné | 1,62 | 2 |
| rét | 1,62 | 2 |
| Singer Albert és birtokostársa Singer Antal | 17,85 | 7 |
| rét | 6,27 | 4 |
| rét + árok | 11,59 | 3 |
| Szöllősy Pál örökösei | 3,25 | 2 |
| rét | 3,25 | 2 |
| Velenczei Közbirtokosság | 11,02 | 2 |
| hasonlat út | 9,37 | 1 |
| legelő | 1,65 | 1 |
| Velenczei telkes gazdák | 1,97 | 1 |
| legelő | 1,97 | 1 |
| Zlinski Istvánné | 3,19 | 2 |
| rét | 3,19 | 2 |
| dr Beck Hugó | 11,53 | 5 |
| legelő | 4,31 | 1 |
| legelő + árok | 1,59 | 1 |
| rét + árok | 1,18 | 1 |
| szántó | 4,45 | 2 |
| gróf Szapáry Iván | 8,12 | 6 |
| rét | 8,12 | 6 |
| örökösei Koch Károly | 3,23 | 2 |
| rét | 3,23 | 2 |
| örökösei Kuhner Dávid | 14,50 | 12 |
| 3 lakház + udvar | 1,55 | 1 |
| árok | 0,20 | 2 |
| legelő | 0,16 | 1 |
| legelő | 1,44 | 1 |
| legelő + árok | 1,20 | 1 |
| rét + árok | 6,27 | 2 |
| szántó | 3,44 | 2 |
| út | 0,09 | 1 |
| vasút | 0,13 | 1 |
A birtokosok jó része rétként vagy legelőként használta ezt a földet. Ők a nagy többség.
A másik funkció az Anna Malom speciális területe. A Kuhner Dávid, majd számos utóda által jegyzett üzem részben épületekből (a gyár –vele az épületek- egy része a szomszédos Urasági Szilfák –dűlőbe ért át), részben közlekedési útból, részben a gyár birtokában lévő üzemi sínpár alatti földből állt.
A harmadik funkció a vasúté. A társaság birtokolta az első velencei vasútállomás épületét és a mellette ma is álló gazdasági épületet. Tőle 200 méterre keletre van a ma „Süle –kanyarként” becézett, a nemrég épített gyalogos vasúti átkelő és a korábbi építésű kis kikötő mellett található a bakterház/ őrház + gazdasági épületek. És ott volt persze, a sín. A vasút keresztbe metszette a dűlőt. Még gyerekkoromban is megfigyelhető volt ennek hatása a földre. A vasúti töltéstől északra, a tó felé tavasszal vagy esős időben gyakran volt vizenyős a talaj, a házak jó része lábakra épült. Tőle délre, a dombok felé, szárazabb, jobban használható terület állt. Az idők folyamán fokozatosan töltötték fel a területet, és a vízszabályozás is meghozta a hatását-bár jóval később.
***
Itt akár be is fejezhetném a Tónak alsó részén fekvő –dűlő leírását. Mégis, egy kitekintéssel zárok inkább.
A Magyar Levéltári Portálon, valamint a Fejér Megyei Levéltár földhivatali anyagai között is, együtt és külön is hiányzik az 1884-es kataszteri térkép néhány része, köztük a dűlő térképe. Máig nincs korabeli részletes térkép a területről.
Az 1936-37-esre becsült dátumú kataszteri térkép a velencefürdői részről –forrás: Fejér Megyei Levéltár (Kattints rá a jobb élvezhetőség kedvéért!)
A minap a levéltár térképtárában 1936-37-esre becsülhető dátumú kataszteri térképet találtam, ami részben pótolja ezt a hiányt. A terület jelentősebb épületei ugyanis jórészt az 1944. december és 1945 márciusa közötti időszakban pusztultak el. Ráadásul már megvolt az üdülőterület magja. A kb. 2 négyzetméteres térképet nem tudom közölni. Durván kicsinyített változata azonban megmutatja, hol és mekkorát változott 1884 és 1936. között ez a vidék.
Kapcsolódó bejegyzések:
– Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok
– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után
-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben
– Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép
–Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn
–Velence 1848 után V : Az Alsó Nyéki dűlő – Urak földje, paraszt földje
– Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai
–Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben
– Velence 1848 után VIII. rész: A Szabolcsi útra dűlő
– Velence 1848 után IX. rész: A Rétiföldek
– Velence 1848 után X. rész A Csontrét és a Kenderföldek
Források:
- A Hadtörténeti Térképtár légifotói
- A Magyar Levéltári Portál digitális, 1884-es kataszteri térképe Velencéről
- A Fejér Megyei Levéltár Térképtára 1936 körüli analóg kataszteri térképe Velencéről,
- A Fejér Megyei Levéltár földhivatali anyagainak Velencét érintő kataszteri felmérései 1884-es anyaga
- Arcanum Tudásbázis
Kategóriák:1920-1939, Adatok, Emberek, Gazdaság, Gárdony, képek, Légifotó, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XIX. század, XX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?