A harmincas évek elején nemcsak az üdülőtelkek száma szaporodott a tó körül, hanem az érdekképviseleteké is. Ez a bejegyzés az utolsó fontos szerveződési kísérletet mutatja be a világháború előtt. Ezt tekintem a Velencei Tavi Intéző Bizottság szellemi elődének.

1930-ban megalakult a gárdonyi és az agárdi fürdőegylet. 1934-ben a velencei. Eleinte mérsékelten vették őket komolyan, de a szervezők szívósak voltak. Politikai-gazdasági kapcsolatépítésük öt év alatt látható eredményeket hozott, és ott volt a mindennapi, nyaralószámból fakadó fejlesztési kényszer is.

1935-re a tónak már virágzó fürdőélete volt, mint az az 1935-ös képeslapon is látszik-forrás: Stadler Klára gyűjteménye

Négy év alatt számos konkrét problémát oldottak meg (még több újat találtak) és épült már az új műút is Budapest és a Balaton között, belekötve a tó déli partját. Részben Votisky Antal szívós szervezőmunkájának köszönhetően kialakult valamiféle problématérkép és fejlesztési célokat érintő konszenzus a hatalmi szereplők között. 1935-re az addig kissé finnyás és távolságtartó megyei vezetés elfogadta az idegenforgalmat a térség kitörési pontjaként és aktívan részt vett a fejlesztés lobbymunkájában.

Votisky már 1934-es munkájában (25.o.) felvetette a tó idegenforgalmát menedzselő ernyőszervezet megszervezésének szükségességét. Erre 1935-ben értek meg a feltételek.

***

1935. novemberében a szervezők elegáns nyomtatványon hívták meg az érintetteket a december 1-i megalakulásra.

Az 1935. novemberi meghívó (forrás: Fejér Megyei Levéltár)

A szervezés sem a megszokott volt. A tókörnyéki települések immár Széchényi Viktor főispánnak jelentették részvételi létszámukat, kimaradni tehát nem volt ajánlatos. Ennek megfelelően az illő létszám biztosítva volt.

Velence község résztvevői listája a megalakulási rendezvényen (forrás: Fejér Megyei Levéltár)

A jelölőbizottság előzőleg gondoskodott arról is, hogy a leendő szervezet lobbyereje a lehető legnagyobb legyen. Elnöknek József főherceget, társelnököknek Hóman Bálintot és Széchenyi Viktort, alelnököknek megyei hatalmasságokat kértek fel (elvállalták), a tényleges szervezőmunkát pedig az eddigi mozgalmárok látták el.

A jelölőbizottság javaslata a tisztségviselőkre (forrás: Fejér Megyei Levéltár)

Meg fogsz lepődni! A megjelentek a jelöléseket egyhangúlag támogatták! Így lett Vitéz dr József Ferenc főherceg (dísz)elök, Hóman Bálint, Jeszenszky Antal, Szendi Károly vagy Széchenyi Viktor társelnök. Az ügyvezető alelnöktől lefelé kezdődtek a valóban munkával járó pozíciók.

A szervezet (a továbbiakban VTOSZ) az első időkben komolyan működött, és a hatalmi pozíciókban lévők is komolyan vették.

1936-ban –az 1934-es Votisky tanulmány aktualizált változataként- „A Velencei-tó rendezése”-címen egy újabb, konkretizált fejlesztési koncepciót (a linken éred el) adtak ki. Ebben a terület egyeséges(ebb) kezeléséről, a partok tulajdonviszonyainak részleges átalakításáról, a tófenék szabályozásáról, partrendezésről, a vízhálózat (artézi kutak) kiépítéséről, a patakok szabályozásáról és sok egyébről esett szó.

Kozma Miklós belügyminiszter 1936. július 13- keltezésű levele, melyben Széchényi Viktor Fejér megyei főispánt Gárdony, Velence és Agárd üdülőhellyé nyilvánításáról tájékoztatta –forrás: Fejér Megyei Levéltár

A VTOSZ érdemei közé tartozott a tó déli partjának üdülőövezetté való nyilvánítása és számos, elsősorban a vasúti és közúti közlekedéshez tartozó kisebb fejlesztés, MÁV járatsűrítés kiharcolása.

Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség által évekig kibocsátott vendégforgalmi statisztika Velence-tavi településeket érintő része (1936-1941.)

Ez a lendület fokozatosan lassult le. A háború előtti Velencei-tavi idegenforgalom csúcséve talán 1938. lehetett, feltehetően 6500 vendéget meghaladó összesített vendégszámmal. Ezután a tó idegenforgalmi statisztikája csökkent. Az 1939-es évben 6.274 főre. A jelentést kiadó Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség a csökkenést akkor az újonnan visszacsatolt területek felé terelt turizmussal indokolta. 1940-ben aztán a jelentős drágulás volt az indok. 1941-ben az óriási csapadék és helyi árvíz volt a magyarázat. Ezután egy időre az idegenforgalmi statisztika és vele a magyarázat-láncolat is megszűnt.

Más idők jöttek, más, súlyosabb ügyekkel. Az infláció erősen megviselte a tó idegenforgalmát. Környékünk vonzerejével átmenetileg a Felvidék és Erdély kezdett versenyezni. Hadbavonulás, szegénység és szerénység ideje volt ez. Az olyan embereknek, mint Votisky Antal, hirtelen nagyon sok egyéb feladatuk lett. Neki személy szerint súlyos betegséggel kellett megküzdenie. 1939-ben az ügy iránt elkötelezett Szécheny Viktor főispán leköszönt tisztéről. Mindez oda vezetett, hogy a harmincas években élénk, tóval kapcsolatos levelezésnek 1940-re vége szakadt.

***

Persze, nem maradt mindez nyomtalan. Ahogy a harmincas évek folyamatosan a fejlesztéssel járó felismerések, jó és rossz döntések, a konfliktusok ideje volt, a hatvanas évektől újra született ebből sokminden. Votisky és Széchényi szerepét az akkor már évtizedek óta tóparti ifjabb Springer Ferenc vette át. A VTOSZ helyébe a Velencei-Tavi Intéző Bizottság került-elődjénél lényegesen nagyobb hatalommal és pénzzel. A nagyobb változás számos jót és számos nem várt problémát okozott. Ha ma tíz tájékozottabb (és kellően koros) tópartit megkérdezel a Springer-korszakról, jót és rosszat egyaránt mondanak majd- akár elődeik a maguk korában Votiskyékról. (Ha másból véletlenül nem derülne ki, innen biztosan lehet tudni, az ifjabbik Springer Ferenc is jelentős ember volt!)

Kapcsolódó bejegyzések:

–A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VI: Votisky Antal „A Velencei-tó problémái”-röpirata 1934-ből-forrásközlés

– Volt egyszer egy Magyar Fürdőélet (és Magyar Idegenforgalom)

– 1935: Új autóút Gárdony felé?

 – A Votisky családról és dr Votisky Antalról, a Velencei-tó fejlesztésének apostoláról –interjú Votisky Lászlóval

– A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala V : A (Gárdonyi és ) Velencei Fürdőegyletről

Források:

• A Fejér Megyei Levéltár főispáni anyagainak idegenforgalmi és Velencei-tavi részei
• A két 1935-ös képeslap forrása Stadler Klára gyűjteménye

Kategóriák:1920-1939, 1939-1945, Adatok, Agárd, Emberek, Gazdaság, Gárdony, Település-szerkezet, Velence, Velencei tó, XX. század

Címkék:Hóman Bálint, helytörténet, ifj Springer Ferenc, József főherceg, MÁV, Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség, Széchenyi Viktor, Velence, Velencei Tavi Intézőbizottság, Velencei Tavi Országos Szövetség, Velencei tó, Votisky Antal