A falu fölötti földek többnyire változatos minőségű és különböző fajta művelésre alkalmas területek voltak. Az itt ismertetett két kisebb dűlő együtt a velencei földek területének 3%-át adta ki. A két föld közös jellemzője, hogy a távoli múltban itt zsellérföldeket adtak ki. Ennek hatása még 1884-ben is látszott.
A zsellérföldek többnyire kisebb, a jobbágytelek méretén aluli és/vagy nem az urbárium, hanem annál arányaiban kedvezőtlenebb használati feltételek mellett művelt, vagy kedvezőtlen művelési adottságú földterületek voltak. Velencén kevés ilyen föld volt, és viszonylag sok nincstelen.
***
A Csontrét
A nevét Meszleny Mór szerint az itt dúló végvári harcok időről időre előkerülő szomorú maradványai után kaphatta. A területen korábban folyó régészeti feltárások alapján ez akár megalapozott is lehetett. Valóban a középkori hadiút közvetlen szomszédságában van a terület és valóban-legutóbb az M7 építése előkészítése kapcsán- számos korból kerültek elő itt régészeti leletek, csontok.
Elhelyezkedése:
Az 1853-as dűlőtérképen jól látható, hogy az alakja kalapácsot idéz. Nyugati határa az alább ismertetett Kenderföldek, majd a Szőlő(Bence)hegy, végül Nadap közigazgatási határa.
Az 1853-as dűlőtérképen a Csontrét a 4-essel jelölt terület
Északon Nadap, keleten és részben délen a Felső Nyéki dűlő határolta. Délen-egy igen kicsiny darabka elérte a mai Országutat, ez a mai temetők területe.
A szabálytalan alakú „kalapács” szárát keresztbe metszette a Nadapi út.
A Csontrét területének művelési ágak szerinti megoszlása 1884-ben
| művelési ág | hold | négyszögöl | eset | % megoszlás |
| árok | 943 | 1 | 1% | |
| faiskola | 1 466 | 1 | 1% | |
| lakház+udvar | 99 | 1 | 0% | |
| rét | 25 | 85 | 20 | 23% |
| szántó | 61 | 728 | 164 | 56% |
| szőlő | 15 | 685 | 26 | 14% |
| szőlő+pince | 3 | 901 | 4 | 3% |
| temető | 3 | 554 | 4 | 3% |
| összesen | 107 | 5 461 | 221 | 100% |
Ugyanez grafikusan ábrázolva
A terület több, mint fele gyengébb minőségű szántóterület volt. A falu szempontjából nem ez a fontos, hanem az itt található, falu birtokolta 23 holdas rét, a falu kaszálója, ami kulcsfontosságú volt az igavonók ellátása szempontjából.
A másik fontos funkció a temetkezés volt. A falu régi és ma is használt temetőinek területe a dűlő legdélebbi része, amint az az 1884-es dűlőtérkép déli sarkának képén látható.
A Csontrét legdélibb része (Nagyításért kattints a képre!)
Bár azóta kis mértékben átalakult a környezet, látható, hogy a Csontrét és Kenderföldek határvonala 1884-ben a mai falusi temető és a Meszleny-temető közti keskeny utcácska. (A jelenlegi temető akkor még a Meszlenyek szántója volt.)
Birtokrészletek, birtokosok
A terület birtokrészleteinek száma 221, ami 92 birtokos között oszlott meg.
A birtokok eloszlása méret szerint
| Sorcímkék | Összeg / kat hold | eset | % eloszlás |
| 1 kat hold alatt | 35,74 | 64 | 32% |
| 1-2 kat hold | 25,48 | 19 | 23% |
| 2-3 kat hold | 14,76 | 6 | 13% |
| 3-4 kat hold | 6,55 | 2 | 6% |
| 10 kat hold felett | 27,89 | 1 | 25% |
| Végösszeg | 110,41 | 92 | 100% |
A táblából kiolvasható, hogy a községi réten kívüli egyéni birtokrészek majdnem mind 3 hold alatti méretűek voltak, és azok is számos darabban. Ez meghatározta a földdarabok értékét is. Persze, ez és a Kenderföldek közel estek a faluhoz, ami javított valamit a helyzeten.
A földek és tulajdonosaik birtoka művelési ágak és birtokrészlet mérete szerint ITT tekinthető meg.
***
A Kenderföldek
Elnevezéséről a korabeli história nem tartotta fontosnak írni. A szájhagyomány szerint korábban itt kendert termesztettek, innen származhatna a neve. 1884-ben mindenesetre ennek már nem sok nyoma maradt.
Elhelyezkedése
A falu legkisebb dűlője nyugatról Sukoró földjeivel, északról a Szőlő(Bence)heggyel, keletről részben a Csontréttel, részben a falu belterületével, délről pedig a tóval határolt. Az 1853-as dűlőtérképen 2. szám alatt találod.
Művelési ágai tekintetében 1884-re már a szőlőtermesztés volt a meghatározó. (Faragó Robi barátom szerint egészen a hetvenes évek végéig a dűlő földjein elsősorban szőlőt termesztettek. Utána lett a helyén jobbára üdülőövezet.)
Birtokmegoszlás
Valamikori zsellérföldként a birtokrészletek és birtokok túlnyomó hányada itt is egészen apró volt (itt volt csak igazán az!). Az összesen 126 birtokrészletre tagolt kis földdarab 91 tulajdonos között oszlott meg. A föld 95%-a 1 hold alatti birtokokból állt. A legnagyobb birtok sem volt 2 kataszteri hold méretű fölött.
A Csontrét és Kenderföldek –dűlő egyéni birtokméret szerinti megoszlása
| méretkategória | Csontrét kat hold | Kenderföldek kat hold |
| 1 kat hold alatt | 35,7 | 37,94 |
| 1-2 kat hold | 25,5 | 2,24 |
| 2-3 kat hold | 14,8 | |
| 3-4 kat hold | 6,5 | |
| 10 kat hold felett | 27,9 | |
| Végösszeg | 110,4 | 40,18 |
Az egyes birtokosok birtokainak művelési ág és méret szerinti bontását ITT éred el.
***
Kedves Olvasó, ha van kedved, keresd meg az e két területhez közel eső Felső Nyék-Ki a Határra-dűlőt vagy a távolabbi Urasági Szilfák-dűlőt és hasonlítsd össze őket a két zsellérfölddel! A különbség minden tekintetben magáért beszél! Gazdálkodási szempontból óriási szakadék tátong az akkori majorsági földek és a szegényemberek földje között. Ezen a jobbágyfelszabadítás keveset változtatott.
Kapcsolódó bejegyzések:
– Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok
– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után
-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben
– Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép
–Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn
–Velence 1848 után V : Az Alsó Nyéki dűlő – Urak földje, paraszt földje
– Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai
–Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben
– Velence 1848 után VIII. rész: A Szabolcsi útra dűlő
- Velence 1848 után IX. rész: A Rétiföldek
Források:
- Pesty Frigyes helységnévtára (1864.) velencei oldalak-forrásuk: Meszleny Mór
- A Fejér Megyei Levéltár megyei földhivatali anyagai Velencéről
Kategóriák:Adatok, Emberek, Gazdaság, Kápolnásnyék, Sukoró, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velencei tó, XIX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?