Velence 1848 után X. rész A Csontrét és a Kenderföldek

A falu fölötti földek többnyire változatos minőségű és különböző fajta művelésre alkalmas területek voltak. Az itt ismertetett két kisebb dűlő együtt a velencei földek területének 3%-át adta ki. A két föld közös jellemzője, hogy a távoli múltban itt zsellérföldeket adtak ki. Ennek hatása még 1884-ben is látszott.

A zsellérföldek többnyire kisebb, a jobbágytelek méretén aluli és/vagy nem az urbárium, hanem annál arányaiban kedvezőtlenebb használati feltételek mellett művelt, vagy kedvezőtlen művelési adottságú földterületek voltak. Velencén kevés ilyen föld volt, és viszonylag sok nincstelen.

***

A Csontrét

A nevét Meszleny Mór szerint az itt dúló végvári harcok időről időre előkerülő szomorú maradványai után kaphatta. A területen korábban folyó régészeti feltárások alapján ez akár megalapozott is lehetett. Valóban a középkori hadiút közvetlen szomszédságában van a terület és valóban-legutóbb az M7 építése előkészítése kapcsán- számos korból kerültek elő itt régészeti leletek, csontok.

Elhelyezkedése:

Az 1853-as dűlőtérképen jól látható, hogy az alakja kalapácsot idéz. Nyugati határa az alább ismertetett Kenderföldek, majd a Szőlő(Bence)hegy, végül Nadap közigazgatási határa.

dülőkprep

Az 1853-as dűlőtérképen a Csontrét a 4-essel jelölt terület

 

Északon Nadap, keleten és részben délen a Felső Nyéki dűlő határolta. Délen-egy igen kicsiny darabka elérte a mai Országutat, ez a mai temetők területe.

A szabálytalan alakú „kalapács” szárát keresztbe metszette a Nadapi út.

A Csontrét területének művelési ágak szerinti megoszlása 1884-ben

művelési ág hold négyszögöl eset % megoszlás
árok              943            1 1%
faiskola            1 466            1 1%
lakház+udvar                99            1 0%
rét            25                85          20 23%
szántó            61              728        164 56%
szőlő            15              685          26 14%
szőlő+pince            3              901            4 3%
temető            3              554            4 3%
összesen          107              5 461          221   100%

 

Csontrét m ág

Ugyanez grafikusan ábrázolva

 

 

A terület több, mint fele gyengébb minőségű szántóterület volt. A falu szempontjából nem ez a fontos, hanem az itt található, falu birtokolta 23 holdas rét, a falu kaszálója, ami kulcsfontosságú volt az igavonók ellátása szempontjából.

A másik fontos funkció a temetkezés volt. A falu régi és ma is használt temetőinek területe a dűlő legdélebbi része, amint az az 1884-es dűlőtérkép déli sarkának képén látható.

Csontrétprep

A Csontrét legdélibb része (Nagyításért kattints a képre!)

 

Bár azóta kis mértékben átalakult a környezet, látható, hogy a Csontrét és Kenderföldek határvonala 1884-ben a mai falusi temető és a Meszleny-temető közti keskeny utcácska. (A jelenlegi temető akkor még a Meszlenyek szántója volt.)

Birtokrészletek, birtokosok

A terület birtokrészleteinek száma 221, ami 92 birtokos között oszlott meg.

A birtokok eloszlása méret szerint

Sorcímkék Összeg / kat hold eset % eloszlás
1 kat hold alatt                      35,74 64 32%
1-2 kat hold                      25,48 19 23%
2-3 kat hold                      14,76 6 13%
3-4 kat hold                        6,55 2 6%
10 kat hold felett                      27,89 1 25%
Végösszeg                    110,41   92 100%

 

A táblából kiolvasható, hogy a községi réten kívüli egyéni birtokrészek majdnem mind 3 hold alatti méretűek voltak, és azok is számos darabban. Ez meghatározta a földdarabok értékét is. Persze, ez és a Kenderföldek közel estek a faluhoz, ami javított valamit a helyzeten.

A földek és tulajdonosaik birtoka művelési ágak és birtokrészlet mérete szerint ITT tekinthető meg.

***

A Kenderföldek

Elnevezéséről a korabeli história nem tartotta fontosnak írni. A szájhagyomány szerint korábban itt kendert termesztettek, innen származhatna a neve. 1884-ben mindenesetre ennek már nem sok nyoma maradt.

Elhelyezkedése

A falu legkisebb dűlője nyugatról Sukoró földjeivel, északról a Szőlő(Bence)heggyel, keletről részben a Csontréttel, részben a falu belterületével, délről pedig a tóval határolt. Az 1853-as dűlőtérképen 2. szám alatt találod.

Művelési ágai tekintetében 1884-re már a szőlőtermesztés volt a meghatározó. (Faragó Robi barátom szerint egészen a hetvenes évek végéig a dűlő földjein elsősorban szőlőt termesztettek. Utána lett a helyén jobbára üdülőövezet.)

rétiföldek műv

Birtokmegoszlás

Valamikori zsellérföldként a birtokrészletek és birtokok túlnyomó hányada itt is egészen apró volt (itt volt csak igazán az!). Az összesen 126 birtokrészletre tagolt kis földdarab 91 tulajdonos között oszlott meg. A föld 95%-a 1 hold alatti birtokokból állt. A legnagyobb birtok sem volt 2 kataszteri hold méretű fölött.

A Csontrét és Kenderföldek –dűlő egyéni birtokméret szerinti megoszlása

méretkategória Csontrét kat hold Kenderföldek kat hold
1 kat hold alatt                        35,7                      37,94
1-2 kat hold                        25,5                        2,24
2-3 kat hold                        14,8
3-4 kat hold                           6,5
10 kat hold felett                        27,9
Végösszeg                      110,4                        40,18  

 

Az egyes birtokosok birtokainak művelési ág és méret szerinti bontását ITT éred el.

***

Kedves Olvasó, ha van kedved, keresd meg az e két területhez közel eső Felső Nyék-Ki a Határra-dűlőt vagy a távolabbi Urasági Szilfák-dűlőt és hasonlítsd össze őket a két zsellérfölddel! A különbség minden tekintetben magáért beszél! Gazdálkodási szempontból óriási szakadék tátong az akkori majorsági földek és a szegényemberek földje között. Ezen a jobbágyfelszabadítás keveset változtatott.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok

– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után

-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben

– Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép

Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn

Velence 1848 után V : Az Alsó Nyéki dűlő – Urak földje, paraszt földje

– Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai

Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben

 – Velence 1848 után VIII. rész: A Szabolcsi útra dűlő

  • Velence 1848 után IX. rész: A Rétiföldek

 

Források:

 

  • Pesty Frigyes helységnévtára (1864.) velencei oldalak-forrásuk: Meszleny Mór
  • A Fejér Megyei Levéltár megyei földhivatali anyagai Velencéről


Kategóriák:Adatok, Emberek, Gazdaság, Kápolnásnyék, Sukoró, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velencei tó, XIX. század

Címkék:, , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: