Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben

A Gurjal azon kevés velencei területek egyike, ahol uradalmi és parasztföldek, valamint közösségi területek egyaránt megtalálhatók voltak. Ennyiben hasonló a Szőlőhegyhez és a falu belterületéhez. A falu viharos történetének második fontos történelmi-hadi útvonala ez a völgy.

dülőkprep

A Gurjal az 1853-as dűlőtérképen a 9. számmal jelölt terület (forrás: OSZK)

 

A Gurjal/Gurgyal a falu délkeleti részén található tekintélyes földdarab. Hozzávetőleg 576. 415 négyszögöl (360, 2 kataszteri hold) területű, a környező vidékhez képest bonyolult szerkezetű völgy, a falu területének 6%-a.

1884 GurjalÉszak prep

A Gurjal északi része az 1884-es kataszteri térképen (forrás Magyar Levéltári Portál) 1-es számmal jelölt rész: a Meszleny kastély, 2: a Meszleny major

 

A terület észak-keleti határa az ú.n. „Gárdonyi út”, a Kápolnásnyéket Gárdonnyal összekötő régi postaút. Dél-keleti határa Velence és Kápolnásnyék közigazgatási határa. Dél-nyugatról kezdetben a mai Pusztaszabolcsi út, majd a „Szabolcsi útra”-dűlő határolja (erről később írok majd) Délről a „Rétiföldek” –dűlő, amiről szintén később lesz szó. Némi képzavarral: egy evőkés –formájú, hosszúkás terület, melynek faluhoz közelebb eső „pengéje” uradalmi birtok, „nyele” a falu közös tulajdonában álló legelő, illetve magántulajdonú rét és szántóterület.

Elnevezése: A Gurjal nevéről Pesty Frigyes-valójában forrása, Meszleny Mór (1829-1915.) a következőt írta 1864-ben:

A község határában van egy félmérföldnyire éjszaktól délre nyúló völgy, melyet a lakosság ősidőktül legelőül használ. E völgyet itt Gurjal(14)-nak nevezik. A völgy vagy az ősidőktől való, vagy több évszázadok előtt a Duna folyamnak egy elágazó medre lehetett. Felesmerhető ez a fennálló védőpartokból, mellyeken a viznek hullámzása által okozott rézsutos elmosódások máig láthatók. – Voltak idők, midőn e partokból a nagy esőzések által emberi és állatcsontok mosódtak. – Gurjal nevét régóta bírja. Magyarázatul legalaposabb vélemény az, hogy a legeltetés végett kijáró kis fiúk, a partokról, mellyek több helyen kellemes gyepséggel díszlenek, a nem életveszélyesek-részint önmagokat játszva lehömpölygették,-részint apró köveket legördítettek, vagy amint a köznyelven mondani szokták, le „gurdítottak” „gurigatták”, „gurul”, „gurgat”. (Saját kifejezésünkkel nemcsak hogy gurul, lefelé gurdul, „gurog”, „gurjul”)- innen nevezték el hihetőleg Gurjul-nak. Most pedig már a nép nyelvén Gurgyal-nak s végre egészen közönséges kifejezéssel Gurgya-nak neveztetik.”

(…)

(14) Gurjal-meredek ösvény, ahol a népi hiedelem szerint névtelen törpék, bosszantó rémek űzik játékukat-Ipolyi Arnold (Ez már Pesty lábjegyzete-FÁ)

A terület szerkezetileg (tulajdon és művelés szempontjából) három nagyobb területre osztható:

A terület északi, viszonylag sík része részben a Meszleny kastély és annak díszkertje (a fentebb látható rajz 1-es számmal jelölt része), részben a Meszleny Major (a fenti térkép 2-vel jelölt része) részben mellettük szántóterület volt az 1880-as években. Ez a vidék akkor még nem volt a falu belterülete. Ötven évvel később ez lett a faluterjeszkedés főiránya a (Puszta)szabolcsi út tulsó, Urasági Szilfák-dűlőjével együtt.

tulaj Gurjal

A földek tulajdonoscsoportok szerinti bontása

 

 

Az 1880-as években ezt az északi részt a Meszlenyek, a Singer testvérek és Szapáry Iván gróf birtokolták. Az „uradalmi” terület az északi plató megszünte, völggyé szűkülése után is tartott egy darabig-szintén Szapáry-és Balassa László szíves közlése alapján- valaha Balassa kézben. Nincsen telekkönyvi utalás arra, hogy itt síremlék állt volna, de a Balassák azt tartják, a familia ősi temetkezési helye a II. világháborús megsemmisülésig itt állt valahol.

Gurjaleszak ma

A Gurjal dél felé fotózva: nagyjából az 1884-es Szapáry-területek felé. Jól látszik rajta a valamikori mocsár maradéka, a rét és szántó a maga tarkaságában. Szapárynak, a vadásznak talán pont ez kellett.

 

A nagybirtokosok földjei után a mélyebben fekvő, vizes legelőterület következett, amit a falu birtokolt. Ez a közbirtok a maga 60 kataszteri holdjával a falu legelőterületének jelentős részét adta. Ez 97 711 négyszögöl volt. További 30 000 körüli négyszögöl területet az egyházak, a jegyző, harangozók, iskolák használhattak a legelőtől délebbre, a jobban hasznosítható területeken.

Az ettől délebbre, kevésbé meredek és vizes területek adták a falu kevéssé értékes, gyengébb művelési adottságú, részben szántó, részben rét-művelési ágú, kisbirtokosi kézben lévő területeit.

A három nagy egységhez képest elhanyagolható kivétel volt a Gurjalt keresztbemetsző Déli Vasút sínei alatt futó kis rész. (Ez az „egyéb” terület.)

A terület használhatósága tehát döntően meghatározta a tulajdonosi kört.

műv ág

A Gurjal területe művelési ágak szerinti bontásban

 

A föld itt csak kisebb mértékben volt alkalmas szántónak. Míg délebbre és nyugatabbra ez a hányad 91-95%, itt csak kb 70% és annak minősége is többnyire gyenge volt. Fontos funkció volt a legeltetés. A falu csak a Csontréten rendelkezett komolyabb, 23 kataszteri hold réttel. Velence sohasem bővelkedett jó minőségű legelőben és kaszálóban, így ennek a 60 holdnak nagy jelentősége volt a parasztok számára. Az állati takarmány biztosítása állandó konfliktusok tárgya volt a XX. század közepéig a faluban és a környéken.

Az egyes parcellák mérete

A művelési kultúra sokféleségéből fakadóan, az ebből levezetett adóterhelés miatt az egyes birtokrészek viszonylag kicsik. Átlagos méretük elvben 1,5 kataszteri hold.

birtokresz m gurjal

A birtokrészletek százalékos aránya 1884-ben a Gurjalban

 

Ha azonban kicsit alaposabban megnézzük, kiderül, hogy a birtokrészek 70%-a 1 hold alatti, 89% -a 2 hold alatti terület volt. A 243 birtokrészletnek csak 11%-a- összesen 18 ilyen volt- haladta meg a 3 holdat.

A birtokosok egyéni földjei

A Gurjalt 1884-ben összesen kerek 100 tulajdonos birtokolta, amennyiben külön tulajdonosként tartjuk számon Velence különböző egyházait, azok intézményeit, jegyzőit és a nagy familiák egyes ágait.

Az egyes tulajdonosokat (vezetéknév és keresztnév szerint is) és azok birtokainak művelési áganként összesített területét ITT ÉRHETED EL.

A dűlőt birtokló familiák

A számtalan darabra töredezett terület fele azonban összesen négy tulajdonosi kör kezén volt. A legelő miatt a terület 17,5%-át a község, a mocsár és az északi terület miatt a terület 13%-át Szapáry Iván, a legészakibb, régi Meszleny birtokmag miatt 11%-ot a Meszlenyek (ebben az időben Benedek és Pál közösen), 6,3%-ot pedig a Bognár familia birtokolt. A tulajdonosok kétharmada, összesen 30 familia és más haszonélvező, a földek 20%-a felett rendelkezett.

A familiák összesített birtokméretenkénti arányai:

Sorcímkék Összeg / össz n.öl % kumulált % familiák, haszonélvezők száma
2 kat hold alatt 41 004 7% 7%                          17
2-5 kat. hold között 71 216 13% 20%                          13
5-10 kat.hold között 80 625 14% 35%                            8
10-20 kat hold között 98 129 18% 52%                            4
20 kat.hold felett 266 530 48% 100%                            4
Végösszeg 557 504 100%                            46  

 

A Gurjalban 1884-ben birtokkal rendelkező familiák és haszonélvezők tételesen

Családnév vagy egyéb Összeg / össz n.öl esetszám % részesedés
Velencze község 97711 2 17,5%
Szapáry 72322 8 13,0%
Meszlényi Benedek és birtokostársa Meszlényi Pál 61593 12 11,0%
Bognár 34904 15 6,3%
Szücs 30176 17 5,4%
Singer Albert és birtokostársa Singer Antal 28831 10 5,2%
Kis 21632 9 3,9%
Horváth 17490 15 3,1%
Klein 13466 3 2,4%
Géjó 11853 6 2,1%
Tóth 11136 12 2,0%
Kereszturi 9773 6 1,8%
Tuba 9090 9 1,6%
Velencei ref.lelkészet 8459 3 1,5%
Velenczei közbirtokosság 8436 3 1,5%
Velencei r.kat lelkészet 8412 3 1,5%
Ludmann 7952 6 1,4%
Sági 7889 6 1,4%
Kupi 6748 6 1,2%
Schmidt 5910 2 1,1%
Szórádi 5864 6 1,1%
Posvai 5117 6 0,9%
Retezi 4767 3 0,9%
Kovács 4748 6 0,9%
Dobozi 4721 3 0,8%
Hajdu 4718 6 0,8%
Meszlényi 4511 3 0,8%
Nagy 4369 3 0,8%
Kemény 3902 3 0,7%
Bognár István és társa Bognár József 3417 3 0,6%
Mike 3279 3 0,6%
Dömsödi 3239 3 0,6%
Bárány 3234 3 0,6%
Galambos 3219 3 0,6%
Déli Vasút Társaság 3085 1 0,6%
Lestár 3036 3 0,5%
Farkas 2940 6 0,5%
Velencei ref. Iskola 2268 3 0,4%
Velencei r.kat iskola 2221 3 0,4%
Velencei jegyzői alap 2003 3 0,4%
Pászik 1815 3 0,3%
Vida 1759 3 0,3%
Lukácsi 1605 3 0,3%
Márczi 1579 3 0,3%
Pintér 1498 3 0,3%
Csapó 807 2 0,1%
Végösszeg 557504 243 100%

 

***

A Gurjal 1884 óta alaposan megváltozott. A völgyben ma is csak a fű terem meg. A síkvidék és a kisebb dombok területe részben ma is szántó, de leginkább a falu újtelepi, beépített része.

Gurjal ma1

A Gurjal valamikori területe a Google Föld mai térképén

 

A világháború ronda tájsebeit lassan mulasztja a völgyben az idő. Amikor tavaly tavasszal arra jártam a háborús lövészárkokat fotózni, beszéltem egy vadásszal, aki otthonos arrafelé. Nem tett említést a gonosz kistörpék zaklatásairól. A manók-úgy tűnik- beköltöztek az emlékeinkbe.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok

– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után

-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben

– Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép

Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn

Velence 1848 után V : Az Alsó Nyéki dűlő – Urak földje, paraszt földje

– Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai

 

Források:

  • Pesty Frigyes Helységnévtára-Fejér Vármegye, – Budapest, 1864. adatforrás: Meszleny Mór
  • Magyar Levéltári Portál
  • OSZK Térképtára
  • Balassa László szóbeli tájékoztatása
  • Magyarország I-II-III. Katonai Felméréseinek térképállománya


Kategóriák:Adatok, Emberek, Gazdaság, Kápolnásnyék, Statisztika, Település-szerkezet, Velence, XIX. század

Címkék:, , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: