Az Alsó Nyéki (és Felső Besnyői) dűlő a település délkeleti részén található határterület. Mérete a birtokkimutatások alapján szűk 175 kataszteri hold. Kicsit kisebb a Felső Nyék (ki a határra) dűlőnél, de azzal azonos a művelési ága (jórészt szántó). A két terület között egy lényegi különbség van, és ez meghatározza a két terület gazdasági különbségeit: az előbbi parasztok, az utóbbi (nagyobb) birtokosok kezében volt.
Az Alsó Nyéki dűlő tehát Velence közigazgatási területének délkeleti részén megtalálható. Érdekességét nem önmaga adja, hanem az a körülmény, hogy jól összevethető az északibb határterülettel.
Az 1853-as dűlőtérképen 11-es számmal jelöltem az Alsó Nyéki dűlőt
A dűlő 1884-ben 86 különböző helyrajzi számon 60 tulajdonos (vagy haszonélvező) birtokában volt. A birtokrészletek és tulajdonosaik tételes listáját ITT TUDOD MEGTEKINTENI.
A földek és a birtokos familiák adatai:
| Vezetéknév | Össz n.öl | eloszlás | birtokrész db. | kumulált eloszlás |
| Szücs | 25 487 | 9,1% | 1 | 9,1% |
| Kis | 24 044 | 8,6% | 5 | 18% |
| Kereszturi | 16 534 | 5,9% | 1 | 24% |
| Bognár | 15 607 | 5,6% | 1 | 29% |
| Tuba | 11 314 | 4,0% | 1 | 33% |
| Kupi | 10 070 | 3,6% | 1 | 37% |
| Ludmann | 9 979 | 3,6% | 2 | 40% |
| Tóth | 9 023 | 3,2% | 1 | 44% |
| Sági | 8 520 | 3,0% | 2 | 47% |
| Velencei ref lelkészet | 8 040 | 2,9% | 1 | 50% |
| Velencze közbirtokosság | 7 768 | 2,8% | 3 | 52% |
| Posvai | 6 950 | 2,5% | 2 | 55% |
| Lukácsi | 6 177 | 2,2% | 1 | 57% |
| Horváth | 6 167 | 2,2% | 1 | 59% |
| Hajdú | 6 149 | 2,2% | 3 | 61% |
| Farkas | 6 141 | 2,2% | 3 | 64% |
| Kis József és birtoktársa, Szórádi András | 5 722 | 2,0% | 1 | 66% |
| Retezi | 4 920 | 1,8% | 1 | 67% |
| Horváth József és birtokostársa Horváth Pál | 4 818 | 1,7% | 6 | 69% |
| Szórádi | 4 550 | 1,6% | 1 | 71% |
| Klein | 4 385 | 1,6% | 2 | 72% |
| Dobozi | 4 366 | 1,6% | 1 | 74% |
| Mike | 4 275 | 1,5% | 1 | 75% |
| Nagy | 4 227 | 1,5% | 2 | 77% |
| Galambos | 4 217 | 1,5% | 1 | 79% |
| Németh | 4 210 | 1,5% | 2 | 80% |
| Dömsödi | 4 145 | 1,5% | 2 | 81% |
| Bárány | 4 091 | 1,5% | 2 | 83% |
| Schmidt | 4 069 | 1,5% | 9 | 84% |
| Kovács | 4 045 | 1,4% | 1 | 86% |
| Pászik | 3 962 | 1,4% | 3 | 87% |
| Velencei r.kat.egyh | 3 808 | 1,4% | 4 | 89% |
| Lestár | 3 561 | 1,3% | 1 | 90% |
| Velenczei r.kat.lelkészet | 3 064 | 1,1% | 1 | 91% |
| Velencei r.kat.iskola | 3 061 | 1,1% | 1 | 92% |
| Horváth | 2 719 | 1,0% | 1 | 93% |
| Velencei ref.iskola | 2 649 | 0,9% | 2 | 94% |
| Velence jegyzői alap | 2 545 | 0,9% | 4 | 95% |
| Vida | 2 151 | 0,8% | 1 | 96% |
| Meszlényi | 2 105 | 0,8% | 1 | 96% |
| Géjó | 2 034 | 0,7% | 1 | 97% |
| Márczi | 2 001 | 0,7% | 1 | 98% |
| Szűcs Antalné sz. Horváth Erzsébet | 1 967 | 0,7% | 1 | 99% |
| Velencei r.kat harangozó alap | 1 694 | 0,6% | 1 | 99% |
| Velencei ref. Harangozó alap | 1 648 | 0,6% | 1 | 100% |
| Velencei ref egyház | 550 | 0,2% | 1 | 100% |
A kimutatás szerint a dűlő földjének kétharmadát 18 familia és haszonélvező birtokolta.
A dűlő egyetlen tanyáját a Szücsök birtokolták. 1884-ben éppen Szücs Imre
Az egyes helyrajzi számok mérete két kataszteri hold, a tulajdonosonkénti összegzett birtokméret 3,7 kataszteri hold körül alakult. Meg kell jegyezni, hogy ezek átlagtól eltérése miatt a viszonylag leggyakoribb egyedi parcellaméret bő 1,5 kataszteri hold volt. Viszonylag komoly volt a birtokméretek szórása (átlagtól való átlagos eltérése) és azok darabolódása, szétszóródása a dűlőn belül.
A helyrajzi számok méretkategória szerinti megoszlása
Ezzel együtt azonban a parasztföldek mezőnyében mindez nem számított a tulajdonilag legtöredezettebb dűlőnek. A Csontrét és a Kenderföldek is lényegesen kisebb, töredékbirtokocskákból álltak-néhány kivételtől eltekintve.
A Felső Nyék (ki a határra) dűlő a fentiekkel szemben összesen hét tulajdonos kezében volt. Egyes birtokrészeik egyedi mérete 5,6 kataszteri hold, a dűlőn belüli átlagos összegzett személyi tulajdon pedig 32 kataszteri hold volt.
Adott volt tehát a birtokosi oldalon a 32, a paraszti oldalon a 3,7 holdas birtokméret. A birtokosi földekhez jobbára jobb kiegészítő infrastruktúra, komolyabb vonóerő, (létező) gépesítés tartozott, miközben a parasztföld kisebb, tehát nagyobb fajlagos költséggel művelhető, a gépesítés hiányát bérszolgáltatással pótló feladat, tehát alacsonyabb fedezetet is adott.
Konjunktúra idején mindkét termelő el tudta adni a termékét. Keresletvisszaesés – csökkenő felvásárlási ár- esetén azonban a parasztnak volt nagyobb esélye tönkremenni-azonos gazdálkodási feltételek mellett. Ez a feltételrendszer volt az, ami miatt a hazai birtokok idővel folyamatosan koncentrálódtak, növelve a szegények egyre növekvő tömegét.
Mindez egyfelől nagybirtok-ellenességet táplált, másfelől pl. ebből a feszültségből táplálkozó politikai mozgalmakat. Mindez azonban már nem az Alsó Nyéki dűlő története.
Kapcsolódó bejegyzések:
– Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok
– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után
-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben
– Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép
–Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn
Források:
Fejér Megyei Levéltár megyei földhivatali anyagai Velencére vonatkozóan
Kategóriák:Adatok, Emberek, Gazdaság, Pusztaszabolcs, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velence térkép, XIX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?