„200 négyszögöl”: rendhagyó bejegyzés

Hónapokkal ezelőtt egy sajtóbeli keresgélés során botlottam a rövidhírbe. A kis ismertető Dékány András (1941-ben) új könyvéről a „Kétszáz négyszögölről” szólt.

NSZ 41 04 17

Dékány András? Kölyökkorom írója?

Matrózok, hajók kapitányok, Turkovics Daniló, Jadran, code-zászlók, schooner, a velencei könyvtár (meg az innen-onnan kikért) kölcsönkönyvek; gyerekként évekig lázban tartott miatta az addig még sose látott tenger.

Aztán persze lassan beugrott, hogy a könyvtáros néni említette, Dékány itt élt valaha.

DA portré

Dékány András a Színházi Élet 1938/ 21 .számában, mint sikeres szerző-és Ferencvárosi városlakó, “Kövi Ember”

 

Némi nyomozás után megszereztem a kis könyvet. Egyetlen alkalommal adták ki, 1941-ben. Mindenestől 192 oldal szöveg és Nemes Török János rajzai. A stílusa valahol Gerald Durrell és Mikes György között van félúton, csak nem Korfu vagy New York, hanem a harmincas évekbeli velencei tópart a helyszín, a tárgya pedig a nyaraló, nyaralásra vágyó ember.

beolvasás0001

Gyerekkorom izgalmával olvastam a könyvet, amiből a titkot vártam megtudni: mi hajtott ide ezreket a prérire?

Jó lenne most egy huszárvágással elintézni az ügyet, és közölni legalább egy kis történetét, csakhogy ez a szerzői jogok tisztázása nélkül még kilenc évig nem lehetséges. Nyomoztam a jogtulajdonos leszármazottak után, máig sikertelenül. Az ifjúsági regényei jogdíja valamikori kiadóié. A háború óta kiadatlan regényei jogait azonban nem szerezte meg senki, és ami azt illeti, nem is igen keltett érdeklődést valamiért.

beolvasás0002

Amatőr helytörténész vagyok, nem könyvkiadó, ezért most, január elsején kissé rezignáltan forgatom a könyvet: itt ez a szép mese, amit maroknyi ember olvashat, ha véletlenül rátalál. Arról szól, (mert Dékánynak arról szólt) hogy milyen felfedezőnek lenni VALÓJÁBAN itt, nálunk, ha eléggé megöregszünk ahhoz, hogy ne az óceánt vagy Tibetet keressük az utcasarkon túl. Milyen negyvenévesen kertészkedésbe fogni, házikót építeni, kertet kövezni, alkudozni (családnak költségekről hazudozni), életmódot cserélni, e miatt kapcsolatokat elveszteni és azokra szert tenni: erről szól ez a kis könyv.

beolvasás0003

Meg persze, a pecázásról, tavaszi megérkezésről és őszi elszakadozásról, Jávor Pálról, Szőke Ferencről, a régvolt halászról, cserkészekről, felfedezett madarakról, és hogy miért pont Papkertalja a velencei vizek egy kis darabja.

beolvasás0004

Türelem. (Ez egy olyan pecás erény, amivel nemigen rendelkezem…) Idővel meglesznek Dékány utódai. Idővel lehet (hogy valaki más) rutinosan utánajár. Idővel… idővel bármi megtörténhet.  Csakhogy nem hiszek a türelemben, mert múlékony! Idős beszélgetőtársaim eltűnnek és aztán  már nem egyhamar  találkozom velük. A könyveknek, az érdeklődésemnek, (idővel nekem magamnak) fizikai  nyoma vész.

***

„Édes semmittevés”-írta Dékány. („Ragadd meg a pillanatot”-mondom én) De azért mi nagyon egy vérből valók vagyunk!

 

Jó szelet, vagy sz@rt a horogra, kapitány! Ahogy tetszik!

 

Kapcsolódó bejegyzések:

A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala IV: Interjú Farkas Józsefné Éva nénivel-ahogy a gyerek, majd fiatalasszony látta

 

Forrás:

  • Dékány András: Kétszáz négyszögöl – Singer és Wolfner Budapest, 1941.
  • Arcanum Tudásbázis


Kategóriák:Emberek, Fotók, képek, történetek, Szerzők, források, Velencei tó, XX. század

Címkék:, , , , , ,

1 hozzászólás

  1. Árpi, a cikk és a téma meglátása ismét remek. A fotó unikális. Akkoriban készülhetett, amikor Dékány telket vett Agárdon. Idetalálásában lehetett némi szerepe nemcsak Jávor Pálnak, mint a könyv írja, hanem a képen mellette álló Springer Ferencnek is, aki akkor a vezető agárdi telektulajdonosok egyike volt.
    Agárdon néhány éve viszonylag intezíven ápoljuk a Dékány-hagyományt. Sajnos egykori nyaralójának tulajdonosával nem jutunk dűlőre, a ház rendkívül elhanyagolt. Viszont a Csutoránál induló dupla fasorból a Fehérvár felőlit, amely a ház közelében vezet, 2012-ben Dékány András sétánynak nevezte el a város, az Árpád utca sarkán pedig emléktáblát és emlékpadot állított az írónak.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: