1884-ből maradt fenn az első megbízható birtokosnévsor Velence valamilyen tulajdonnal rendelkező lakosairól. Ebben a bejegyzésben ezt és az 1817-es jobbágyösszeírást és a kor periratokban fellelhető adatait vetem egybe. Milyen családnevek voltak 1848 előtt, milyenek lettek 1884-re, melyik tűnt el és… Bővebben ›
A Gurjal azon kevés velencei területek egyike, ahol uradalmi és parasztföldek, valamint közösségi területek egyaránt megtalálhatók voltak. Ennyiben hasonló a Szőlőhegyhez és a falu belterületéhez. A falu viharos történetének második fontos történelmi-hadi útvonala ez a völgy. A Gurjal/Gurgyal a… Bővebben ›
Az Alsó Nyéki (és Felső Besnyői) dűlő a település délkeleti részén található határterület. Mérete a birtokkimutatások alapján szűk 175 kataszteri hold. Kicsit kisebb a Felső Nyék (ki a határra) dűlőnél, de azzal azonos a művelési ága (jórészt szántó). A két… Bővebben ›
Az előző bejegyzésben tisztáztam, hogy mitől indultak gyarapodásnak a Velencére vonatkozó gazdasági információk az 1800-as évek elején (és mitől maradtak néhol felette hiányosak). Most azt veszem sorra, hogy Mária Terézia kora és 1848 között nagyjából hogyan alakult a föld és… Bővebben ›
…Egészen pontosan a jobbágyfelszabadítás küszöbén. Ebben a bejegyzésben arról írok, hogyan festett Velence lakossága a forradalom idején. E nélkül nehezen lenne érthető, mi, és hogyan történt a következő évtizedben. Az adatokat számos helyről kellett összeszedni. Az így kialakult eredményt persze,… Bővebben ›
A megyéről szóló, interneten publikált 1880 körüli kataszteri térkép velencei részén (már ami megvan belőle) számos helyen a következő felirat díszeleg a földterület felett: „Velenczei közbirtokosság”. Kupi László Velence -kötetében is van rá utalás. A jelenlegi magyar gazdasági jogban a… Bővebben ›
Velenceblog 