Menők és maradók 1817-1884 között-adatközlés

1884-ből maradt fenn az első megbízható birtokosnévsor Velence valamilyen tulajdonnal rendelkező lakosairól. Ebben a bejegyzésben ezt és az 1817-es jobbágyösszeírást és a kor periratokban fellelhető adatait vetem egybe. Milyen családnevek voltak 1848 előtt, milyenek lettek 1884-re, melyik tűnt el és melyik maradt meg?

1817-ben 148 vezetéknév vagy közösségi intézmény alatt szerepelt birtokolt föld vagy legalább egy telek. (Listájukat ITT találod.) 13 közösségi intézménymegnevezés (a „faluháztól” a „zsidó mészárosnak”-ig) és 133 vezetéknév szerepel a listán.

1817 pelda

Az 1817-es jobbágyösszeírás egy részlete

 

Megjegyzés: A korszak sajátja, hogy a vezetéknév pontos megjelölésének lényegesen kevésbé tulajdonítottak jelentőséget. Még 1884-ben is előfordult, hogy ugyanaz a jegyző ugyanazt a személyt ugyanabban a birtokjegyzékben 2-3 féle alakban „írta meg”.

1818 Urbarialis Tabella

Az 1818-as Úrbéri Tabella címlapja

 

1884-ben 188 vezetéknév és intézménymegjelölés volt a birtokjegyzékben. Az intézmények száma 12, a természetes személyek száma 176. (Listájukat ITT találod.)

Az érdekelt, mekkora volt a változás a jobbágyfelszabadítás után. Kik mentek, kik maradtak és vajon, kik voltak a menők, maradók és új betelepültek?

***

Először is: érdemes megvizsgálni a közösségi intézményeket. 1817-ben gyakorlatilag minden a Meszleny család befolyása alatt állt Velencén, (ők voltak a közösség és a katolikus egyház kegyurai, és több-kevesebb toleranciával a református egyház támogatói vagy rosszabb időkben sanyargatói.)

Az 1817-es és 1884-es „intézmény”megjelölések:

1817 1884
…Plébános úré Velence jegyzői alap
…Predicator uré Velencei közbirtokosság
Falu Bakterháza Velencei r.kat harangozó alap
Falu Istállója Velencei r.kat iskola
Falu kocsmája Velencei r.kat lelkészet
Faluház Velencei r.kat.egyh
Helységháza Velencei ref egyház
Kallónál való korcsma fundus Velencei ref lelkészet
Kocsma mészárszékkel a temetőnél Velencei ref. Harangozó alap
Reetor Velencei ref. Iskola
Református Velencze község
Urasági
zsidó mészárosnak Velenczei telkes gazdák

 

1817: Az első szembetűnő, hogy a jelek szerint a hadiút menti bakterház, kocsma, istálló a falu és nem az uraság birtokában volt, tehát azok fenntartása a falu közös terhe lehetett. Hogy a Faluház és a helységház között mi lehetett a különbség, az egyelőre sehonnan nem derült ki. Mivel a kocsmáltatás urasági (regálé) jog volt, a két kocsma közvetve urasági birtok lehetett. Az „Urasági” gyűjtőfogalom több, Meszleny vagyonhoz köthető belterületi vagyonrész közös eleme. A „Református” megjelölés alatt a református egyház földesúrtól független vagyonelemei voltak megtalálhatók.

1884: Megjelent a jegyző, mint hivatalnok státusa. (A „nótárius” 1817-ben még tudomásom szerint „szabadúszó értelmiségi” volt.) A Bach-korszakban lett kötelező ez a községi közigazgatási figura, de aztán is fennmaradt-máig. A „közbirtokosságról”, mint az intézményesített nagybirtokosi együttműködésről írtam már. Az egyházi intézmények működési költségeiről immár részben saját kezelésű földekkel gondoskodtak. Ezen belül is feltűnt a két egyház saját iskolája (és annak földjei). Velence község önmagában jelentős, számos darabban, összesen 96 holdas birtokot felügyelt, igaz, ezek nem termelővagyont, hanem közösségi célokat jelentettek, jellemzően utakat, árkokat, faiskolát, stb. Végül említést érdemel a velencei telkes gazdák által birtokolt vagyoni kör, jellemzően legelők.

***

Vagyontalanok:

Korábban 1817 (1848.) kapcsán is csak óvatos becslésekbe bocsátkozhattam a teljesen vagyontalanok létszámát illetően. Akkor ők ott csak a perek kapcsán kerülhettek említésre. 1884-ben azonban sehogy! Az sem világos, hogy az 1860-as évektől elinduló népszámlálások adataiban benne vannak-e a külterületeken, a volt majorságokban, cselédszállásokon élők. E bejegyzés legfontosabb hiányossága, hogy e családnevekkel nem tudok, tudhatok elszámolni.

***

A leírt családnevek birtokosai:

Az 1817-es nemesi, jobbágy, jobbágytelken élő nemesi és házas zsellér-névsorból 1884-re 47 családnév köszön vissza. Ezek az alábbiak:

Balog Bognár Csajági Cserna Csik Csorna Csörgő Dömsödi Enyedi Farkas Fekete Füsi Galambos Géjó Gránicz Hajdu Heszler Horváth Jeges Kereszturi Kis Kováts Kömives Kremm(er?) Kupi Lestár Lukátsi Mentler Meszleny Mike Nagy Németh Nyári Posvai Rádi Retezi Sági Szabó Szecsődi (Szetsödi) Szénási Szórádi Szüts Takáts Tóth Töcsér Török Tuba Urfi –és ezek számos kisebb-nagyobb változata.

A lista szépséghibája, hogy közülük 15 olyan családnév van, amiről ténylegesen csak családfakutatás útján lehetne megállapítani, hogy névrokonságról vagy szoros kapcsolatról van szó. Ilyen pl. a „Balog(h)” vagy a „Horváth”-név.

Akik valószínűleg eltűntek:

Összesen 65 vezetéknév nem köszön vissza az 1884-es adatok között:

Albert Alokker Balás Baráti Barna Bertalan Bodonyi Bolfa Bondor Borjú Botosné Czikora Czimmer Csajági Csoóri Deák Divinyiné Fazekas Fazakas Fiszher? Fodor Gábor Gárdonyi Grotz Gyarmati Hadas Heindli Kratantsik Lados Lamperth Mélyszáros Moóri Müller Nemes Olaj Orosz Paizs Pili Polfa(?) Réthi Romai Rosta Salamon Sebestyén Steindl Szabó Szarka Székeli Szetsödi Szibert Tönkő Vadas Vadász Vángoczi Varjas Végh Veres Volfinger Zámoli Zolomi Zöld Zölderdő Zsilkai Zsoldos Zsolnai.

1763 elt nevek

Az 1763-as (Mária Terézia-féle) összeírás egy részlete

 

Az eltűnt nevek között vannak régi, 1720 óta ismert családnevek, amilyen a Zólomi, Baráti vagy Orosz.

Új családnevek:

134 új családnév jelent meg az 1884-es birtokjegyzékben. Ezek:

Aichmayer Aszmann Bárány Beck Bernyó Bicskei Bobányi Bognár Boné Burchardt Csajági Csákvári Csana Csanádi Csapó Cseh Csizmadia Csörgei Csúti Deutsch Dobozi Dobrovics Dovrek Ekkel Erdélyi Erős Fiáth Fuchsz Galló Gáncs Garbacz Gárdonyi Geiszlinger Gilling Goszler Grósz Grünfeld Gulyás Gütting Hadlaczki Halász Házias Heizler Helyes Herbert Herczog Herman Heszler Hönig Hublik Húsvéti Huszár Jelinek Juhai Karsai Kecskés Kemény Kerek Kircz Klauz Klein Koch Kollár Kőszegi Krón Kuhner Kustyán Lakner László Laufer Lázár Lederer Lengyel Lőrinczi Ludmann Lukács Major Manhofer Márczi Máté Mátrai Mazula Mező Mikes Mikó Molnár Murányi Németh Oláh Oldal Orbán Palkai Pátkai Petheő Pillitz Pintér Reisenbach Schmidt Schönemark Schwanner Schwartz Sokhegyi Somogyi Steiner Szapáry Szentgyörgyi Szikora Szili Szombathy Szomodi Szöllősy Tamás Teker Tengedi Tokodi Tömpe Trész Ujszászi Úrfi Vaczki Vajki Váradi Varga Veber Veiner Veiszleinlein Verle Vértesi Vida Vízneth Vörös Winterstein Zlinski

Ludmann ház

A Ludmann-ház-eltűnés előtt (2014.)

 

A családnevekhez sokféle történet tartozik. Az első kör pl. olyan nemesi családneveké, ahol a velencei leány vett fel más vezetéknevet vagy fordítva. Ilyennek ismerem a Schönemark, Aichmayer, Zlinski-nevet.

Külön kör az újnemeseké. Ide pl. Beck, Burchard, Kuhner tartozik.

Sok környékbeli birtokos szerzett kisebb-nagyobb tulajdont nálunk. Ide Aszman(n), Halász, Szapáry, Vértesi -nevek tartoznak.

Külön kör a XIX. században legnagyobb számú velencei kistulajdonos zsidó közösség a korábban említett „újnemeseken” túl.  Ide tartozik a Deutsch, Ekkel, Fuchs, Goszler, Grósz, Grünfeld, Klein, Krón -név (róluk van írásos emlék.)

Van végül a kicsit (vagy nagyonis) jobb módú vállalkozói, kereskedői vagy gazdálkodói kör, akik feltűntek-és maradtak, legalább egy ideig. Ide a Cseh, Hublik, Karsai, Petheö, Schmidt, Winterstein-nevek jellemzők.

A nevek többségéről-és XIX. századi egzisztenciájáról- nincsen információm. Nagyon sok visszaköszön a mai telefonkönyvben, azonban komolyabb családfakutatás nélkül nem tudom, azonos familiáról van-e szó. Ilyen pl. a Bárány, Bicskei, Csajági, Csapó, Erdélyi, Heizel (Heizler), Kollár, Ludmann, Major, Mikes(Mike), Oláh, Pintér, Sokhegyi, Úrfi, Váradi, Varga, Vida-nevek.

***

Mi ebből a tanulság? Az 1817-es nevek legfeljebb harmada maradt itt (maradt fenn) 1884-re BIZTOSAN. 1884-ben a falu családneveinek többsége olyan nevekből állt, akik 1817-ben nem voltak, nem lehettek még itt, akár figyelembe vesszük a vezetéknevek összekeverhetőségét, akár nem. A XIX. században, a „poros feudális korszak” végén a falu életében ugyanúgy többségben voltak a „gyüttmentek”, a messziről jöttek, mint gyermekkorom XX. századi Velencéje esetében. Ennyiben mára hamisnak gondolom azt a faluképet, miszerint Velence társadalmi szerkezete az 1960-as években robbant volna szét. Jelenleg nem találom azt a történelmi időszakot, amikor Velence vándorlási hányada (az elvándorlás és bevándorlás összhatása) (pl. Pázmánddal összemérhetően) alacsony volt.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Velence 1848 előtt II: Velence népessége

Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok

– Velence 1848 után XII. rész: Az 1884-es velenceiekről összes birtokuk alapján

 

Források:

  • Fejér Megyei Levéltár: Fejér Vármegye urbariális bírósági anyagai: Velence község
  • Fejér Megyei Levéltár: megyei földhivatali anyagok-Velence,
  • Az egyes nevekkel kapcsolatos, korábban publikált források
  • …különösen: Arcanum Tudásbázis


Kategóriák:Adatok, adózás, Gazdaság, Statisztika, Településszociológia, Velence, Velencei tó, XIX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: