Velence (nagyon öreg) Nagyhídjáról

Kárpáti Miklós jóvoltából ismét valamivel többet tudunk Velence lebontott Nagyhídjának történetéről.

szerzők: Kárpáti Miklós (többször kiegészítve), Fehér Árpád

 

Pár napja Miklós Facebook –oldalán publikálta Dr Gáll Imre 1970-es könyvének információit. (a könyvrészletért kattints a linkre!) E szerint a Nagyhíd már az 1818-as hídösszeírás idején létezett.

Gáll úr könyve szerint: „az összeírás feltüntet egy 11 öl hosszú és 4 öl széles (1 öl = 1,8-1,9 m -FÁ) hidat, amely méretei a híd mai (1970-es-FÁ) méreteivel összhangba hozhatók. Az a megjegyzés, hogy „Meszleny Ignátz Úr előtt két sípra” ugyancsak igazolja a mai híddal való azonosságot, minthogy az összeírás időpontjában Meszlenyi Ignác portája a híd közelében állott. Eszerint a híd valószínűleg a XIX. század legelején épült.

1970_1

A Dr Gáll Imre –féle könyv két, eddig ismeretlen fotója a hídról-sajnos, keletkezési dátum nélkül. Mindenesetre a villamosítás után készülhetett, tehát biztosan 1927 utáni a felső kép.

 

A Kárpáti Miklós révén talált forráshivatkozások nyomán egy másik könyvre is rá lehet találni- ezúttal 2006-ból. Ekkor jelent meg dr Tóth Ernő szerkesztésében az a kötet (behívásáért kattints a hyperlinkre!), ami kimondottan a megye hídjairól ad történelmi és műszaki áttekintést.

2006 1

Dr Tóth könyvének egyik képe egy szintén ismeretlen Nagyhíd-fotóval-1958-ból. Jól látható, hogy a kevés csapadék miatt a Bágyom akkor éppen teljesen kiszáradt.

 

Ebből a második könyvből kiderül, hogy a megye politikai vezetése a többiektől eltérően komoly energiát és forrást áldozott a hidakra a XVIII-XIX. században. Valószínűleg ez is szerepet játszhatott a masszív és nagy kőhíd megépülésében.

2006 3

A Nagyhíd és a mellé épített betonhíd együttese a 70-80-as évekből-forrás: Dr Tóth könyve

 

Dr Tóth könyvének másik érdekessége az a fotó, ami a Nagyhíd és a mellé (emlékeim szerint a keleti oldalra) épített tehermentesítő betonhíd együttlétét örökítette meg. Ez a  konstrukció úgy működött, hogy a Nagyhíd két mellvédjét lebontották, és a hídszerkezet közvetlen közelében felépítették a valódi terhet viselni tudó vasbeton hidat. Ez a megoldás a  szerző írásával szemben a ’80-as évek végéig működött az emlékeim szerint, de lehet, rosszul emlékszem. Sajnos, ezután teljesen lebontották a Nagyhidat.

***

Mai fejjel esetleg fennakadhatunk azon, hogy a XIX. században ez a környék miért kapott egy út ilyen jó minőségű és nagy hidat.

Úgy vélem, ennek legalább két oka volt.

2006_2

Még egy kép a 2006-os könyvből

 

 

 

híd1KM

Dr Imre Lajos egy másik, 2009-es munkájának rajza a hídról- Kárpáti Miklós gyűjtése

Először: A közlekedés biztosítása. A Kápolnásnyékről induló, Velencén részben Pusztaszabolcs, részben Gárdony felé ágazó út a maga korában az egyetlen közeli átjáró volt a Buda felől e két irányba tartók számára. Ekkoriban volt elindulóban a tó déli része településeinek fejlődése is. Fontos lehetett tehát, hogy megbízhatóan elérhető legyen az útvonal a tó szeszélyes vízjárása ellenére is.

2006 2

Dr Tóth könyvbeli utolsó képe a Nagyhídról

 

A másik, előzővel szorosan összefüggő műszaki ok ez a változékony vízjárás lehetett. Az is indokolhatta a nagy, masszív és drága híd építését, hogy gyengébb konstrukcióval nem volt biztosítható a biztonságos közlekedés az átjáróban. Gyerekkoromból halványan él még az emléke a híd és az átvezető út kiemelkedő, töltésszerű vonalának, ami magas vízállás esetén is járható utat biztosított.

***

Ez nem az a bejegyzés, amiben nagy bölcsességeket lehet írni, örökérvényű tanulságokkal.

Persze,  hiba volt a Nagyhíd elbontása, amit a mai üdülőfalu/város már nem engedne meg magának egy műemlékkel kapcsolatban (ugye, biztosan így van?) . Ma talán a kikötő építményei és sokminden más sem a jelenlegi formájukban készülnének el.

Azért érdemes emlékezni a híd történetére, mert óvatosságra inthet közösségi döntéseink végiggondolásakor. Már persze, ha tudunk tanulni belőle.

Kapcsolódó bejegyzés:

A velencei “Nagyhíd” (emléke)

 

Források:

  • Dr Gáll Imre: Régi magyar hidak – Műszaki Kiadó 1970.
  • Dr Tóth Ernő: Hidak Fejér megyében – UKIG 2006.
  • Dr Imre Lajos: Boltozott hidak a Kárpát-medencében (2009. Budapest) -Kárpáti Miklós kutatása

 

 



Kategóriák:Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, képek, Nagyhíd, Település-szerkezet, Velence, Velencei tó, XIX. század, XX. század

Címkék:, , , , , , ,

3 hozzászólás

  1. Kedves Árpi!
    Gáll Imre könyvének szövegéből kiderül, hogy a két képet ő készítette és mindenképpen a háború után. Ez abból is nyilvánvaló, hogy a híd háborús felrobbantása utáni helyreállításának nyomát látni véli a képen.
    Ami a híd építését illeti, Gárdony megközelítése mellett az is oka lehetett, hogy a Meszlény-kastély dombja magas vízállás esetén szigetszerűen kiemelkedve nemigen volt száraz lábbal megközelíthető, nem beszélve a nagybirtok keleti és nyugati fele közötti kapcsolatról. Az építtető kilétére nincs adatunk, a levéltárban lehetne megnézni, hogy földesúri vagy megyei kezelésben volt-e a híd 1818-ban.
    Üdv: Miklós

  2. Közben (mire jó a betegség…) a kezembe került az a 2009-ben megjelent Imre Lajos-album (Boltozott hidak a Kárpát-medencében), amelyben egy, az általad közölt kép élesebb, rajzosabb variánsa is megtalálható. Elküldöm e-mailben, ha jónak látod, illeszd be. Sajnos a kötetben nincs arra vonatkozó adat, hogy mikor készítette “Imre Lajos hidász mérnök, grafikus művész” a velencei rajzot, de mivel 1960-ban végzett mérnökként, valószínűleg ez után.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: