Szerzők: Fehér Árpád, Stumpf István, Galambos Györgyné Marika, Kárpáti Miklós (2015.01.18.) (szállj be Te is!)

Gyerekkorom kedvenc snecizőhelye volt. E bejegyzéssel a hídnak és e szép emlékeimnek kívánok emléket állítani, és sokan másoknak, így például azoknak, akik a valahavolt mozi műsora után a híd íve alatt csókolóztak – helyettem!

Már az elején tudom, ez a bejegyzés-az első, ami Velence építményeiről szól- még biztosan sok módosításra szorul, ha szerencsém van, és ha mást is érdekel majd.

Tehát, kérem:

LÉGY TÁRSZERZŐ!

–          Mikor, milyen körülmények között épült a híd?

–          Ki(k) építtette?  

–          Van-e róla más, itt nem közölt képed?

–          Van-e pontos(abb) információd a híd elbontásának körülményeiről?

Várom a hozzászólásod, Tisztelt Lehetséges Társzerző!

Amit tehát tudok:

A hidat gyerekkoromban (talán a 70-es évek végén, 80-as évek elején) –emlékeim szerint vita után bontották le, mert nem bírta el az új utat, elegendően széles sem volt.

Saját fotóm nincs a hídról. A Velencei Városi Könyvtárban (meg a WEB-en, a a lakevelence.com-honlapon) található, becslésem szerint két világháború közötti fotóval kezdem a bejegyzést.

1. kép: A velencei Nagyhíd képeslapja

A kép előterében látszik, hogy a vízállás alacsony volt éppen. Más képeken látszik, hogy magasabb vízállásnál az út vonalánál is állt a víz. (Édesanyám emlékei szerint ilyesmire még a 60-70-es években is volt példa.)

A kép előterében a mederbe vert cölöpök látszanak. Jó lenne tudni, mi végre!

A fotós a víz szélén, vagy a vízben állt, kb 100-120 méterre a hídtól.

Nagyjából megkíséreltem rekonstruálni, hol állhatott. Az eredmény:

2. kép: Vázlat a Nagyhíd helyzetéről (kattints a képre!)

A helyszínen fotózva a rajzot kissé korrigálva arra jutottam, a mai ifjúsági központ galériájának szélén lehetett aznap a vízpart, csak kb.  4-5 méterrel a mai szint alatt!

A képeslap hátoldala avagy: Ki volt Röszler K?

Sajnos, a képeslap fotósának neve, aki vérét a szúnyogok által nem kímélve elkészítette a képet, nem került a képeslapra. A kiadóé azonban igen!

A képet Röszler K(ároly) adta ki, aki a győri Czuczor Gergely utca 5-ben működtette vállalkozását, immár évtizedek óta. Röszler legalább harmadik generációs győri értelmiségi/vállalkozó család sarja volt. 1927-ben, mint a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének vidéki könyvkereskedői szakosztálya tagjaként emlékeznek meg róla.

Röszler komoly eséllyel végigfotóztathatta az 1930-as évekre megmaradt Magyarországot. A WEB-en a velenceihez hasonló szerkezetű képeslapok maradtak meg a Vas megyei Ikervárról (1939.) és Nógrád megye több nevezetességéről 1932-37. között.

A fentiek miatt azt feltételezem, hogy a fotó az 1930-as években készült. (Az ötletért, hogy így próbáljam meg a kép készítési dátumát beazonosítani, Stumpf Pista barátomat illeti a köszönet(em)!

3. kép: A fotós vélt helyzete -a valamikori felett kb. 4-5 méterrel

A Nagyhíd építésének körülményei

Nagyon szeretném tudni! Segítesz?

A híd, mint műszaki létesítmény

Pontos adatait nem ismerem. Gyerekkorom emlékei szerint –és mai szemmel- szűk átjáró volt. Egymás mellett nem fért el egy traktor és egy autó.

A hídra felvezető utat kőoszlopokban rögzített korlát övezte a Vasút felőli oldalon. Ebből gyerekkoromra csak az oszlopok maradtak, de az 1. képen még látszanak valamikori állapotukban.

A képen látszik, a hídnak két szeme volt. A szemek magassága talán a tó akkori csúcsmagasságához igazodott.  A híd anyaga vöröses-barnás kőzet volt, amit később  helyben bányászott gránitként ismertem meg. Ezt a kőzetet még gyerekkoromban is a Bence-hegy kőfejtőjében bányászták. A bányát emlékeim szerint a 70-es években zárták be, tekintettel a környezetvédelemre.

A bányát még nem nőtte be a növényzet. Elérhetősége: a Panoráma út 96-os lámaoszlopánál jobbra (a korláton átlépve) 50 méter.

4. kép: A régi kőfejtő helye

5. kép: Ma ennyi látszik a bányából

6. kép: Ugyanilyen terméskőből készül sok pince, és régebbi épület a faluban

Építési módja

Emlékeim szerint terméskőből épült a híd, de ez így aligha igaz- a statika miatt. Valószínűbb, hogy a Fő úti-szerencsére nagyjából épen maradt, és a Nagyhídra nagyon hasonlító- Kishíd szerkezete lehetett rá jellemző.

7. kép: A Kishíd

8. kép: A Kishíd építési technikája

A képen jól látható, hogy a híd boltívét téglából, a többit terméskőből készítették. A korlát a főív fölött itt is terméskőből készült.

A Nagyhíd helyén lévő vasbeton híd

A híd helyén áll ma az új vasbeton híd kb. fele. A híd járdaszintje legalább 40-50 cm-el van a valamikori magasság felett. Erre enged következtetni a nagyhíd megmaradt korláttartó oszlopának mára alig 40 cm-es kiemelkedése a talajszintből.

9. kép: Az “új” vasbeton híd

A régi Nagyhíd emlékét ma egyetlen (emlék)oszlop jelzi a vasbeton híd Kápolnásnyék felé eső oldalán.

10. kép: A Nagyhíd megmaradt korláttartó oszlopa

Más, a közzététel óta megtalált fotók

Kiadó ismeretlen, postázás: 1919. nyara, forrás: Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus

1929: Velence Meszlényi kastély a nagy híddal

Kiadási adatok:

Monostory György, Budapest, IX., Lónyai utca 17.; Gaál László dohányáruda kiadása, Velence, 5–6. sz.

Forrás: Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus

Kedves Olvasó, érdemes összevetni a híd szemein tapasztalható vízállás különbségeket!

Nem kevésbé érdekes az 1919-es fotón a híd újszerűnek ható állapota. Ha ez nem felújítás utáni kép, elképzelhető, hogy az építés egy évtizeden belül történt.

Azonosítatlan korú, XX. eleji fotó a Nagyhídról: Magas vízállásnál a szemek (legalább) félig a víz alatt voltak. Forrás: Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus

Amit másoknak jelentett a Nagyhíd:

Jáger Mihály fotója saját magával és a híddal
Vár…valakire

Jáger Mihálynak, a fotón látható, kalandos életű férfinak randevúhelye volt a híd, mint arról a Galambos Györgyné (Marika) által gyűjtött, Jáger úrtól származó fotó tanúskodik. A Jáger bácsival készült  egyesületi interjú publikációs engedélyre vár alanyától… Reméljük, megkapjuk!

Bakos Istvánnak, Juhász Gyula támogatónk nagyapjának a II. világháborús frontról segített hazaérni a Nagyhíd és a tó emléke.

Erről itt olvashatsz!(kattints!)

A Gudenus család távol élő leszármazottja pár napja Galabos Marikának jópár családi fotót küldött, közte a Nagyhíd lábánál 1916-ban fotózott családtagokkal. Ennek egy darabja:

A Gudenus család fotója 1916 (?)-ból-vélhetően családtagokkal az előtérben. A képen jól látszik az alacsony vízállás idején kiterjedt száraz iszap, amit az itt fürdetett jószág taposott szét. A híd állapota kiváló. Még ma (2014.07.05.) sem tudom, mikor is épült a híd, segítenél? Galambos Marika szerint a család egy tagja amatőr fotós volt, neki köszönhetjük ezt a fotót, és sok másikat. Sok év után is köszönet az egyelőre nem ismert szerzőnek!

Kárpáti Miklós hozzászólása (2015.01.18.):

“A hidat ábrázoló képeslap datálási próbálkozásod jó volt, a birtokomban van egy 1935 márciusi vagy májusi postabélyegzésű azonos Röszler-lap, ezek szerint 1935 elején már biztosan forgalomban volt. (A hónapból a bélyeg eltávolítása miatt csak az “m” látszik…)
Az 1919-es postabélyegzésű lapoddal teljesen azonos beállítású fotó, más felirattal (Üdvözlet Velenczéről – Velenczei-tó a nagy híddal”) nekem 1917. augusztusi keltezésű képeslapon van meg. Kiadó azon sem szerepel. És egy igen érdekes variáns: Ugyanez a fotó, rosszabb minőségben, “Velenczei tó a nagy híddal” felirattal, 1922. augusztusi postabélyegzővel, “Wesseli Zsigmond kiadása, Kápolnásnyék” kiadói jelzéssel…

Egyelőre ennyit a hídról. Valahol kell lennie egy, a bontás előtt készült szerkezeti rajznak is…”

Kategóriák:Falusi épületek, Környezet, Kishíd, Légy Társszerző!, Nagyhíd, Régi kőbánya, Velence