A velencei vasútállomások építtetésének igaz története és “még annál is csodálatosabb” históriája

Nagy Károly 2015. 04. 13-i és Kárpáti Miklós 2015. 12.05-i kiegészítésével. Ha Neked is van tudásod, ne habozz, írd meg!

Történt pedig a XX. század közepén, hogy Velence második vasúti megállót is szeretett volna magának, a régitől alig egy kilóméterre. Ez a bejegyzés részben kordokumentumokra épül, részben a szerző spekulációiból áll. Károly János költői nyomdokain haladva elmesélem, amit az építésről, az okokról és körülményekről tudok vagy vélek.

Kedves Olvasó, légy Társszerző! Te mit tudsz a vasútállomásunkról? Írd meg hozzászólásként vagy mailben az arpad.feher1@gmail.com – ra!

***

Hogy ne legyek annyira elrugaszkodott, kétféle betűvel írom e bejegyzést. Fekete színnel szerepel a tényekkel alátámasztott, pirossal a vélelem.

Előzmények:

Az 1850-es években indult meg a Déli Vasút építése Budapesttől Fiume felé, melynek Budától Nagykanizsáig tartó szakaszát 1861-ben adták át. Történetesen úgy esett, hogy az építés időszakában „valakik” 1859-ben, Velencén megalapították az Anna Gőzmalmot. Az alapítás körülményeivel és annak főszereplőivel egyelőre adós vagyok, de remélem, nem sokáig! Feltevésem szerint nem véletlen, hogy a vele egyidőben megépült egynyomtávú vasút közvetlen közelében épült meg a maga korában és helyi szinten jelentős és fölötte szállítókapacitás-függő malom.

Kérdéses hogy megtudom-e valaha, pontosan miért az akkori helyén épült meg az első, vélhetően 1860-61-ben elkészült vasútállomás a később, a malomig tartó, lóvontatású alvágányként leírt sínpárral, de-spekulálok én- nem lennék nagyon meglepve, ha a derék malomépítő tőkések pénzzel szálltak volna be a megálló kialakításába, mint ahogy az utána is sok évtizedig tulajdonosi elvárás és gyakorlat maradt a Déli Vasút majd pedig a MÁV részéről.

1900

A vasút egy 1900-as képeslapon (forrás: Zempléni Képeslap Múzeum) A rajz kissé költői. A vasút nem volt ilyen közel az Anna Malomhoz

Vélelmem szerint a derék malmászok 1859-ben idejekorán felismerték a megálló-alapítás hasznát (és ki is tudták fizetni az árát), a falu és a Meszlenyek vagy nem mérték fel helyesen ugyanezt, vagy pénzük nem volt rá. Így épült meg Kisvelencén, a mai Velencefürdőn, Velence első hivatalos megállója 1861 felé. A velencei szerény iparosok, például Petheő Imre pezsgőgyáros velencei telephelyéhez a kápolnásnyéki postát és vasútállomást jelölte meg postai és rakodási pontnak e miatt, mert bizony a velenceiek többségéhez az közelebb esett.

Nagyon sokáig így ment ez. Az idegenforgalom lassú fellendülésével és a túlméretezett nyomorral párhuzamosan azonban a térség kitörést keresett. 1907-ben, sok évtizedes harc és tetemes községi különadók árán Gárdony végre saját vasútállomást építtethetett. A vasút révén pótlólagos bevételeket vártak, majd kaptak. A modell működött!

vasutall2

A velencei vasútállomás: XX. század eleji képeslapkép a http://www.vasutallomasok.hu-ról. Történeti okokból azt feltételezem, hogy a kép nem a jelenlegi velencei, és nem is a mai velencefürdői) állomás helyén álló épületet mutatja az egynyomsávú időkből, hanem egy harmadikat-ami talán 1939-ig működött. (Ez a fajta képeslapkép egyébként a tizes-huszas években volt jellemző, akár ez a felirat.)

vasút kicsi

A régi velencei vasútállomás régi -és első- épülete. A mára eldugott építmény Velencefürdő Köves utcájának végén,a sínek déli oldalán, a vasút hangelnyelő fala mögött van. Jól felismerhető az épület a négy kéményről. Jó darabig azt hittem, hogy az állomás tőle 200 méterrel keletebbre, a “Süle -kanyari” gyalogos átjáró / kis kikötő mellett volt megtalálható. Az alább bemutatott 1936-1937-es kataszteri térkép azonban más támpontot adott. Mint azt később írom, a Déli Vasút az állomásépületeket eredetileg  a vasútsínek déli oldalára helyeztette (ezt számolta fel Velencén 1935-ben az útépítés). Ennek oka eredetileg talán a talaj akkor még jelentős vizesedése, a magas talajvízszint lehetett, akár a Balaton déli részén akkoriban.

anna

Az 1936-37-es kataszteri térképrészlet Velencefürdőről. A térképen IV. számmal jelölt terület az Anna Malom. A malom két épületét keskeny nyomtávú iparvágány kötötte össze a vasúttal. Ennek vonala viszonylag jól látható a képen-és a kép bal felső sarkában található hosszúkás épülethez, az eredeti velencei vasútállomáshoz vezet. Ezt az épületet látod fentebb, a két képen.

Évtizedek teltek el ismét. Az 1930-as évek kezdetétől a tó déli partjára helyeződött át a fejlődés tengelye a vasút és az útépítés révén. Velence 1932. december 28-án, rendkívüli közgyűlésen vállalta az új megálló építési költségeit. Ennek alapján az immár állami tulajdonú MÁV-tól (Ó)Velence 1934. augusztus 25-én kapott megállót, egyelőre „Kisvelence” –megnevezéssel. Az ITT OLVASHATÓ LEVÉLFOLYAM (érdemes végigbogarászni, nyisd meg!) első levelében-feltehetően Kovács Béla jegyző- azt írta le a főispánnak, hogy a falu 1934-ben saját költségén már létesített jegykiadó helyet és várószobát a vasútvonalon. Azonban 1935-ben a Balatoni út építése miatt a megállót át kellett helyezni a sínek nyugati, tó felé eső oldalára- részben az útépítés költségei terhére. (Tehát ez a váró a vasút déli oldalán állhatott, ahol máig halad az út.) Ekkor azonban a várót és jegykiadót már nem építette újra a MÁV, se az útépítők.)

1936. november 23-án Velence jegyzője amolyan folyamodványt írt a főispánnak a helyzet orvoslására. Ezzel megindultak a hatalom és a lobby fogaskerekei.

1937. januárjában Szathmáry Ferenc, a Velencei Fürdőegyesület elnöke a jegyzői levél tartalmával azonos levelet írt a Velencei Tavi Országos Egyesület díszelnökeként is szerepet vállaló Széchényi Viktor főispánnak, támogatását kérve a vasútállomás megépíttetéséhez.

1937.márciusában a MÁV illetékese elegánsan mellébeszélt. Arra hivatkozott, hogy 1933-ban Velence azért kapott megállót, mert vállalta a megálló költségei viselését. A költségeket a MÁV részéről viszont nem vállalta.

árpád

Árpád sínautóbusz. Idős beszélgetőtársaim emlékezetében élénken megmaradt ez a műszaki csoda, amivel iskolába járhattak -forrás: http://web.t-online.hu/ppksz/arpad75.htm. Nagy Károly szerint ez tévedés. Az Árpádhoz hasonló, de más konstrukciójú darabbal járhattak, mert az Árpádból nagyon kevés volt.

1937. augusztus 10-én számos helyi érdekelt és megyei hatalmasság részvételével tárgyalás folyt az állomásról Velencén. Érdekes, hogy ekkor a fő hangsúly már nem a vendégforgalmon, hanem a Székesfehérvárra vonaton bejáró iskolás gyerekeken volt! Sigray István és ifj. Meszleny Pál is ezt a körülményt hangsúlyozta. Meszleny Ignác, (Náci bácsi) interjújában megemlékezett a lobbyzók sikeréről, a diákok Árpád sínautóbuszos, vicinálisos székesfehérvári bejárásáról, saját gyerekkoráról. Ifjabb Meszleny Pál az édesapja volt. (Amikor Velence urbanizációjáról beszélünk, tartsd szem előtt ezt a téglácskát is!)

A Fejér Megyei Levéltár egyetlen főispáni dokumentuma sem mutatja, hogy eközben milyen technikával gyakorolt nyomást a főispán a MÁV-ra. De hogy gyakorolt, az valószínű, mert a MÁV illetékese óvatosan elmozdult. Bár továbbra is Velence kötelezettségének említi a váróterem biztosítását…

1937. szeptember 10-én azt írta:

…E vonal második vágányának megépítésével kapcsolatban tervbe vettük Kisvelence megállóhely várótermének megépítését. Ennek elhelyezése azonban szoros összefüggésben van a második vágány megépítésével. Erre rövid időn belül sor kerül.” (1939-ben történt meg-FÁ.) A levelet azzal zárta, hogy ha Velence előbb akar megállót, akkor annak költségeit állnia kell.

Széchényi Viktor átmeneti kompromisszumot keresett. Féltetős váróhely ideiglenes engedélyezését kérhette a MÁV illetékesétől. Az illetékes főtanácsos 1937. december 20-án azt válaszolta, Velence megkapja erre az engedélyt. Közben egy háttérszámítás szerint helyi erőből 9360 pengőből vélték felállítani ezt a várót (Hajdu András ács számításai szerint) Még ez előtt a MÁV illetékesei kiszállásukon (1937. dec. 16.) igyekeztek nyomást gyakorolni a falusi elöljárókra. Valahogy így:

„Közölték velem, hogy a kettős vágány építésénél majd ismét fel fogják a községet szóllítani, hogy építse meg a várószobát, de ha lesz egy kis protekciónk, és szépen tudunk könyörögni, talán a Máv. is megépíti.” (Velence akkor jegyzőjének jelentése a szemléről)

19802

A vasút nyugati oldalán (akkor még) álló épület(ek) a ’80-as években. Talán közük lehetett a ’30-as évekbeli huzavonához

1939-ben megépült a vasút második sínpárja és a MÁV megépítette a vasútállomást a (nagyjából) ma ismert formában. 1939-ben a vasútállomásokon a MÁV-velencei kérelemre- nevet váltott. Azontúl a keletebbi vasútállomás lett a velencei, a nyugatabbi a kisvelencei, majd 1947-től , némi herce-hurca után– velencefürdői vasútállomás.

Innentől már csak kisebb átalakulások történtek. A vasút felett átívelő vasszerkezetű felüljáró (már nincs meg, de a ’80-as években még lefotóztam), a hamarabb megszűnt közúti átjáró (erről nincsen fotóm, Neked van?) a Gárdonyi út-Pusztaszabolcsi út között, stb.

1984 átjáró

A vasúti felüljáró képe a ’80-as években

Kárpáti Miklós kiegészítése 2015. decemberében:

“Egy fontos információt tartalmazó képeslapot sikerült vásárolnom tíz napja (árverésen). A mozaik képeslapot a háború utáni helyreállításokat országszerte rögzítő Apostol képeslapkiadó jelentette meg, valamikor 1946-1948 között. Ezen található egy képkocka “MÁV-állomás” felirattal. (Külön levélben küldöm át, hogy beilleszthesd.) A felvétel ugyan elég homályos, de bizonyítja, hogy a velencei vasútállomás épülete azonos lehet a hatodik képed baloldalán látható épülettel. (A felüljáróhoz viszonyított helyzetük azonos.) Maga az épület ezek szerint túlélte a frontot (legalábbis olyan mértékben, hogy érdemes volt helyreállítani) és túlélte az új, két vágány közti állomásépület felépítését is, hogy aztán közel ötven év szolgálat után egyszer csak eltűnjön…”

velenceimáv 001

Aztán jött a villamosítás, a villamosítás utáni villamosítás, az azt követő modernizáció és így tovább. A tó felé eső épületet rég eldózerolták, akár a felüljárót. Hetvenes évekbeli emlékeimben él a közúti átjáró, ahol Apám a haját tépte a várakozás hossza miatt. A megálló épületét legalább kétszer átépítették eddigi életem alatt és ki tudja, hol a vége! Az Árpád sínautóbusz Szergejre váltott, aztán nem tudom, mire még, miközben ma a fiaimat közel ugyanazzal a menetidővel szállítja a zónázó vonat Velencére, mint hetven évvel ezelőtt. Igaz, az új kocsikban már mobiltelefon-töltő is található!

ma

Az állomás ma -forrás: http://www.hupsz.hu

Kapcsolódó bejegyzések:

1935: Új autóút Gárdony felé?

Kisvelence, Velencefüred, Velencefürdő –településrészek, utcák névváltozása Velencén

A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala I : Az úttörők kora (1930-ig)

A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)

Források:

  • A Fejér Megyei Levéltár főispáni fondjai (Velencei-tó, idegenforgalom)


Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Budapest, Emberek, Falusi épületek, Fotók, Gazdaság, Gárdony, képek, Légifotó, Légy Társszerző!, Székesfehérvár, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XIX. század, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , ,

1 hozzászólás

  1. Kedves Árpi!
    Egy fontos információt tartalmazó képeslapot sikerült vásárolnom tíz napja (árverésen). A mozaik képeslapot a háború utáni helyreállításokat országszerte rögzítő Apostol képeslapkiadó jelentette meg, valamikor 1946-1948 között. Ezen található egy képkocka “MÁV-állomás” felirattal. (Külön levélben küldöm át, hogy beilleszthesd.) A felvétel ugyan elég homályos, de bizonyítja, hogy a velencei vasútállomás épülete azonoslehet a hatodik képed baloldalán látható épülettel. (A felüljáróhoz viszonyított helyzetük azonos.) Maga az épület ezek szerint túlélte a frontot (legalábbis olyan mértékben, hogy érdemes volt helyreállítani) és túlélte az új, két vágány közti állomásépület felépítését is, hogy aztán közel ötven év szolgálat után egyszer csak eltűnjön…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: