Ennek az írásnak első változata a Fejér Megyei Hírlap nyomtatott illetve online felületén látott napvilágot 2022. december 27-én. Már akkor terveztem egy képekkel és jegyzetekkel bővített szöveg közreadását a velenceblogon. Időközben két fontos levéltári dokumentum került a látókörömbe, így a… Bővebben ›
Kárpáti Miklós barátom pár hete a Facebookon publikálta az általam most másodközölt kutatását. A szöveg helytörténet jelentőségén túl más következtetésre is okot ad. Nekem ezért is tetszik. Kárpáti Miklós bejegyzése: „A GÁRDONYI REFORMÁTUS TORONYÓRA ÉS ADOMÁNYOZÓJA. Úgy tűnik, a tókörnyéki… Bővebben ›
A licitálások hozománya két új képeslap. Az egyik egy látkép, rajta Sukoró, talán a harmincas években. A másik Velence, Főszeg. Itt pontos dátum is van: 1940. A sukorói látkép készíttetője Karinger Károly képeslap-nagykereskedő. (Bízom benne, hamarosan olvashatok erről az érdekességről,… Bővebben ›
Keszi Kovács László időben harmadik, Velencei-tóval kapcsolatos filmje a téli nádvágás egy különleges módját mutatja be. Miközben a jég alóli halászatot már gyerekkoromban sem láttam, a tolókaszás nádávásra még a nyolcvanas évek keményebb telein is volt példa. aztán jött… Bővebben ›
Az ötvenes években a MNM munkatársai révén több kisfilm készült a kihalófélben lévő népi mesterségekről, eszközhasználatról. Velencét, illetve a Velencei-tavat három esetben filmezték ekkor. Időben a középső a címben jelzett, 9 perces felvétel, mely Gárdonyban készült. A felvétel 1958-ban készült,… Bővebben ›
1884-ben a velenceiek többsége még földművelésből élt. A bejegyzés az 1884-es birtokív 2622 kisebb-nagyobb birtokának összevetésével ír le valamit a falu lakóiról. A birtokrész-összeírásban 1884-ben 395 természetes személy, közösségi intézmény (pl. jegyző) és közös tulajdonos szerepel. Átfedés a természetes… Bővebben ›
Ritka esemény, hogy történeteim főhőseivel, vagy azok leszármazottaival beszélhessek. A tudós sorsa az objektivitás. A magamfajta amatőrök azonban- például Votisky László elmondásán keresztül- beleélhetik magukat egy viharos vándorutat megélt familia sorsába, ami pár éven keresztül keresztezte a tópartiak sorsát. … Bővebben ›
Ma magától értetődő, hogy a tó déli partja autóval könnyen elérhető és az összekötőutak révén a sztrádarendszer része. Nyolcvan éve ez egészen máshogy volt. Történelmi hadiút vezetett a tó (akkor) útépítésre alkalmasabb északi partján, amit századok óta használtak. A déli… Bővebben ›
A blogban már idézett dr Votisky Antal 1931 és 1942 között lapot készített a magyar fürdőkultúráról és üdülés világáról. Amíg ereje engedte, szerkesztette. A Velencei-tó, és különösen a nyaralókorszak kezdetének szempontjából fontos forrás a tizenhárom év sajtóterméke, amit az Országos… Bővebben ›
az 1696-1724 közötti, Finta Jánossal folytatott tulajdoni vita egyes dokumentumai és az azt lezáró királyi donációs levél magyar nyelvű szövege-forrásközlés a Meszleny Család közreműködésével és engedélyével Tisztelt Olvasó, jelen dokumentumban a Meszleny János és Finta János nemesek közötti, közel harmincéves,… Bővebben ›
Velenceblog 