Velence 1848 után IX. rész: A Rétiföldek

A Rétiföldek Velence szántóterületének legdélebbi, nagyon jó minőségű része. E bejegyzés az 1884-ben e területet birtokló parasztoknak állít egy kis emléket.

A Rétiföldek a déli, értékesebb földterületek legkisebb darabja. A velencei összes terület 4%-át jelentette ez a 242,7 kataszteri holdas terület.

dülőkprep

A Rétiföldek az 1853-as dűlőtérképen a 12-es szám alatt található

 

A Rétiföldeket északról a Szabolcsi Útra és az Alsó Nyéki és Felső Besnyői dűlő, nyugatról a (Puszta)Szabolcsi út, keletről Ercsi közigazgatási területe, délről (akkor) Adony-(Puszta)Szabolcs területe határolta.

Az 1884-es birtokrészleti jegyzőkönyvben 314 részlet tartalmazza ezt a földterületet. A legkisebb birtokrészlet 81(!) négyszögöles rét, Bognár István tulajdonában. A legnagyobb a Szücs Antalné tulajdonában álló 7,2 kat. holdas rét volt. A birtokrészek a déli területek legkisebbjei voltak. A terület 77%-a a 2 kataszteri hold alatti részletek 297 bejegyzéséből (94%) származott.

rf műv ág

A Rétiföldek művelési ágai 1884-ben

 

A művelési ágakból 85% volt szántó, 15% rét és 0,1% legelő. A területen egyetlen tanya sem állt 1884-ben.

A dűlő összesen 58 természetes személy, 4 községi intézmény és 1 testvérpár tulajdonában állt. A legkisebb egyéni tulajdon Kupi Józsefé volt 170 négyszögöllel (1 rét). A legnagyobb Szücs Imre összesen 19 területe volt összesen 17,23 kat. holdnyi területén. Később érdemes lesz összeadni a Szücsök összes területét a környéken. Terjedelmes birtok lesz, számtalan darabban.

A természetes személy tulajdonosok és haszonélvezők szerint összesített területek a Rétiföldeken, 1884-ben

  négyszögöl
Név/ keresztnév legelő rét szántó Végösszeg
Bárány Károly        1 374            2 733            4 107
Bognár István            896            8 983            9 879
Bognár János        1 103            2 382            3 485
Bognár József        1 400            12 595          13 995
Bognár Mihály        1 294            9 162          10 456
Bognár Pál        1 852            10 721          12 573
Dobozi Józsefné        1 068            2 913            3 981
Dömsödi József            4 118            4 118
Farkas János            339            3 054            3 393
Farkas József            261            1 771            2 032
Galambos József            4 659            4 659
Géjó János            249            1 683            1 932
Géjó József        1 818            8 648          10 466
Hajdu András            308            3 042            3 350
Hajdu István            309            3 302            3 611
Horváth István        1 027            2 466            3 493
Horváth János        1 673            5 519            7 192
Horváth József            654            1 899            2 553
Horváth József és birtokostársa Horváth Pál            269            6 041            6 310
Horváth Pál            654            1 899            2 553
Kemény József            502            1 393            1 895
Kereszturi Pál        3 954            15 586          19 540
Kis István        2 886            11 610          14 496
Kis József            858            9 929          10 787
Klein Bernát            886            10 233          11 119
Kollár András            341            2 154            2 495
Kovács János            819            3 715            4 534
Kupi József            170            170
Kupi István            461            6 578            7 039
Kupi József             271            2 232            2 503
Lestár István            4 013            4 013
Ludmann István        2 737            3 948            6 685
Ludmann Pál        1 392               5 254            6 646
Lukácsi József        1 061            5 576            6 637
Meszlényi István        1 000            2 584            3 584
Mike János            367             4 573            4 940
Nagy György        1 471            6 005            7 476
Németh József            475            1 683            2 158
Pászik János            3 777        3 777
Pintér József            388            2 077            2 465
Posvai Mihály            236            3 631            3 867
PosvaiPál            363            2 551          2 914
Retezi István            387            4 414            4 801
Sági József            742            3 690            4 432
Sági Mihály            552            3 766           4 318
Schmidt Ferenczné            3 654            3 654
Szórádi András            203            3 225            3 428
Szórádi Istvánné            204            6 526            6 730
Szücs Imréné            509            3 150            3 659
Szücs Antalné     12 697            2 720          15 417
Szücs Imre        3 384            24 182          27 566
Szücs Lajosné            270            12 952          13 222
Tóth András        1 267            6 512            7 779
Tóth János            696            1 763            2 459
Tuba István            508            3 151            3 659
Tuba János            4 646            4 646
Velencze község        262            262
Velenczei közbirtokosság             10 026          10 026
Velenczei r.k. lelkészet            13 031          13 031
Velenczei ref. Lelkészet            12 970          12 970
Vida István            2 375            2 375
Végösszeg        262       58 605            329 445       388 312  

 

A jelenlegi tulajdonosi viszonyokkal szemben érdemes megjegyezni, hogy a kisparasztok által művelt dűlőkön-még a határterületeken is- ritka volt a más település lakója által bírt földterület. A déli részeken az egyetlen Pászik János (Puszta)szabolcsi paraszt neve tűnik fel dűlőink tulajdonosai között.

A „majorsági” területek tulajdonosainál egészen más volt a helyzet. Azok tulajdonosainak többsége kevésbé kötődött Velencéhez, a Felső Nyék –dűlőn pedig több kápolnásnyéki birtokos neve is olvasható.

Messze vagyok még a Szőlőhegy-később: Bence-hegy tárgyalásától. Ez jelenti majd a másik kivételt. Úgy tűnik, még a legszegényebbek is akartak maguknak némi bort, mert a hegy számtalan kisebb-nagyobb parcellára tagolódott. Másrészt ez az a terület, amiből idegenek is szívesen vásároltak-legalábbis ezt mutatta az 1915-ös hegyközségi szabályrendelet (és tulajdonosjegyzék) adathalmaza.

Az egyénileg birtokolt földek méretkategória szerinti arányai a Rétiföldeken 1884-ben

méretkategória Összeg / kat hold % eloszlás eset
1 hold alatt                    0,3 0,1% 2
1-2 hold között                  17,7 7,3% 12
2-3 hold között                  51,1 21,1% 21
3-4 hold között                  10,0 4,1% 3
4-10 hold között              134,1 55,3% 21
10 hold fölött                  29,4 12,1% 2
Összesen:              242,7   100,0% 61

 

A paraszti egyéni földek összesített mérete alapján a dűlő tulajdonszerkezete az Alsó Nyéknél már leírtra emlékeztet. Elvétve fordul elő 10 holdnál nagyobb és 1 holdnál kisebb birtok. Az átlag majdnem pontosan 4 kataszteri holdra jön ki (6366 négyszögölre). Ehhez képest a Csontréten 1,9, Alsó Nyéken 2,8, a Szabolcsi útra dűlő esetében pedig 5,7 kataszteri hold volt az átlag. Bár a földek minőségében is jelentős volt a különbség, van összefüggés az egyes dűlők birtokoscsoportjainak vagyoni helyzete és az egyes dűlőkben való részvételük között.

összevetés

A Rétiföldek és Alsó Nyék egyéni birtokméreteinek összevetése

 

birtokrajz

A birtokvázlatok Urasági Szilfák, Szabolcsi Útra és Rétiföldek dűlőjét egyszerre mutató vázlatán jól látszik a dűlők közti különbség. Az Urasági Szilfák nagy, tagolatlan birtokai (itt éppen Singer és Pillitz-birtokok), a Szabolcsi Útra dűlő jóval tagoltabb, de viszonylag széles birtoksávjai, végül a Rétiföldek “nadrágszíj”-földjei (Nagyításért kattints a képre!)

 

Érdekes még, hogy –talán a jobbágyföldek rotációs rendszerének hagyományából fakadóan- a tehetősebb parasztok földjeiket megosztották az egyes dűlők között. Elvben –cserékkel- biztosíthattak volna maguknak nagyobb, egybefüggő tagokat is. (Ilyen cserék a XIX-XX. században sokszor történtek is.) A rendszer mégis továbbélt-legalábbis 1884-ben biztosan. Úgy vélem, ennek vagy valamilyen kényszer, vagy mezőgazdasági kockázatmegosztás lehetett a hátterében. Egyelőre mindenesetre tisztázatlan a stratégia oka-legalábbis számomra.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok

– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után

-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben

– Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép

Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn

Velence 1848 után V : Az Alsó Nyéki dűlő – Urak földje, paraszt földje

– Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai

Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben

 – Velence 1848 után VIII. rész: A Szabolcsi útra dűlő

 

Források:

A Fejér Megyei Levéltár megyei földhivatali anyagai

 



Kategóriák:Adatok, adózás, Emberek, Gazdaság, Kápolnásnyék, Pusztaszabolcs, Település-szerkezet, Velence, Velencei tó, XIX. század

Címkék:, , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: