Volt olyan kor, nem is régen, amikor vidéken meg Budán sem igen voltak bankok. Ami volt, akkoriban idegennek vagy huncutságnak számított. Az 1850 utáni időkben nagy újításként elterjedtek a helyi önsegélyező pénztárak, amikből egy (1889 és 1932 között) Velencének jutott…. Bővebben ›
Klein Bernát
A valamikori velencei gazdagokról (1874-1930)
Korábban részletesen írtam az 1928-ban érvényes velencei virilistajegyzék jópár szereplőjéről. A sorozat az I. világháború utáni idők velencei gazdagjairól, de legalábbis jómódú adózóiról adott felszínes áttekintést. Most az 1874-1930. közötti 56 év adatait írom meg. A Fejér Megyei Levéltár az… Bővebben ›
Velence 1848 után XI. rész: „Velencei-tó”, és a „Tónak alsó részén fekvő” –dűlő
A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól. A „Velencei-tó” –dűlő A tó „ránk… Bővebben ›
Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai
Színes társaság volt a maga korában! Régi és nagyonis új urak. Az emléküket legfeljebb kövek őrzik, meg persze, néhány papírdarab. Nem ismétlem meg mindazt, amit már eddig leírtam. Ebben a bejegyzésben Velence gazdaságilag meghatározó földterülete és annak még nem ismertetett… Bővebben ›
Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép
A belterületi földterületek 1884-ig sok tekintetben megőrizték a falu régi társadalmi-gazdasági szerkezetét. Az igazi gazdasági csatatéren, a legkeresettebb, volt majorsági földeken más volt a helyzet. A következőkben első lépésben bemutatom a (volt) majorsági földek új tulajdonviszonyait. Később név szerint is… Bővebben ›