Velence a II. világháborúban 12. rész: Kárjelentés, az újjáépítés első pillanatai (1945. április-augusztus)

Március 24 (27?) után nem sokkal működni kezdett a vármegyei kommunikáció kezdetleges formája. Láncban másolt levelek, hártyapapír-darabkák, újrafelhasznált papírfecnik segítségével pótolták a telefonhálózat és a posta hiányát.

Jó lett volna e bejegyzést velencei fotókkal illusztrálni, a képek akkori elkészítésének azonban sajnos, nemigen voltak meg a feltételei.

 

Fehérvári Hírek

A Fehérvári Hírek első, 1945. március 29-i számának címoldala

A velencei községház egyik első üzenete Bratán István vármegyei főjegyző felhívása helyzetjelentésre. Dátuma szerint április 10-ei, kézzel másolt példánya, melyet a község április 14-én kapott meg.

Ezt a felszólítást válaszolta meg Fochter László velencei vezetőjegyző 1/1945-ös számú hivatalos levelében 1945. április 17-én. (Ez a levél tekinthető a község háború utáni első hivatalos megnyilvánulásának.)

Tartalma szerint:

Fochter jelezte, hogy aznap indult a földigénylés, melyről hamarosan kimutatást készít. A faluban nincs „iga” (vonóerős jószág) a szántáshoz. 2 db üzemképes traktor dolgozhatna, ha lenne üzemanyag. A legfontosabb tehát az igavonó állat és az üzemanyag beszerzése lenne.

A nagyrészt megrongálódott épületek javítására más megromlott épületeket használnak fel. Megalakult a nemzeti bizottság, melybe bevonták a kommunistákat. Hasonlóképpen a rendőrség is. (A kommunisták bevonása valószínűleg irányelv volt.)

A jelentés kéri, a beszolgáltatott fegyvereket a helyi rendőrség használhassa. Megemlíti a helyi volt nyilaskeresztes pártvezetőként Csik Mihály nevét. (Vele Kupi László Velence-könyve 107. oldalán mint bádogos mesteremberrel találkozhattunk 1930-ban.)

1945. április 24-énFochter soros jelentésében a település lakosainak aktuális számát 2100-ban adta meg.

Az 1945. április 30-i jelentés immár lényegesen több adatot tartalmazott:

1944. november 1-én Velence lakosságszámát 3.000, főben adta meg. A jelentés idején 2.100, főben határozta meg. Használható házként 60 házat, összesen 100 szobát, lakhatatlanként 90 házat, 170 szobát. Javításokkal 300 ház, 480 szoba volt tehető lakhatóvá.

A faluban addigra 50 ló, 11 tehén, 1 öszvér, 4 szamár maradt.

A teljesen ellátatlanok száma 1050. Ellátott 210 fő, részben ellátott 840 fő. A lakosság teljes tartaléka elégtelen volt az aratás végéig.

Fochter beszámolt a hivatalnokokról és a bíróról. A bíró Galambos György (49 éves) volt. Orvos Dr Lenczi Rezső (35 éves). Jelezte, a halottak eltemetése biztosított.

25 pár fogat volt a faluban, 2 db üzemképes traktor. Petróleumigényként 450 litert, benzinből 3 hl-t, olajból 10 hl-t, differenciálolajból 1 hl-t, kenőzsírból 50 l-t kért.

A 4500 kh vetésterületből 1520 kh volt bevetett. 3000 bevetetlen, ami komor jövőt jelzett.

1945. május 11-én a fenti adatok kiegészültek:

A község lélekszáma akkor 2.500 fő. 2.200, fő (!) alapvető élelmiszerellátása nem biztosított.

50 lovat, 11.fejőstehenet, 3 sertés-süldőt jelzett azzal, hogy baromfi és méh nincs a faluban. A falunak július 31-ig 1.320 mázsa búzára volt szüksége a túléléshez.

A faluban anyaghiány miatt a kisiparosok nem tudtak dolgozni. A bevetett földterület nagyjából ugyanaz volt.

1948-ban, a házépítési kölcsönök folyósításának sorsáról rendelkező alispáni javaslatban Velencét a tizenegy, leginkább elpusztult település közé sorolta az alispáni jelentés.

1945. augusztus 7-i összegzésében a velencei házhelyhez juttatottak számát 342-ben, a sérült házakat 264-ben, helyreállított házként 67-et, a falubeli helyreállítási költségeket 985.000, pengőben adta meg. Ezzel Székesfehérvár, Bicske, Gárdony,Perkáta, Polgárdi, Seregélyes után a legnagyobbra becsült helyreállítási költség volt Velencéé.

1945. július 19-én 54 házhoz 310 gerendát és 762 szarufát osztottak ki a Nadapon kivágott Cziráky erdőből. Ez az igény töredéke lehetett.

***

 

A fentiek alapján Velence lakosságának 15 %-a elmenekült, kisebb része elpusztult. Az épületkár kb. 50% volt. Az állatállomány pusztulásának bázisadatára (1941.) nem találtam összehasonlító adatot, ezért –tekintettel önmagukra a számokra – azt 99%-ban adom meg.

A 3000 fős népességből elhunyt 48 polgári áldozat a népesség 1,6%-a. A továbbiakban a tókörnyék többi településének emberveszteségét számszerűsítem majd. A környező települések (Pákozd, Sukoró, Nadap, Lovasberény, Kápolnásnyék, Gárdony, Agárd, Dinnyés) adatai összevetésével döntheted el, Kedves Olvasó, hova is soroltatott Velence.

Források:

– A Fejér Megyei Levéltár Velencére vonatkozó községi dokumentumai (kb 3100 dokumentum)

– A Fejér Megyei Levéltár főispáni dokumentumainak Velencére vonatkozó anyagai

– A Fejér Megyei Levéltár alispáni dokumentumai Velencére vonatkozó része

Kupi László Velence-könyve – digitális változat



Kategóriák:1939-1945, 1945-1989, Emberek, Velence, Velence a II. Világháború csatatere, XX. század

Címkék:, , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: