Velence 1848 után XI. rész: A Szőlőhegy

A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme!

A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé.

dülőkprep

Az 1853-as dűlőtérképen a Szőlőhegy-dűlő a 3. számmal jelölt terület.

Északról Nadap közigazgatási határa, nyugatról Sukoróé adta a szélét. Délen a Sukoró felé vezető út. Keletről –felülről indulva- a Nadapi út, ami hozzávetőleg a mai Panoráma-úti bekötőrésznél törhetett délre, egy ma már csak nyomokban létező útra, melynek déli, Országútra torkolló vége a mai községi temető és a Meszleny család temetője közötti, immár zsákutca. Ez az M7-es építéséig működött.

1853 szolo1

A dűlő az 1853-as dűlőleírás egy nagyobb bontású lapján

A Szőlőhegy a falu egyik legrégebbi kulturterülete, Módszeres régészeti vizsgálata tudomásom szerint sohasem történt meg, ezért csak a római kori leletek szőlőművelésre mutató jelei és néhány más lelet mutatja e viszonylag védett terület régóta lakott múltját.

1972_2_ Lukács

Komolyabb-„nemesi eredetű” présház fotója 1972-ből-forrás: Lukács László tanulmánya

A Szőlőhegyről Meszlenyi Mór így írt Pesty Frigyes 1864-es Helységnévtárában:

„A községnek éjszaki oldalán a fehérvári országút mellett emelkedik déli nap irányában a Velenczei Szőlőhegy, melynek legfelső csúcsát Bencze hegynek nevezik, -ezen elnevezés- a monda szerint onnét volna, hogy a Velenczei szőlőhegy első ültetőjét, ki azt elsőben is e hegytetőn késértette meg Bencze Istvánnak hívták. Nem akarunk e monda utáni állítás felett vitázni, mert azt czáfolni vagy erősíteni adat nincsen, elég az, hogy a Bencze-hegy a legjobb bortermű része a Velenczei szőlőhegynek, s örül mindenki, aki a Bencze-hegy oldalában szőlő részt birtokolhat, mert a Bencze-hegyi velenczei bor kiállja a versenyt a hazai asztali borok bármelyikével is.”

1784_1

Magyarország Első Katonai Felmérésének ábrázolása kb. 1784-ből

Az első képi ábrázolása Magyarország Első Katonai Felmérésének viszonylag részletes térképe. Sajnos, a hegy két térképszelvényen található meg. Bár a felbontás nem éppen tökéletes, a rajz azt mutatja, hogy a katonai felmérők a hegy déli részén szőlőt és házakat, az északin erdőt vagy ligetet rajzoltak. A térkép funkciója miatt mindezt nem kell egyértelmű bizonyítéknak felfogni. Inkább jelnek arra, hogy az északi részt később fogták szőlőművelés alá. (Még nagyobb nagyításnál felfedezhetők a Pincesor épületei is.)

1853 szolo2

A Szőlőhegy 1853-as térképrészlete közepén található „a” –betűkód Meszleny Ferenc birtokának mutatja a hegyet

Az 1853-as dűlőelhatároláskor már kialakult a dűlő jó darabig végleges határa. Akkor 201 kataszteri holdas lett és legalábbis 1894-ig nem módosították a határát. 1853-ban az első komolyabb dűlőtérkép még a régi világot idézte. A hegy egységes Meszleny-birtok volt. Ez nem jelentette azt, hogy csak a Meszlenyek gazdálkodtak a hegyen. A szőlő speciális szabályozású birtok volt, amire nem az úrbéri rendelkezések voltak a meghatározók. A szőlőterületek felett a földesúr, mint birtokos, nagyobb szabadságfokkal rendelkezett. Nálunk egyelőre nem derült ki, hogy a család hogyan, milyen feltételekkel adta kezelésbe a szőlőt 1853 előtt.

1884_szolo1

A hegy 1884-es térképrészlete. Kisebb-nagyobb tulajdonok pókhálózták be a területet

A helyzet azonban 1884-re gyökeresen megváltozott. A 201 holdon 456 kisebb-nagyobb birtokrész lett megtalálható. Ezek közül a legkisebb a Füsi testvérek 4 négyszögöles rétje volt. A legnagyobb Kuhner Dávid (róla kicsit többet egyelőre itt olvashatsz) 8 hold 650 négyszögöles szőlőterülete.

Az összes birtokrész tételes listáját ITT tudod megtekinteni.

Ha a 456 kisebb-nagyobb birtokrészt nevenként összeadjuk, 213 birtokos, haszonélvező vagy birtokoscsoport jön össze. Közülük az első 50, a birtokosok gyenge negyede birtokolta a hegy kétharmadát. A maradék 163 osztozott a hegy harmadán. Ebből a lista utolsó 97 tagja, az összes birtokos 46%-a, a fél hold alatt birtoklók, a szőlő 11,5%-a felett rendelkeztek.

Az első 50 (történetesen 1 kataszteri hold fölötti) tulajdonos listája:

név Összeg / kat hold eloszlás % kumulált terület %
Pillitz Dániel          10,761 5,345% 5,3%
Meszlényi Benedek és birtokostársa Meszleny Pál          10,712 5,321% 10,7%
Kuhner Dávid          10,367 5,149% 15,8%
Petheő Imréné és birtokostársa Schönemark Hugó báróné            6,207 3,083% 18,9%
Singer Albert és birtokostársa Singer Antal            5,591 2,777% 21,7%
Fiáth István            5,259 2,612% 24,3%
Velencze község            4,213 2,092% 26,4%
Meszlényi Gyula            3,593 1,784% 28,2%
Herczog Adolf            3,338 1,658% 29,8%
Meszlényi István            3,282 1,630% 31,5%
Bognár Pál            3,225 1,602% 33,1%
örökösei Koch Károly            3,056 1,518% 34,6%
Bognár Mihály            2,993 1,487% 36,1%
Zlinski Istvánné            2,973 1,477% 37,5%
ifj Kis István            2,967 1,474% 39,0%
Meszlényi Gyula és birtokostársa Szöllősy Pál örökösei            2,872 1,427% 40,4%
Molnár Lajos            2,334 1,160% 41,6%
Nagy György            2,159 1,072% 42,7%
Velenczei r.k. lelkészet            2,125 1,056% 43,7%
Kovács János            2,038 1,012% 44,7%
Nagy Zsigmond            1,963 0,975% 45,7%
Kis Józsefné            1,957 0,972% 46,7%
Horváth József és birtokostársa, Horváth Pál            1,943 0,965% 47,6%
Mentler Jánosné            1,936 0,962% 48,6%
Vaczki Józsefné            1,912 0,950% 49,6%
Szücs Imre            1,863 0,925% 50,5%
Nagy Istvánné            1,832 0,910% 51,4%
Horváth István            1,531 0,761% 52,2%
Horváth Jánosné            1,513 0,751% 52,9%
Kis József            1,433 0,712% 53,6%
Bognár István            1,415 0,703% 54,3%
Gütting Antal            1,415 0,703% 55,0%
Szücs Lajosné            1,396 0,694% 55,7%
Deutsch Mór            1,393 0,692% 56,4%
Dobozi Józsefné            1,348 0,670% 57,1%
örökösei Horváth Sándor            1,271 0,631% 57,7%
Csapó István            1,234 0,613% 58,3%
Ludmann István            1,154 0,573% 58,9%
id Tuba János            1,134 0,563% 59,5%
Szénási Mihály            1,128 0,560% 60,0%
Mike János            1,113 0,553% 60,6%
Schmidt Ferenczné            1,104 0,549% 61,1%
örökösei Molnár György            1,100 0,546% 61,7%
Szórádi Istvánné            1,093 0,543% 62,2%
Vizneth Benedekné            1,086 0,540% 62,8%
Gárdonyi János            1,068 0,531% 63,3%
Kollár András            1,053 0,523% 63,8%
Keresztúri Pál            1,049 0,521% 64,3%
Lukácsi József            1,043 0,518% 64,8%
Fekete Pálné             1,005 0,499% 65,3%

A teljes lista is figyelmet érdemel. ITT tudod megtekinteni!

A terület művelési ágainak több, mint 86%-a szőlő vagy szőlő és hozzá kapcsolt pince, pincehely volt.További közel 5% szántó és szikla volt.

szőlő mág

A Szőlőhegy művelési ágai 1884-ben

Figyelmet érdemel, hogy a 90, szőlővel kombinált pince és pincehely mellett további 67 önálló pince, 10 további pincehely és 16 lakóház is megtalálható volt már a hegyen. Így együtt 183 kisebb-nagyobb építmény (vagy annak kijelölt rész) volt ott akkoriban.

régi ref temető

A 983-as helyrajzi szám, alatta a régi református temető helye. A mellette lévő 987-es helyrajzi szám ma részben a Meszleny-temető helye, részben magánházak állnak rajta, részben sztráda.

Említést érdemel még a két temető-birtokrész, 3,2 hold méretben. Helyrajzi számuk a 983 és 987-es volt. A helyek mindegyikét megtaláltam. Mint arról Nagy Károly barátom tájékoztatott, a község és Meszleny Pál az 1900-as évek hajnalán megállapodott, hogy a betelt ősi (katolikus?) temető (987-es hrsz) területét elcserélik a tőlük keletebbre fekvő Meszleny –szántókra (azóta is itt működnek a temetők), ezért cserébe a Meszlenyek megkapták a régi temető(k?) helyét. Az 1884-es kataszteri térképen még a megállapodás előtti állapot szerepelt.

1972 Lukács L

1972-ben ilyen képet mutatott a Pincesor-forrás: Lukács László tanulmánya

A terület nagyon sokáig megmaradt az 1884-re kialakult formájában. Az 1931-ben kiadott első komolyabb turistatérkép sem mutatott látványos beépítést.

1931 térk szplp

Az 1931-es turistatérkép részlete a hegyről

1937-ben, a Velencei-tóról kiadott Polgárdy Géza-könyvben látható a következő légifelvétel, amin a hegy beépítése láthatóan továbbra is erősen a déli lankákra koncentrálódott.

1937 szolohegy3

Az 1937-es légifotó-forrás: Polgárdy Géza

1967-ben, sajnos, ismeretlen fotós a velencei katolikus templom tornyából fotót készített északnyugat felé. Ebből is a szórványos beépítés látszik. Érdemes mindezt összevetni a mai állapottal, ugyanonnan fotózva.

1967

Az 1967-es fotó-forrás: Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus

2014

(Egy 2014-es fotó ugyanonnan. Ordít a különbség!)

Az első jelentős változás az M7 megépítése, majd a hegy fokozatos átalakulása volt. Ez látható az 1978-as légifotón.

1978 lfotó

Az 1978-as fotó-forrás: Hadtörténeti Térképtár

Mára a hegy beépült. Van még rajta üres terület, de alapvetően különbözik a száz, de akár az alig 50 évvel ezelőtti állapottól is.

2015

A hegy ma, a Google Föld képrészletén

***

A Szőlőhegy ma már Bence-hegy. Van még rajta szőlő, de sokkal kevesebb. Ellenben sok a ház. A panoráma ma is szép. Ha kényelmesen felautózol a tetejére, gyönyörűen látszik róla a tó képe- ha a világos perspektívája nem is.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok

– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után

-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben

– Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép

Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn

Velence 1848 után V : Az Alsó Nyéki dűlő – Urak földje, paraszt földje

– Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai

Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben

 – Velence 1848 után VIII. rész: A Szabolcsi útra dűlő

– Velence 1848 után IX. rész: A Rétiföldek

Velence 1848 után X. rész: A Csontrét és a Kenderföldek

Források:

  • Velence kataszteri térképe 1884-ben (Magyar Levéltári Portál)
  • Velence 1884-es kataszteri felmérésének adatai (Fejér Megyei Levéltár földhivatali anyagai)
  • Velence 1853-as dűlőtérképe (OSZK Térképtára)
  • Pesty Frigyes: Helységnévtár-1884-es kiadványrész
  • Magyarország I-II-III. Katonai Felméréseinek digitális kiadásai-Arcanum Kiadó
  • Nagy Károly memóriája
  • Lukács László: A velencei szőlőhegy népi hajlékai Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
  • Polgárdy Géza: Velencei tó és a Velencei hegység kalauza – 1938. Budapest
  • Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus
  • A Hadtörténeti Intézet Térképtára


Kategóriák:1751-1800, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Adatok, adózás, Ókor, Fotók, Gazdaság, Katolikus templom, képek, Légifotó, történetek, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XIX. század, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: