A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme!
A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé.
Az 1853-as dűlőtérképen a Szőlőhegy-dűlő a 3. számmal jelölt terület.
Északról Nadap közigazgatási határa, nyugatról Sukoróé adta a szélét. Délen a Sukoró felé vezető út. Keletről –felülről indulva- a Nadapi út, ami hozzávetőleg a mai Panoráma-úti bekötőrésznél törhetett délre, egy ma már csak nyomokban létező útra, melynek déli, Országútra torkolló vége a mai községi temető és a Meszleny család temetője közötti, immár zsákutca. Ez az M7-es építéséig működött.
A dűlő az 1853-as dűlőleírás egy nagyobb bontású lapján
A Szőlőhegy a falu egyik legrégebbi kulturterülete, Módszeres régészeti vizsgálata tudomásom szerint sohasem történt meg, ezért csak a római kori leletek szőlőművelésre mutató jelei és néhány más lelet mutatja e viszonylag védett terület régóta lakott múltját.
Komolyabb-„nemesi eredetű” présház fotója 1972-ből-forrás: Lukács László tanulmánya
A Szőlőhegyről Meszlenyi Mór így írt Pesty Frigyes 1864-es Helységnévtárában:
„A községnek éjszaki oldalán a fehérvári országút mellett emelkedik déli nap irányában a Velenczei Szőlőhegy, melynek legfelső csúcsát Bencze hegynek nevezik, -ezen elnevezés- a monda szerint onnét volna, hogy a Velenczei szőlőhegy első ültetőjét, ki azt elsőben is e hegytetőn késértette meg Bencze Istvánnak hívták. Nem akarunk e monda utáni állítás felett vitázni, mert azt czáfolni vagy erősíteni adat nincsen, elég az, hogy a Bencze-hegy a legjobb bortermű része a Velenczei szőlőhegynek, s örül mindenki, aki a Bencze-hegy oldalában szőlő részt birtokolhat, mert a Bencze-hegyi velenczei bor kiállja a versenyt a hazai asztali borok bármelyikével is.”
Magyarország Első Katonai Felmérésének ábrázolása kb. 1784-ből
Az első képi ábrázolása Magyarország Első Katonai Felmérésének viszonylag részletes térképe. Sajnos, a hegy két térképszelvényen található meg. Bár a felbontás nem éppen tökéletes, a rajz azt mutatja, hogy a katonai felmérők a hegy déli részén szőlőt és házakat, az északin erdőt vagy ligetet rajzoltak. A térkép funkciója miatt mindezt nem kell egyértelmű bizonyítéknak felfogni. Inkább jelnek arra, hogy az északi részt később fogták szőlőművelés alá. (Még nagyobb nagyításnál felfedezhetők a Pincesor épületei is.)
A Szőlőhegy 1853-as térképrészlete közepén található „a” –betűkód Meszleny Ferenc birtokának mutatja a hegyet
Az 1853-as dűlőelhatároláskor már kialakult a dűlő jó darabig végleges határa. Akkor 201 kataszteri holdas lett és legalábbis 1894-ig nem módosították a határát. 1853-ban az első komolyabb dűlőtérkép még a régi világot idézte. A hegy egységes Meszleny-birtok volt. Ez nem jelentette azt, hogy csak a Meszlenyek gazdálkodtak a hegyen. A szőlő speciális szabályozású birtok volt, amire nem az úrbéri rendelkezések voltak a meghatározók. A szőlőterületek felett a földesúr, mint birtokos, nagyobb szabadságfokkal rendelkezett. Nálunk egyelőre nem derült ki, hogy a család hogyan, milyen feltételekkel adta kezelésbe a szőlőt 1853 előtt.
A hegy 1884-es térképrészlete. Kisebb-nagyobb tulajdonok pókhálózták be a területet
A helyzet azonban 1884-re gyökeresen megváltozott. A 201 holdon 456 kisebb-nagyobb birtokrész lett megtalálható. Ezek közül a legkisebb a Füsi testvérek 4 négyszögöles rétje volt. A legnagyobb Kuhner Dávid (róla kicsit többet egyelőre itt olvashatsz) 8 hold 650 négyszögöles szőlőterülete.
Az összes birtokrész tételes listáját ITT tudod megtekinteni.
Ha a 456 kisebb-nagyobb birtokrészt nevenként összeadjuk, 213 birtokos, haszonélvező vagy birtokoscsoport jön össze. Közülük az első 50, a birtokosok gyenge negyede birtokolta a hegy kétharmadát. A maradék 163 osztozott a hegy harmadán. Ebből a lista utolsó 97 tagja, az összes birtokos 46%-a, a fél hold alatt birtoklók, a szőlő 11,5%-a felett rendelkeztek.
Az első 50 (történetesen 1 kataszteri hold fölötti) tulajdonos listája:
| név | Összeg / kat hold | eloszlás % | kumulált terület % |
| Pillitz Dániel | 10,761 | 5,345% | 5,3% |
| Meszlényi Benedek és birtokostársa Meszleny Pál | 10,712 | 5,321% | 10,7% |
| Kuhner Dávid | 10,367 | 5,149% | 15,8% |
| Petheő Imréné és birtokostársa Schönemark Hugó báróné | 6,207 | 3,083% | 18,9% |
| Singer Albert és birtokostársa Singer Antal | 5,591 | 2,777% | 21,7% |
| Fiáth István | 5,259 | 2,612% | 24,3% |
| Velencze község | 4,213 | 2,092% | 26,4% |
| Meszlényi Gyula | 3,593 | 1,784% | 28,2% |
| Herczog Adolf | 3,338 | 1,658% | 29,8% |
| Meszlényi István | 3,282 | 1,630% | 31,5% |
| Bognár Pál | 3,225 | 1,602% | 33,1% |
| örökösei Koch Károly | 3,056 | 1,518% | 34,6% |
| Bognár Mihály | 2,993 | 1,487% | 36,1% |
| Zlinski Istvánné | 2,973 | 1,477% | 37,5% |
| ifj Kis István | 2,967 | 1,474% | 39,0% |
| Meszlényi Gyula és birtokostársa Szöllősy Pál örökösei | 2,872 | 1,427% | 40,4% |
| Molnár Lajos | 2,334 | 1,160% | 41,6% |
| Nagy György | 2,159 | 1,072% | 42,7% |
| Velenczei r.k. lelkészet | 2,125 | 1,056% | 43,7% |
| Kovács János | 2,038 | 1,012% | 44,7% |
| Nagy Zsigmond | 1,963 | 0,975% | 45,7% |
| Kis Józsefné | 1,957 | 0,972% | 46,7% |
| Horváth József és birtokostársa, Horváth Pál | 1,943 | 0,965% | 47,6% |
| Mentler Jánosné | 1,936 | 0,962% | 48,6% |
| Vaczki Józsefné | 1,912 | 0,950% | 49,6% |
| Szücs Imre | 1,863 | 0,925% | 50,5% |
| Nagy Istvánné | 1,832 | 0,910% | 51,4% |
| Horváth István | 1,531 | 0,761% | 52,2% |
| Horváth Jánosné | 1,513 | 0,751% | 52,9% |
| Kis József | 1,433 | 0,712% | 53,6% |
| Bognár István | 1,415 | 0,703% | 54,3% |
| Gütting Antal | 1,415 | 0,703% | 55,0% |
| Szücs Lajosné | 1,396 | 0,694% | 55,7% |
| Deutsch Mór | 1,393 | 0,692% | 56,4% |
| Dobozi Józsefné | 1,348 | 0,670% | 57,1% |
| örökösei Horváth Sándor | 1,271 | 0,631% | 57,7% |
| Csapó István | 1,234 | 0,613% | 58,3% |
| Ludmann István | 1,154 | 0,573% | 58,9% |
| id Tuba János | 1,134 | 0,563% | 59,5% |
| Szénási Mihály | 1,128 | 0,560% | 60,0% |
| Mike János | 1,113 | 0,553% | 60,6% |
| Schmidt Ferenczné | 1,104 | 0,549% | 61,1% |
| örökösei Molnár György | 1,100 | 0,546% | 61,7% |
| Szórádi Istvánné | 1,093 | 0,543% | 62,2% |
| Vizneth Benedekné | 1,086 | 0,540% | 62,8% |
| Gárdonyi János | 1,068 | 0,531% | 63,3% |
| Kollár András | 1,053 | 0,523% | 63,8% |
| Keresztúri Pál | 1,049 | 0,521% | 64,3% |
| Lukácsi József | 1,043 | 0,518% | 64,8% |
| Fekete Pálné | 1,005 | 0,499% | 65,3% |
A teljes lista is figyelmet érdemel. ITT tudod megtekinteni!
A terület művelési ágainak több, mint 86%-a szőlő vagy szőlő és hozzá kapcsolt pince, pincehely volt.További közel 5% szántó és szikla volt.
A Szőlőhegy művelési ágai 1884-ben
Figyelmet érdemel, hogy a 90, szőlővel kombinált pince és pincehely mellett további 67 önálló pince, 10 további pincehely és 16 lakóház is megtalálható volt már a hegyen. Így együtt 183 kisebb-nagyobb építmény (vagy annak kijelölt rész) volt ott akkoriban.
A 983-as helyrajzi szám, alatta a régi református temető helye. A mellette lévő 987-es helyrajzi szám ma részben a Meszleny-temető helye, részben magánházak állnak rajta, részben sztráda.
Említést érdemel még a két temető-birtokrész, 3,2 hold méretben. Helyrajzi számuk a 983 és 987-es volt. A helyek mindegyikét megtaláltam. Mint arról Nagy Károly barátom tájékoztatott, a község és Meszleny Pál az 1900-as évek hajnalán megállapodott, hogy a betelt ősi (katolikus?) temető (987-es hrsz) területét elcserélik a tőlük keletebbre fekvő Meszleny –szántókra (azóta is itt működnek a temetők), ezért cserébe a Meszlenyek megkapták a régi temető(k?) helyét. Az 1884-es kataszteri térképen még a megállapodás előtti állapot szerepelt.
1972-ben ilyen képet mutatott a Pincesor-forrás: Lukács László tanulmánya
A terület nagyon sokáig megmaradt az 1884-re kialakult formájában. Az 1931-ben kiadott első komolyabb turistatérkép sem mutatott látványos beépítést.
Az 1931-es turistatérkép részlete a hegyről
1937-ben, a Velencei-tóról kiadott Polgárdy Géza-könyvben látható a következő légifelvétel, amin a hegy beépítése láthatóan továbbra is erősen a déli lankákra koncentrálódott.
Az 1937-es légifotó-forrás: Polgárdy Géza
1967-ben, sajnos, ismeretlen fotós a velencei katolikus templom tornyából fotót készített északnyugat felé. Ebből is a szórványos beépítés látszik. Érdemes mindezt összevetni a mai állapottal, ugyanonnan fotózva.
Az 1967-es fotó-forrás: Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus
(Egy 2014-es fotó ugyanonnan. Ordít a különbség!)
Az első jelentős változás az M7 megépítése, majd a hegy fokozatos átalakulása volt. Ez látható az 1978-as légifotón.
Az 1978-as fotó-forrás: Hadtörténeti Térképtár
Mára a hegy beépült. Van még rajta üres terület, de alapvetően különbözik a száz, de akár az alig 50 évvel ezelőtti állapottól is.
A hegy ma, a Google Föld képrészletén
***
A Szőlőhegy ma már Bence-hegy. Van még rajta szőlő, de sokkal kevesebb. Ellenben sok a ház. A panoráma ma is szép. Ha kényelmesen felautózol a tetejére, gyönyörűen látszik róla a tó képe- ha a világos perspektívája nem is.
Kapcsolódó bejegyzések:
– Velence a jobbágyfelszabadítás korában IV: Földek, földbirtokviszonyok, földbirtokosok
– Velence 1848 után I. rész: Összkép a jobbágyfelszabadítás után
-Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben
– Velence 1848 után III. rész: (Volt) majorsági birtokok és (többnyire) új tulajdonosaik-összkép
–Velence 1848 után IV: Birtokok és tulajdonosaik 1884-ben-Felső Nyék-ki a határra-dűlőn
–Velence 1848 után V : Az Alsó Nyéki dűlő – Urak földje, paraszt földje
– Velence 1848 után VI: Az Urasági Szilfák-dűlő és tulajdonosai
–Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben
– Velence 1848 után VIII. rész: A Szabolcsi útra dűlő
– Velence 1848 után IX. rész: A Rétiföldek
– Velence 1848 után X. rész: A Csontrét és a Kenderföldek
Források:
- Velence kataszteri térképe 1884-ben (Magyar Levéltári Portál)
- Velence 1884-es kataszteri felmérésének adatai (Fejér Megyei Levéltár földhivatali anyagai)
- Velence 1853-as dűlőtérképe (OSZK Térképtára)
- Pesty Frigyes: Helységnévtár-1884-es kiadványrész
- Magyarország I-II-III. Katonai Felméréseinek digitális kiadásai-Arcanum Kiadó
- Nagy Károly memóriája
- Lukács László: A velencei szőlőhegy népi hajlékai Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
- Polgárdy Géza: Velencei tó és a Velencei hegység kalauza – 1938. Budapest
- Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus
- A Hadtörténeti Intézet Térképtára
Kategóriák:1751-1800, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, 1989-től napjainkig, Adatok, adózás, Ókor, Fotók, Gazdaság, Katolikus templom, képek, Légifotó, történetek, Település-szerkezet, Településszociológia, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XIX. század, XX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?