(a latin szövegek fordítása Fehér Dorka és Egerfai Borbála munkája Köszönet érte!)
Jó a változást megélni. A változásban ott a régi kifinomultsága, meg az új dinamikája, friss tudása. E kettő ott van ebben a térképben.
A magyar térképészet egyik ilyen időszaka az 1700-as évek vége, az 1800-asok kezdete. A földmérés magas szintű oktatási keretei kialakultak, a modern nemzetközi tudás eljutott ide, vármegyei földmérők tették a dolgukat a tehetségükhöz mérten, ugrásszerűen fejlődött e tudomány és a felhasználói köre.
Balla Antal, a most ismertetett térképész Pest-megyei volt, 1939-től 1815-ig élt, jellemzően Pest –megye területén dolgozott, bár nemcsak ott. Ezt a munkáját 1793-ban készítette el.
Kárpáti Miklós barátom pár hete tulajdonképpen megajándékozott a kétrészes térképpel. Elbűvölt az igényes kivitelezése és a korábbi időszakokhoz mért pontossága. Nincsenek hiányos részt kitakaró angyalhadak, adja a tényeket, és mégis szép marad.
A térkép két része közül a felső (Itt tölthető le, mérete 6 MB) a Dunakanyartól az Érd-Kunhegyes –vonalig közli a színezett megyét és a környező vármegyék szürkeárnyalatos rajzát.
A térképfejet Lipót császár portréja díszíti. A latin szöveg:
„Az isteni vidék igen sajátos térképének százannyi(ra csökkentett) megfigyelése: csillagászati alkalmazás.
I.magyar királyi udvar
Pest, Pilis és Solt egységesen tagolva
Tisztelettel és engedelmességgel a legfenségesebb főherceg
I Lipót magyar király (iránt)
(…)
Tanusítva, kihirdetve és címezve
a mélyen tisztelt tolnai Festetits György István (úrnak?)
Ahol az Úr a világ közepe: Anno 1793
Kutatás és munka Antonii Balla (Balla Antal)
Balla Antal 1793-as munkájának nagyobb metszete Székesfehérvár környezetéről
(A következő sor a rövidítés miatt a magunkfajta laikus számára nemigen fordítható. Feltevésem szerint a térkép északi tájolására –ordináta- vonatkozó megjegyzés. )
Gyarló lévén, a másik térképrésszel foglalkozom többet. Ezen látható a tó.
Az előbbi térképrészlet további nagyítással
(A térképrészlet ITT tölthető le. A file mérete 8 MB)
A lap jobb alsó része műszaki és jelmagyarázat.
Ennek szövege:
INTÉS,(Figyelem!)
E földrajzi térkép egységes fogalmakon alapul. A megyéket a hajózható folyók (a Duna és természetesen a Tisza), a nem hajózható folyók (Sárvíz, Zagyva, Tarna, Rákos), ezenkívül a postautak és a kereskedelmi utak határozzák meg.
(Nem szó szerinti fordításban, de nagyjából erről szól a követkFestetits Györgyező rész:)
Matematikai és csillagászati megfigyelések is zajlottak (Budán és Egerben, D. Maximilianum Hell – Hell Miksa- által). Meghatározták a Kis-Telek és Pétervárad közti utat (líneát) is 1763-ban.
A csillagászati és a földrajzi megfigyelések egyeztek, a földrajzi szélességek és hosszúságok helyére vonatkoztak.
Jelmagyarázat (felülről lefelé haladva a jelek mellé értendően):
Városok feljegyzett népességszámmal
földbirtokok feljegyzett létszámmal
birtokok/jószágok
művelhető földek vagy mezők
legelő
erdők
szerzett területek
vízzel elárasztott tájak/területek
állandó állóvizek (náddal)
terméketlen, vizenyős vagy szerencsétlenség érte földek
postai és kereskedelmi utak
postai utak
kereskedelmi utak
kisebb utak a katonaság átvonulására
átkelőhelyek a Dunán és a Tiszán
nevezetes és nagyobb hidak
vízimalmok a Dunán és a Tiszán
szél által szétszórt száraz homokkal/kaviccsal borított
gátak a Duna és a Tisza környékén vagy a közutakon
folyók vagy folyóvizek
Sajnos, a térkép bal alsó részén található térképészeti útmutató fordítása egyelőre elmaradt. Idővel pótoljuk.
Az izgalmas periféria: Fejér vármegye és a tó
Ugyanebben az időben a Velencei-tó térségének felmérésén dolgozott Fejér vármegye földmérője, Csapó Benjamin. Az ő munkájáról többször írtam, a leginkább idevágó ez. A két térképész szakmai, talán lehetőségekbeli különbözőségére utal, hogy Csapó, aki kicsit fiatalabb volt ekkor Ballánál, térképét kezdetben még nem északra tájolta, (ez később módosult, a fenti rajzon már így van) és a fennmaradt rajzai részletgazdagsága Balláé alatt marad a léptékkülönbség ellenére is.
Csapó Benjamin 1793 -as térképének másolata (részlet)
Már jó egy évtizede létezett a kor viszonyai szerint óriási apparátussal elkészített katonai térkép, Magyarország Első Katonai Felmérése, mindkét szerzőt meghaladó részletességgel, ezt azonban biztonsági okokból a vármegyék nem ismerhették.
A térképek közös jellegzetessége, hogy két, korában kiváló vízügyesnek számító szakember készítette őket. Balla Dömsöd és a Tisza szabályozásán, csatornaterveken, Csapó a Fejér-vármegyei mocsarak lecsapolási tervein dolgozott.
Balla fentebb bemutatott térképén jól látszik az a mocsárvilág, mely a tó délnyugati részén kezdődött, és Várpalota táján ért véget egykor. Ennek maradványa a dinnyési Fertő, Csór és Várpalota között pedig a száraz időszakokban fel-felgyulladó tőzegmocsár.
Magyarország Első Katonai Felmérése 1784 körül elkészült részlete Székesfehérvár környezetéről (Érdemes a képre kattintva nagyítva megnézni)
Magyarország Első Katonai Felmérése 1784 körül elkészült részlete Velence térségéről. Ez előtt-és mint Csapó és Balla példája mutatja utána is sokáig- ilyen minőségre a civilszférában még nem volt mód
A törökkori időszak végén Székesfehérvárra, mely egykor 6 kisebb-nagyobb szigetre épült, legalább 7 komolyabb fahíd vezetett át a mocsáron, később még több. Az 1800-as években, a lecsapolások idején pedig az e célra is ásott csatornákon számtalan kicsi vezetett át. De ez már a térképek készítése után történt 2-3 évtizeddel.
***
Mint írtam, jó a változást megélni. Érdekes ezzel a térképpel bő kétszáz évet utazni. És jó arra gondolni, hogy minden kor a változás kora, ha képes vagyok látni.
(Miklós, köszönöm a lehetőséget!)
Kapcsolódó bejegyzések:
1782-1785: Magyarország Első Katonai Felmérése
Csapó Benjamin (Chiapo Beniaminus) tótérképe 1792-92-ból
Dr Sédi Károly: Velencei-tó
Forrás:
- Pest megye múltjából. Tanulmányok. Bp.1965, Pest megye Tanácsa (Ennek melléklete volt a kétrészes térkép)
- mapire.eu
- Arcanum Tudásbázis
Kategóriák:1751-1800, Adatok, Budapest, Gyúró, Habsburg Birodalom, Kápolnásnyék, Lovasberény, Martonvásár, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Sukoró, Székesfehérvár, történelmi térkép, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XVIII. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?