Térképtörténet: Balla Antal térképe 1793-ból

(a latin szövegek fordítása Fehér Dorka és Egerfai Borbála munkája Köszönet érte!)

Jó a változást megélni. A változásban ott a régi kifinomultsága, meg az új dinamikája, friss tudása.  E kettő ott van ebben a térképben.

A magyar térképészet egyik ilyen időszaka az 1700-as évek vége, az 1800-asok kezdete. A földmérés magas szintű oktatási keretei kialakultak, a modern nemzetközi tudás eljutott ide, vármegyei földmérők tették a dolgukat a tehetségükhöz mérten, ugrásszerűen fejlődött e tudomány és a felhasználói köre.

Balla Antal, a most ismertetett térképész Pest-megyei volt, 1939-től 1815-ig élt, jellemzően Pest –megye területén dolgozott, bár nemcsak ott. Ezt a munkáját 1793-ban készítette el.

Kárpáti Miklós barátom pár hete tulajdonképpen megajándékozott a kétrészes térképpel.  Elbűvölt az igényes kivitelezése és a korábbi időszakokhoz mért pontossága. Nincsenek hiányos részt kitakaró angyalhadak, adja a tényeket,  és mégis szép marad.

A térkép két része közül a felső (Itt tölthető le, mérete 6 MB) a Dunakanyartól  az Érd-Kunhegyes –vonalig közli a színezett megyét és a környező vármegyék szürkeárnyalatos rajzát.

A térképfejet Lipót császár portréja díszíti. A latin szöveg:

„Az isteni vidék igen sajátos térképének százannyi(ra csökkentett) megfigyelése: csillagászati alkalmazás.

I.magyar királyi udvar

Pest, Pilis és Solt egységesen tagolva

Tisztelettel és engedelmességgel a legfenségesebb főherceg

I Lipót magyar király (iránt)

(…)

Tanusítva, kihirdetve és címezve

a mélyen tisztelt tolnai Festetits György István  (úrnak?)

Ahol az Úr a világ közepe: Anno 1793

Kutatás és munka Antonii Balla (Balla Antal)

Balla Antal 1793-as munkájának nagyobb metszete Székesfehérvár környezetéről

(A következő sor a rövidítés miatt a magunkfajta laikus számára nemigen fordítható. Feltevésem szerint a térkép északi tájolására –ordináta- vonatkozó megjegyzés. )

Gyarló lévén, a másik térképrésszel foglalkozom többet. Ezen látható a tó.

Az előbbi térképrészlet további nagyítással

(A térképrészlet ITT tölthető le. A file mérete 8 MB)

A lap jobb alsó része műszaki és jelmagyarázat.

Ennek szövege:

INTÉS,(Figyelem!)

E földrajzi térkép egységes fogalmakon alapul. A megyéket a hajózható folyók (a Duna és természetesen a Tisza), a nem hajózható folyók (Sárvíz, Zagyva, Tarna, Rákos), ezenkívül a postautak és a kereskedelmi utak határozzák meg.

(Nem szó szerinti fordításban, de nagyjából erről szól a követkFestetits Györgyező rész:)

Matematikai és csillagászati megfigyelések is zajlottak (Budán és Egerben, D. Maximilianum Hell – Hell Miksa-  által). Meghatározták a Kis-Telek és Pétervárad közti utat (líneát) is 1763-ban.

A csillagászati és a földrajzi megfigyelések egyeztek, a földrajzi szélességek és hosszúságok helyére vonatkoztak.

Jelmagyarázat (felülről lefelé haladva a jelek mellé értendően):

 

Városok feljegyzett népességszámmal

földbirtokok feljegyzett létszámmal

birtokok/jószágok

művelhető földek vagy mezők

legelő

erdők

szerzett területek

vízzel elárasztott tájak/területek

állandó állóvizek (náddal)

terméketlen, vizenyős vagy szerencsétlenség érte földek

postai és kereskedelmi utak

postai utak

kereskedelmi utak

kisebb utak a katonaság átvonulására

átkelőhelyek a Dunán és a Tiszán

nevezetes és nagyobb hidak

vízimalmok a Dunán és a Tiszán

szél által szétszórt száraz homokkal/kaviccsal borított

gátak a Duna és a Tisza környékén vagy a közutakon

folyók vagy folyóvizek

 

Sajnos, a térkép bal alsó részén található térképészeti útmutató fordítása egyelőre elmaradt. Idővel pótoljuk.

Az izgalmas periféria:  Fejér vármegye és a tó

Ugyanebben az időben  a Velencei-tó térségének felmérésén dolgozott Fejér vármegye földmérője, Csapó Benjamin. Az ő munkájáról többször írtam, a leginkább idevágó ez. A két térképész szakmai, talán lehetőségekbeli különbözőségére utal, hogy Csapó, aki kicsit fiatalabb volt ekkor Ballánál, térképét kezdetben még nem északra tájolta, (ez később módosult, a fenti rajzon már így van) és a fennmaradt rajzai részletgazdagsága Balláé alatt marad a léptékkülönbség ellenére is.

Csapó Benjamin 1793 -as térképének másolata (részlet)

Már jó egy évtizede létezett a kor viszonyai szerint óriási apparátussal elkészített katonai térkép, Magyarország Első Katonai Felmérése, mindkét szerzőt meghaladó részletességgel, ezt azonban biztonsági okokból a vármegyék nem ismerhették.

A térképek közös jellegzetessége, hogy két, korában kiváló vízügyesnek számító szakember készítette őket. Balla Dömsöd és a Tisza szabályozásán, csatornaterveken, Csapó a Fejér-vármegyei mocsarak  lecsapolási tervein dolgozott.

Balla fentebb bemutatott térképén jól látszik az a mocsárvilág, mely a tó délnyugati részén kezdődött, és Várpalota táján ért véget egykor. Ennek maradványa a dinnyési Fertő, Csór és Várpalota között pedig a száraz időszakokban fel-felgyulladó tőzegmocsár.

 

Magyarország Első Katonai Felmérése 1784 körül elkészült részlete Székesfehérvár környezetéről (Érdemes a képre kattintva nagyítva megnézni)

Magyarország Első Katonai Felmérése 1784 körül elkészült részlete Velence térségéről. Ez előtt-és mint Csapó és Balla példája mutatja utána is sokáig- ilyen minőségre a civilszférában még nem volt mód

A törökkori időszak végén Székesfehérvárra, mely egykor 6 kisebb-nagyobb szigetre épült, legalább 7 komolyabb fahíd vezetett át a mocsáron, később még több. Az 1800-as években, a lecsapolások idején pedig az e célra is ásott csatornákon számtalan kicsi vezetett át. De ez már a térképek készítése után történt 2-3 évtizeddel.

***

Mint írtam, jó a változást megélni.  Érdekes ezzel a térképpel bő kétszáz évet utazni. És jó arra gondolni, hogy minden kor a változás kora, ha képes vagyok látni.

(Miklós, köszönöm a lehetőséget!)

 

Kapcsolódó bejegyzések:

1782-1785: Magyarország Első Katonai Felmérése

Csapó Benjamin (Chiapo Beniaminus) tótérképe 1792-92-ból

Dr Sédi Károly: Velencei-tó

 

Forrás:

  • Pest megye múltjából. Tanulmányok. Bp.1965, Pest megye Tanácsa (Ennek melléklete volt a kétrészes térkép)
  • mapire.eu
  • Arcanum Tudásbázis


Kategóriák:1751-1800, Adatok, Budapest, Gyúró, Habsburg Birodalom, Kápolnásnyék, Lovasberény, Martonvásár, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Sukoró, Székesfehérvár, történelmi térkép, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, Velencei tó, XVIII. század

Címkék:, , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: