1927: Velence (eddig előkerült) legrégebbi légifotói I. rész

fofoto

1. kép: A Wenckheim kastély, a Bágyom ér és a Meszleny kastély

Az 1920-as években a Magyar Királyi Honvédség légifotókat készített Magyarországról, melyről számos sorozat megmaradt a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában.

Velence azon települések egyike, melyek anyaga fennmaradt. A tó környékéről kb. 120 fotót őriz a Térképtár, melyek közül 13 példányról kaphattam másolatot.  (Ezek egy része Kupi Lászlót illette, kápolnásnyékiként majd ő megírja őket, de ha más jelentkezik írásra, úgy is jó!)

Ebben a sorozatban három fotórészlet segítségével dolgozom fel a falu 1927-es állapotát.

Ami volt:

1.kép: A vasútállomástól a valahavolt Vásártérig (ma egy része: Hősök Parkja)

 

Velence1prep

2. kép: Az egyik 1927-es légifotó részlete-a “kastélyövezet”
NAGYÍTÁSÉRT KATTINTS A KÉPRE!

 

A kép pontos készítési évszakáról nincs információ. Feltevésem szerint nyáron, jó látási viszonyok között volt muszáj dolgoznia a fotósnak. (Így is sok a rosszul exponált fotó) A fák lombja által vetett árnyék is arra utal, a kép vagy nyáron, vagy ősszel készült. A tó vízállása alacsony volt (erről kicsit később).

Leírás a képre firkált sorszámok alapján:

1: A vasútállomás és környéke: A vasútállomás felé vezető út különösebb korlátozás nélkül vezetett át a vasúti síneken az Újtelep és Pusztaszabolcs felé. A felirat fölötti résznél az út és a felirattól nagyjából balra eső valahai híres halászcsárda között nagyot (kb 4-5 m)  esett a talajszint. Ebből a gödörből mára már inkább csak emlék maradt a körforgalom építése miatti földmunkák után.

2: A Meszleny kastély környéke: Kupi László és Meszleny Ignác írásai, meg megemlékezések révén lehet ismerni valamit a kastély és a park szépségéből. A park igen kiterjedt volt, fölfelé Kápolnásnyékig, balra a 4. sorszámmal jelölt Wenckheim kastélyig (ma: könyvtár) tartott. Meszlényi Ignác emlékírásában a Bágyom-ér vizének kis vízeséséről közöl fotót, de ritka virágok, ápolt park emelte a szépségét.

Károly János, a XIX-XX. század megyei történetírója egy kissé homályos fotográfiát közölt a kastélyból látható panorámáról. Akármilyen vacak a kép, magáért beszél! Íme:

beolvasás0001

3. kép: A Károly János vármegyetörténetének V. kötetében, a 465. oldalon, 1904-ben közölt fotó a Meszleny kastély panoromájával a tóra-előtérben a díszkúttal

Ha módod van kicsit nagyítani az 1. sz képen, az épülettől balra, a 2. jelzéstől kissé balra és le megtalálod a fotón látható díszkutat!

Mára ennyi maradt a kútból:

kuthelye

4. kép: A díszkút helye ma. (Az 1970-es években a kút helyére gazdasági épület, sejthetően hőközpont épült, amit pár éve ismeretlenek leégettek)

3: A Nagyhíd környéke: A 3. pont felett útelágazás látható. Ez a mai Széchenyi-Tópart-Gárdonyi út kereszteződése, a kereszteződésben kereszttel, melynek történetét Kupi László így írja le (könyve digitális változata 103. oldalán):

„Meszleny kereszt:

A Tóparti út és a Széchenyi út sarkában található kereszt, amelyet 1858-ban Meszleny Lajos és Chernel Rozália emeltettek, szerencsés megmenekülésük emlékére. A története az, mikor kocsival mentek és villám vágott az út mellett lévő tölgyfába, a lovak megbokrosodtak és a kocsi felborult, s Ők nem sérültek meg, s ezért hálából állíttatták ezt az emlékkeresztet, melynek felirata a következő:

„Megváltásunknak ezen jelét Isten dicsőségére, a Vallás díszére és menekvés hála emlékére

Meszleni Meszleny Lajos és Neje Chernelházi Chernel Rozália buzgósága emel.

1858”

A 3. ponthoz kötődő másik jellegzetesség az a lapály, amit a 3. pont helye jelöl. A ponttól jobbra le található Nagyhíd vonalában a tóba ömlő Bágyom ér és az uralkodó É-Ny szél által folyamatosan idehordott hordalék és iszap együttesen alakította ki a patak kis „tölcsértorkolatát”,  és a mindkét oldalon látható sekélyest.

A képződményről több jó fotó van, én ezt mutatom belőlük:

1

5. kép: A Wenckheim kastély alatti lapály alacsony vízállásnál (1929) forrás: Magyar Képeslap Múzeum

A képeslapon látható lapos terület mutatja jól, mit is jelentett mindez.

A lapály balra elkeskenyedett. Ott meredek partfal és kicsit mélyebb víz következett, nagyjából a mai Polgármesteri Hivatal vonaláig. Ezt a 6. kép mutatja be.

a_velence_wickenburg

6. kép: A Wickenburg Kúria, majd nádüzem, majd hotel (napjainkban)

A Nagyhídról már írtam. Inkább kattints IDE, ha érdekel!

4:  A Wenckheim kastély/ mai Városi Könyvtár környéke:

meszleny-wenckheim_kastely_1888-89_2

7. kép: A Wenckheim kastély

A kastély történetét megint csak Kupi László könyvében keresd! (könyve digitális változata 90. oldalán).

A háború után egyebek mellett általános iskola működött a kastélyban. Én onnan ismerem.  A még romjaiban is szép parkban játszottunk gyerekkoromban. Mivel a kastély környékén volt a II. világháborús Margit állás egy erődített pontja, a futórákok maradéka, meg az épület előtti, 2-3 méteres ősbuxus  kiváló bújócskázási lehetőséget adott. Ha pedig ez sem volt elég, géppuskalőszert áshattunk elő a földből a tanári kar általános megelégedésére(!) Sok pofont és intőt kiosztottak a tárgyban! Sose felejtem Lengyel Lajos bácsi koponyarepesztő krokijait!

A kastély épületére merőlegesen, a mai focipálya oldalában valamikori gazdasági épület húzódott, gyerekkorom alsó tagozatának épületei.

5: A Manndorff-Wickenburg Nemeskéri Kiss kúria, a mai Polgármesteri Hivatal épülete:

A kúria történetét Kupi László könyve digitális változata 92. oldalán írja le.

6: Kis nagyítással egy épület képe rendezett parkkal. Nem tudom, mi az!

Légy szerzőtárs!

 

Segíts tudással, vagy dokumentációval! Mit ábrázol a 6. pont környéki talán a mai Ősz utcához közel eső, rendezett terület!

mailcímem: arpad.feher1@gmail.com,

tel: +36 20 439-56-48

A terület után, egészen a mai Ország útig szántóterület, beépítetlen övezet következett.

7: A  Wickenburg kúria vonalától pár méterre balra-miként ma is- kezdődött a 7. ponttal jelölt Vásártér, a mai Hősök Parkja, amit akkor még nem bontottak meg épületek középen.  Nagy, nagyjából egybefüggő tölcsér alakú tér volt. Kezdete a mai Polgármesteri Hivatal épületénél volt, nyugati vége nagyjából a Faragó Róberték-féle Fogas Horgászboltnál.  A képzeletbeli háromszög harmadik, észak-keleti sarka ( ma a Fő utca-Halász utca sarka)  Kápolnásnyék felé már szántóföld volt.

A tér közepe akkor még üres volt. Az első épületet az 1950-es légifotón lehet felfedezni a mai CBA, (korábbi ÁFÉSZ) áruház helyén.

Források:

– Hadtörténeti Intézet Térképtára

Kupi László: Város volt, város lett-Velence története

Megyei Vörösmarty Könyvtár Képeslaptára

Magyar Múzeumi Képeslap Katalógus

– Károly János: Fejér Vármegye Története V. 1904. Csitári, Székesfehérvár

– Meszleny Ignác: Velencei tallózások (magánkiadás, 1999.) A Velence Városi Könyvtárban van példány!

– személyes emlékeim



Kategóriák:1920-1939, 1989-től napjainkig, Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, Légy Társszerző!, Nagyhíd, Velence, Velence térkép, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , ,

2 hozzászólás

  1. Kedves Árpád!
    A 8. kép közlése téves, bár a két épület valamennyire hasonlított egymásra. A Gudenus-Kacskovics-kúria az Újtelepen, a mai Óvoda mellett állt, amíg el nem bontották.
    Üdv: Kárpáti Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: