2015.01.17: Kárpáti Miklós (KM)  kiegészítéseivel

Már tartott a háború, de még nem fájt igazán. Még volt ember, aki hétvégente a szabadba vágyott és nem élelmiszert próbált felhajtani.

Tóth Kálmán tóbérlő ekkor írta az alább olvasható reklámfüzetét, mely a horgászok érdeklődését igyekezett felkelteni a tó iránt. A füzetet eredeti formában ITT tudod letölteni. (kattints a linkre!)

A harmincas években folyó halászati gazdálkodásról már hónapok óta keresem a forrásokat. Tóth Kálmán leszármazottai tudomása ellenére a Fejér Megyei Levéltár nem tárol iratokat tőle, más forrás meg töredékesen áll rendelkezésre.

Kedves Olvasó légy Társszerző!

Ha tudomásod van olyan dokumentumról, mely a korszak halászati gazdálkodásáról, Tóth Kálmán vagy özvegy Mayer Kálmánné tevékenységéről, más szereplőkhöz való viszonyukról szól, kérlek, jelezd az arpad.feher1@gmail.com-ra vagy hívj munkaidő után a 20/439-56-48-as telefonon! Előre is köszönöm!

Az eredeti bejegyzés megírása óta Kárpáti Miklós felhívta a figyelmet antikváriuma egy bejegyzésére    Igali-Mészáros József 1944-es könyvében (Miklós antikváriumának egyik könyve lehetett) az egyik lapon talán Tóth Kálmánt láthatjuk egy derék lesőharcsával.

Az Igali-könyv egy lapja a méretes, tóba telepített harcsával-és talán Tóth Kálmánnal- forrás: Kárpáti Miklós Gárdonyi Antikváriuma facebook-lapja-(sajnos nem tudom, hogy kell linkelni a képaláíráson)

A brossúra gyakorlatilag a tó első fennmaradt helyi horgászrendje. Mellesleg számos szereplőt sorol fel, akik a tókörnyék horgászatában részt vettek valamiképpen. Nagyon kevés dokumentált nyomuk maradt mára.

Létezik a Csutora-vendéglő. Tudjuk, hol volt/van a Sirály-strand. Nincs viszont (egyelőre) pontos emlék a budapesti kereskedőkről, vagy a Velence szállóról, se Balla Jánosról, Zsemleynéről és sokakról még.

***

Tóth Kálmán:

Horgásszon a Velencei-tavon

(Csitáry Jenő könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1940.)

A Velencei-tó Fejér vármegye székesfehér­vári járásában 26 négyzet kilométer területen fekszik. A kereken 4000 kat. holdnyi vízterület Velence, Gárdony, Pákozd és Sukoró községek határaihoz tartozik. Fő tápláló patakja a Csá­szár-víz a tó nyugati végénél. Több kisebb és időszakos vízfolyáson kívül jelentős vízmennyi­séggel csak a Bágyom-patak táplálja, mely keleti végében ömlik a tóba. A tó vízszintjét a dinnyési bukógáttal szabályozzák. Vízterü­letének csak ¹/4 részét foglalja el nádas, míg a fennmaradó 3000 hold síkvíz és nádasok kö­zött elterülő tisztás. A tó vize tehát egészséges élő víz és nem mocsár vagy pocsolya, mint azt sokan hiszik, akik még nem járták be a tavat csónakkal. Mélysége egyes helyeken a 3’5 métert is meghaladja, átlagban azonban alig több egy méternél.

Ideális halasvíz. Leginkább elterjedt és kedvelt hala a ponty. Ebből két-sőt három féle­ség is él a tóban. Egyik az ősponty, karcsú, hosszúkás, lassan növő sodrófa alakú hal. Másik az állandó és nagymérvű behelyezések révén már meghonosodott tógazdasági szárma­zású nemes-ponty, pikkelyes és tükrös alakjá­ban. A harmadik, az előbb említett két féleség kereszteződéséből származó, igen nagy ellen­álló képességű, kissé nyújtott formájú igen jó­izű ponty.

A pontyok mellett legtöbb a csuka, ez a Hazánk összes vizeiben fellelhető falánk ragadozó.

1935. évben telepítette meg a bérlő a folyami harcsát, 120 darab kétnyaras tenyész­állat behelyezésével. Ez az értékes ragadozó is megtelepedettnek mondható, hiszen már 3-5 kilós példányok kerülnek ki az első törzs iva­dékaiból. Maguk az anyák meghaladják a 20 kg-os súlyt.

Bár a fogas-süllő számára nem a legked­vezőbbek az életviszonyok, mégis ez a kényes, finomhúsú ragadozó is él a tóban. Évenkint 20 fészek süllőikrát hozat és keltet ki a bérlő.

Fenti nagyobb termetű halakon kívül ter­mészetesen élnek még kisebb, különféle békés természetű és ragadozó halak is a tóban. Igy elsősorban említendő a sügér, mint könnyen fogható sporthal. Képviselve vannak a keszeg­félék is csaknem összes válfajukkal. Ezeken kívül jelentős még a kárász és a compó.

A felsorolt halakra a tó sekély partvonu­lata miatt majdnem kizárólag csónakról vagy a nádasok elé épített horgászállásokról horgász­nak. Horgászállás építésének jogát bérlő fenn­tartotta magának. Etetni a horgászhelyeken csak pontyra szoktak, azonban a ponytváltókon a nádasok szoros átjáróinak torkolatában még ez sem szükséges, mert itt állandóan mozognak a pontyok. A csuka horgászati ideje a nyárutó és az ősz. Szép szórakozást nyujt még a csuka jég alatti horgászata, léken keresztül.

Sporthorgászatra a terület-engedélyt a halá­szati-jog bérlője Velencén adja. És pedig egy évre (érvényes a kiváltás napjától a következő

év április 30-áig).                                             P 30^.—

egy hónapra …                                                P 15^.—

egy hétre …                                                         P 6^.—

egy napra …                                                        P 1.50

Ezeken kivül gyermekeknek is váltható sporthorgászati engedély, és pedig : tanulóknak 10 éven felül

2 hónapra              P 8‑

1  hónapra              P 4-

      „ alul 2            P 4’—

Az egész idényre érvényes engedély ki­zárólag a bérlőnél — Tóth Kálmán, Velence, (telefon : Kápolnásnyék 272.) — váltható ki, míg az egyéb mindenféle engedély még az alábbi megbízottaknál is beszerezhető ;

Budapesten : Major János vaskereskedés Rá­kóczi-út 59.

Antos Zoltán Szervita-tér 5. Rózsavölgyinél.

„Sporthorgász” kiadóhivatala XI., Horthy Miklós-út 30.

Velencén :           a halásztelepen     Velence állomás
mellett.

Balla János „Velence-szálló” állomás : Kisvelence.

Gárdonyban : a halásztelep kezelőnél. Babai-vendéglőben az állomás mellett. „Sirály”-strandon.

Agárdon :                   Nádasdy parcellázási irodában.

Nagy Vendel fűszeresnél. Nyakas István fűszeresnél.

Bérlő a sporthorgászati engedély kiadását feltételekhez köti. Ezek a feltételek a követ­kezők :

1. Horgászati engedélyt általában csakis olyan egyén kaphat, akí e nemes sportot az üzletszerűség és nyerész­kedés kizárásával valóban sportszerűen űzi és a kifogott halak értékesítésétől ő
2. Az engedélyt kizárólag a területi engedélyen megnevezett és ott aláirt személy használhatja, azt másra át nem ruházhatja.
3. Tilos oly személyekkel együtt halászni, kiknek horgászjegye nincs.
4. Tilos a hivatásos halászokat munkájukban bármi módon akadályozni, fogásra kitett halászszerszámukhoz nyúlni, csónakokat használni, vagy a halászszerszámokat megrongálni.
5. A halászoknak tiltva van bármi nemű hal eladása, ezért tőlük senki halat ne vegyen, mert csak lopott halat vehet és így orgazdává lesz.

6. Az engedélyt tulajdonosa a halászat gyakorlása közben magánál tartani és illetékes ellenőrnek felszólítására azonnal átadni tartozik.
7. Az állami halászjegyen feltüntetett határsulyok szigorúan betartandók.
8. Három kílón felüli zsákmány beszolgáltatandó a legközelebbi halásztelepen, — vagy az ellenőrnél, -­esetleg a megállapított megváltási ár lefizetése után elvihető.
9. Aki a fenti feltételek előírásai ellen vét, attól a sporthorgászati engedélyt halászbérlő minden kárigény nélkül azonnal bevonja s a szabálytalanságot elkövető egyént a sporthorgászatból mindenkorra kizárja.

A fenti feltételeket az engedélyes magára nézve min­denben kötelezőnek elismeri.

A sporthorgászat mellett jelentős szórako­zási lehetőségek is vannak, melyek között első helyen áll a vadászat. Ennek joga azonban egyesek részére csak két helyen szerezhető meg, és pedig Gárdonyban a közbirtokossági területre, és Agárdon gróf Nádasdy Örökösök területére.

A tó igen kedvelt fürdőhely üdülőhely jelleggel. Ezen kívül a különféle vizisportokat is sokan űzik.

Minden igénynek megfelelő étkező és szállóhelyek mindhárom fürdőhelyen bőven áll­nak rendelkezésre.

A közlekedési lehetőségek kitűnőek, a­mennyiben csaknem óránként indul vonat Budapest déli pályaudvarról. A csekély távol­ság (mindössze 50 kilométer) miatt személy­vonattal alig másfél óra a menetidő. A bala­toni autóbusz járat a tóparti községekben meg­áll.

***

2015.01.18: 2014-ben kapcsolatba léptem Tóth Kálmán leszármazottaival, konkrétan Tóth Lászlóval. Tőle azt az információt kaptam, hogy Tóth Kálmán tóval kapcsolatos munkásságának dokumentumai a Fejér Megyei Levéltárban vannak.

Sajnos, ez  a tudás téves, legalábbis a levéltár kutatószolgálata szerint.

Egyelőre nem tudom, hogy hol lehetnek a dokumentumok. Ezért kérem, ha Neked van tudásod akár ezekről, akár a korszak más halászattal kapcsolatos anyagairól, jelezd!

Kapcsolódó bejegyzések:

A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala I : Az úttörők kora (1930-ig)

A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala III: A „Beck-féle mintaház”, a parcellakorszak emlékműve

Velence virilistái VII. : madarasi Beck Lajos, Velence (1928-ban) legbefolyásosabb embere- II. rész- Beck, a magánember és velencei

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala IV: Interjú Farkas Józsefné Éva nénivel-ahogy a gyerek, majd fiatalasszony látta

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala V : A (Gárdonyi és ) Velencei Fürdőegyletről

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VI: Votisky Antal „A Velencei-tó problémái”-röpirata 1934-ből-forrásközlés

A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala VII: Az első turista-zsebkönyv a tóról Polgárdy Géza szerkesztésében (1938.) – forrásközlés

Források:

• OSZK törzsgyűjteménye
• Kárpáti Miklós gyűjteménye és munkássága

Kategóriák:1939-1945, Agárd, Budapest, Emberek, Gazdaság, Gárdony, Légy Társszerző!, Településszociológia, Velence, Velencei tó, XX. század

Címkék:Antos Zoltán, Balla János, Csutora vendéglő, Fejér Megyei Levéltár, halászat, helytörténet, horgászat, Kert Grill, Magyar Otthon, Major János, Mayer Kálmánné, Sárosi Pensió, Sirály strand és pensió, Tóth Kálmán, Velence, Velence Szálló, Zsemleyné