Kárpáti Miklós szerzőtársam pár napja az alábbi munkájával és forrásközlésével lepett meg-remélem, sokunk örömére. Bár a vadászatot inkább messziről tisztelem, a történet közös múltunk darabja, így fontos. Köszönöm, Miklós! Velencei vadászatok az 1880-as években A XIX. század végének velencei-tavi vadászatairól… Bővebben ›
Jó ideje írtam már a velencei virilistákról. Köztük voltak a Hajdu testvérek is, akik emlékét ma is tanya őrzi a külterületen. Írtam a sorsukról, amit tudtam. Pár napja az a szerencse ért, hogy Hajdu Géza lánya, Klára asszony talált rám… Bővebben ›
Időnként, szerencsére egyre gyakrabban, az a megtiszteltetés ér, hogy szerzőtársaim akadnak. Egyikük Berta Kristóf. Kristóf 18 éves fiatalember. Dédapja I. világháborús katona, majd az önvédelmi harcok idején (1919.) bizonytalan ideig a Vörös hadsereg katonája, később nyomdász, sportoló. Kristóf első, talán… Bővebben ›
Születésnapomra, vagy jeles ünnepekre ajándékként receptet vagy történetet kérek Édesanyámtól. Így volt ez most is. A születésem történetét kértem –nem véletlenül- és kaptam meg. Olvasd, ha van kedved! szerző: Fehér Györgyné „Árpi fiamnak! A Veled kapcsolatos történet 1964 nyarán… Bővebben ›
Pár hete Kárpáti Miklós egy árverésre bocsátott régi árjegyzékre hívta fel a figyelmem. Az Anna – gőzmalom díszes, kétnyelvű árlistájára 1867-ből. Szép év lehetett az 1867-es. Szabadabb szellők fújtak akkor egy időre. A gazdaság levegőt kapott, talán Velence is. Mi… Bővebben ›
Kárpáti Miklós pár hónappal ezelőtt érdekes könyvet mutatott. A terjedelmes, 827 oldalas olvasmány a Fejér megyei, 1918- 1949. között aktív munkásmozgalmárokat mutatja be úgy, ahogy azt az MSZMP helyi vezetése 1984-ben be szándékozott mutatni. Kik voltak ezek az emberek? Mi… Bővebben ›
Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben ›
Édesanyám, Fehér Györgyné tanítónéni, a „Gyüttmentek Velencén” – bejegyzésem után. elgondolkodott. A Bethlen Gábor-utcai kis „smasszerkolónia” hogyan, honnan lett annamajori, és csak aztán velencei? Nekiindult, és feltérképezte, honnan is keveredtek oda. szerző: Fehér Györgyné Azt eleve tudtuk, hogy Annamajor (Baracska)… Bővebben ›
Pár hete az ifjú Berta Kristóf egy kis füzettel lepett meg. Tóth Sándor cipőfelsőrész-készítő, iparosember hadinaplójával, amit 1944. novembere és 1945. áprilisa, a hadifogoly Tóth halála előtti időkig írt. Aztán hozzászólt valahavolt baka Berta unokája. Most a történet néhány történeti… Bővebben ›
Kevesen tudják Velencén, sőt Magyarországon, milyen kézzelfogható nyomai vannak nálunk az emberi kultúra korai időszakainak. Fülöp Gyula a középkorig bezárólag mondta el ezt. Hangfelvétel. 2016. április elsején Galambos Györgyné Mária, elméletben pedig a Velencei Helytörténeti Egyesület szervezésében előadást hallgattunk erről… Bővebben ›
