Szerzők: Felletár Zsolt, Fehér Árpád, Kupi László Az Anna Malom tulajdonosai első látásra rendszeresen változtak. „Ismeretlen” nevek tűntek fel és tűntek el. Alaposan el kellett mélyedni a családtörténetben ahhoz, hogy kiderüljön, sokkal érdekesebb jelenséggel találtuk magunkat szemközt. Már az előző,… Bővebben ›
Tegnap láttam meg a kápolnásnyéki faluhatárban a nagyra nőtt plakátot: „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!”. Másutt azt olvasom: „…nem veheted el a magyarok munkáját”, vagy „… be kell tartanod a törvényeinket” és így tovább. Régen leszoktam már… Bővebben ›
Nagyobb településeknél a helytörténész kihívása a megfelelő források kiválasztása és a közlések helytállóságának ellenőrzése, rendszerezése. Velence esetében ez máshogy van! Velence kis település, és még ennél is kisebb volt a közelmúltig. Aki Velence 1945. előtti történetével akar foglalkozni, azzal szembesül,… Bővebben ›
A minap fotoriport jelent meg a Meszlenyek vasútállomás melletti kastélyának romjáról, mely évtizedek óta az enyészeté. A romokat jótékonyan eltakarják a fák. A riport szerzőjének fotói és videofelvétele révén megnézheted, milyen állapotban van ma az épület. A cikket ezen a… Bővebben ›
A dűlők ismertetése sorában utoljára hagytam a falu egyik legérdekesebb helyét, a Szőlőhegyet. Mindenféle tekintetben kilóg a sorból. Íme! A Szőlőhegy-mostanában egységesen: Bence-hegy- Velence egyik északi területe. Igazából a legmagasabb pontján is csak domb, 210 méterrel „tornyosul” a tengerszint fölé…. Bővebben ›
1848 után, két évtized alatt átalakult a falu politikai szerkezete. A jobbágyból paraszt, a zsellérből paraszt, iparos vagy cseléd lett. A megnövekedett számú és alaposságú nyilvántartás számos, nagy jelentőségű változást is mutatott, és a múlt addig rejtettebb gazdálkodási viszonyaiból is… Bővebben ›
A vidéken élők, nemesek és parasztok többségének megélhetése közvetlenül a földtulajdontól illetve a földhasználat lehetőségétől függött. Velence XIX. századi történetén a földért folytatott kemény és szívós harc húzódik keresztül. Ebből írok le néhány esetet. A Fejér Megyei Levéltár velencei úrbéres… Bővebben ›
Az előző részekben leírtam az 1850 körüli velencei társadalomszerkezetet és földtulajdon-viszonyokat, földbirtokosokat. Ebben a bejegyzésben a nagy többséget adó jobbágyságról és zsellérekről igyekszem számot adni-1848 előttről. A) Kiindulási pont(ok) Mária Terézia Urbáriuma (1768.) és II. József népességvizsgálata (1784.): Bár… Bővebben ›
Az előző bejegyzésben tisztáztam, hogy mitől indultak gyarapodásnak a Velencére vonatkozó gazdasági információk az 1800-as évek elején (és mitől maradtak néhol felette hiányosak). Most azt veszem sorra, hogy Mária Terézia kora és 1848 között nagyjából hogyan alakult a föld és… Bővebben ›
Az elmúlt hónapokban, kezdetben Somhegyi Jutka unszolására, majd nagyonis önként a Velencei-tó jelenét meghatározó átalakulással, az üdülőterületté válás kezdetével foglalkoztam. Ennek adatgyűjtése kapcsán, a Széchenyi Könyvtárban várakozva tévedtem be a könyvtár térképtárába. Velencéről egyetlen komolyabb térképet őriznek ott, az 1853-as… Bővebben ›
