XVIII. század

Velence 1848 előtt V: Jobbágyperspektívából

Az előző részekben leírtam az 1850 körüli velencei társadalomszerkezetet és földtulajdon-viszonyokat, földbirtokosokat. Ebben a bejegyzésben a nagy többséget adó jobbágyságról és zsellérekről igyekszem számot adni-1848 előttről.   A) Kiindulási pont(ok) Mária Terézia Urbáriuma (1768.) és II. József népességvizsgálata (1784.): Bár… Bővebben ›

Velence 1848 előtt I. rész: Ahogy a történet kezdődik

Az elmúlt hónapokban, kezdetben Somhegyi Jutka unszolására, majd nagyonis önként a Velencei-tó jelenét meghatározó átalakulással, az üdülőterületté válás kezdetével foglalkoztam. Ennek adatgyűjtése kapcsán, a Széchenyi Könyvtárban várakozva tévedtem be a könyvtár térképtárába. Velencéről egyetlen komolyabb térképet őriznek ott, az 1853-as… Bővebben ›

Hajdu-tanya, Pilitz-tanya, Driquet-tanya

A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó  tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›

Meszleny János donációs levele (1724.)

az 1696-1724 közötti, Finta Jánossal folytatott tulajdoni vita egyes dokumentumai és az azt lezáró királyi donációs levél magyar nyelvű szövege-forrásközlés a Meszleny Család közreműködésével és engedélyével Tisztelt Olvasó, jelen dokumentumban a Meszleny János és Finta János nemesek közötti, közel harmincéves,… Bővebben ›

Beszélgetés Meszleny Ignáccal

helyszín: Náci bácsi budapesti lakása időpont: 2014.február 21. 17.00-19.16 részvevők: Meszleny Ignác, (MI) Meszleny Benedek (később érkezett) (MB) Gránitz Gáspár (GG) Fehér Árpád (FÁ) A leiratot készítette: Fehér Árpád     FÁ: Náci bácsi, az édesanyámra arra valószínűleg emlékszik Fehér… Bővebben ›