XVIII. század

1858: Magyarország II. Katonai Felmérése Velencéről

1764 és 1868 között számtalan jó térkép született Magyarországról. Ezek azonban Velence helytörténetéhez nem tesznek hozzá túl sokat. Az I. és II. Katonai Felmérés jelentőségét a részletesség és megbízhatóság adja. A két, nagyjából 80 év különbséggel keletkezett térkép tanulmányozásával következtetéseket… Bővebben ›

Az 1540-1720 közötti Velence: Mi a feladat, ha nincs adat?

Elődeink a török hódoltság közelében és közvetlenül utána nagyon kemény és kiszámíthatatlan körülmények között éltek.  Ezt mai fogalmakkal meglehetősen nehéz leírni, elképzelni. Különösen akkor, ha nincsen kézzelfogható és hihető információ Velence akkori állapotát illetően. Nincsenek komoly, részletes források Velencét (és… Bővebben ›

1720: Népszámlálási fejtörő

1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›

A XVIII. század eleje: Velence elnéptelenedéséről

Körülmények: 1543-tól  a terület török kézen volt, mintegy 145 évig. 1688. májusában a Habsburg hadak  foglalták el Székesfehérvárt. Az ostrom körülményeiről, és különösen a környékre gyakorolt pontos hatásáról  nem találtam pontos forrást. Ami tudható, hogy a törökök körül fokozatosan fogyhatott… Bővebben ›