Örömmel tájékoztatom a Tisztelt Olvasót, hogy mostantól digitális formában is elérhető Kupi László könyve Kápolnásnyék történetéről! A szerző könyvét 2000-ben írta otthona, Kápolnásnyék előtt tisztelegve. Szerkezetileg a Velence történeténél (2004.) tőle megismert kronologikus és részben tematikus feldolgozási rendet követi. A… Bővebben ›
Hónapok óta tart az a munka, aminek jegyében elsődleges bizonyítékot, forrásdokumentumot keresünk Velence újrabetelepítésének 1714-es dátumára. Másodlagos bizonyíték, irodalmi-és immár szakirodalmi is- van! Csak éppen a „tutit” nem mutatta meg még senki. Időrendben a legrégebbivel kezdem: 1/ Károly János (1901?)Fejér… Bővebben ›
Munkám szerencsés kezdete a Nagy Károllyal való eszmecsere volt (amit aztán értékes pontosításai fokoztak tovább-ezúton is köszönöm!). Az itt leírtak az ő szavaira, Kupi László Velence-könyvének információra, valamint Juhász Gyula és Pápai Szabó György tiszteletes szíves tájékoztatására épülnek. Mivel a… Bővebben ›
2015. 01. 17: Kárpáti Miklós hozzászólásaival (továbbiakban: -KM) 2015. 01.23: Pápai Szabó György kigészítéseivel (a továbbiakban: – PSZGY) Légy szerzőtárs! Segíts elmesélni, hogyan nézett ki 1927-ben „alulnézetből” a velencei Zárda(mai Óvoda) a katolikus templom (a régi toronnyal), a Gschwindt… Bővebben ›
A mai naptól a Velencei Helytörténeti Egyesület honlapján digitális formában (Adobe “PDF” -formátumban) kereshető formában elérhető Kupi László 2004.-ben kiadott, “Város volt, város lett -Velence története” könyve. (kattints a linkre, ha el akarod érni!) A megjelenése a könyvhöz képest szerény,… Bővebben ›
Mint arról korábban (az I. és II. Katonai felmérés anyaga kapcsán) írtam, a nagyobb felbontású és megbízható térképek egyik praktikus haszna az a lehetőség, hogy Velence településszerkezetének változására következtessünk belőle. Az egységes szerkezet kedvéért részben megismétlem az 1784-1858 közötti időszakról… Bővebben ›
1764 és 1868 között számtalan jó térkép született Magyarországról. Ezek azonban Velence helytörténetéhez nem tesznek hozzá túl sokat. Az I. és II. Katonai Felmérés jelentőségét a részletesség és megbízhatóság adja. A két, nagyjából 80 év különbséggel keletkezett térkép tanulmányozásával következtetéseket… Bővebben ›
A Fejér Megyei Levéltár őrzi Mária Terézia Úrbéri rendezésének Fejér megye településeire vonatkozó adatait. A rendelet 1767-ben született. Lényege a jobbágyi terhek egységesítése volt, vélhető (egyik) célja a belső vándorlás fékezése. Témánk szempontjából az a jelentősége, hogy (az 1720-as után)… Bővebben ›
A munkát még Mária Terézia rendelte el, de Magyarország felmérésére II. József idején került sor. Története rövid változatát a Wikipedia -n éred el. Ha belemelegednél, keresd Jankó Annamária idevágó könyvét, vagy az Arcanum Kiadó témához kapcsolódó DVD-jét! Mint írtam, Mikovinytől… Bővebben ›
Mától EZEN A HIVATKOZÁSON , PDF formátumban (Olvasó ITT letölthető!) 24 statisztikai adatforrást találsz Velencéről és a tókörnyék településeiről. A tábla linkeket tartalmaz az eddig fellelt adatforrásokról. Tudom, kissé nehézkes a blogom formátumainak variálása, viszont a blog műfaja informatikai korlátokat… Bővebben ›
