Elődeink a török hódoltság közelében és közvetlenül utána nagyon kemény és kiszámíthatatlan körülmények között éltek. Ezt mai fogalmakkal meglehetősen nehéz leírni, elképzelni. Különösen akkor, ha nincsen kézzelfogható és hihető információ Velence akkori állapotát illetően. Nincsenek komoly, részletes források Velencét (és… Bővebben ›
1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›
Körülmények: 1543-tól a terület török kézen volt, mintegy 145 évig. 1688. májusában a Habsburg hadak foglalták el Székesfehérvárt. Az ostrom körülményeiről, és különösen a környékre gyakorolt pontos hatásáról nem találtam pontos forrást. Ami tudható, hogy a törökök körül fokozatosan fogyhatott… Bővebben ›
Mikoviny megyetérképének rövid története szerint Mikoviny mestere, Bél Mátyás „ Notitia ”-jához készítette azokat a térképeket, amik Velence és a tókörnyék szempontjából Lázár (1528.) óta az első igazi minőségi ugrást jelentik a térképek terén. Először: megyetérképről van szó, amely részletgazdagsága… Bővebben ›
