helyszín: Náci bácsi budapesti lakása időpont: 2014.február 21. 17.00-19.16 részvevők: Meszleny Ignác, (MI) Meszleny Benedek (később érkezett) (MB) Gránitz Gáspár (GG) Fehér Árpád (FÁ) A leiratot készítette: Fehér Árpád FÁ: Náci bácsi, az édesanyámra arra valószínűleg emlékszik Fehér… Bővebben ›
Velence háborús és háború előtti, községházán és orvosi rendelőkben tartott irataiból mai tudomásom szerint nem maradt meg semmi. Velence ugyanakkor azon szerencsés települések egyike, melyben legalább egy orvos kitartott a faluban a harcok alatt. Dr Lenci Rezső, a háborús évek… Bővebben ›
Mától az interneten is elérhető Meszleny Ignác „Velencei Tallózások”-visszaemlékezése. A visszaemlékezést e bejegyzés publikálásakor ITT lehet letölteni! (kattints rá!) Immár elérhető (2014.07.30.) a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) honlapján is. Meszleny Ignác a Velencét 1714-ben újranépesítő Meszleny János leszármazottja, 1925-ben… Bővebben ›
Amint azt a polgári áldozatok kapcsán írtam, a világháború polgári áldozatainak listája ha nem is teljes, viszonylag pontos. Ezt a katonai áldozatokról egyáltalán nem lehet elmondani. Az itt leírtak legfeljebb kiindulási pontnak megfelelők, adatközlésnek aligha. Miért van az, hogy… Bővebben ›
Légy Társszerző! Ha az itt leírt nevek, házak esetében szerinted pontosítani való van, tisztelj meg azzal, hogy felhívsz a 20/ 439-56-48-as telefonszámon! Leköteleznél, ha a birtokodban lévő fotóval, emlékeiddel illusztrálnád az Enyedi utcák, vagy a Főszeg múltjának életét! Az… Bővebben ›
E bejegyzéshez csatolt file-ban a közvetlen harccselekmények kapcsán elhunyt polgári lakosság napok szerint bontott számát mutatom be Baracska, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Pákozd, Sukoró, Lovasberény és Pázmánd polgári halotti anyakönyvei alapján. A Fejér Megyei Levéltár őrzi a megye településeinek régről megmaradt… Bővebben ›
A világháború (Velence szempontjából) utolsó szakasza 1945. tavasza, a „Tavaszi Ébredés”-hadművelet. A szovjetek és szövetségeseik 1945. februárjában a Bécs felé indított támadásra készülődtek, amikor a viszonylag kisebb intenzitású küzdelmeket a németek jelentős, páncélos erőkkel folytatott ellentámadása törte meg március első… Bővebben ›
Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A… Bővebben ›
Az ütött-kopott katonabögrét Tóth Lászlóné Zsuzsa nénitől kaptam ajándékba a Vele folytatott beszélgetések alkalmából. Történetét így írta meg Zsuzsa néni: Időpont: 1944. karácsonya körül, helyszín: Agárdpuszta, Sigray uradalom „Mi megint takarítottunk, a németek valamilyen fehér port szórtak a padlóra és… Bővebben ›
elbeszélő: Juhász Gyula (JGY) (sz: 1949. Velence); ötletadó: Somhegyi Béláné Judit, (a Velencei Helytörténeti Egyesület tagja); lejegyezte: Fehér Árpád (FÁ) FÁ: Kedves Gyula, egy egyesületi rendezvényen került szóba Somhegyi Judit révén, hogy az egyik felmenődnek a Nagyhíd emléke adott erőt… Bővebben ›
Velenceblog 