Pár hónapja írtam Jancsó Mózesről, a falu egyik „gyüttmentjéről”, Tükröspuszta gazdatisztjéről, aki a 20-as – 30-as években meghatározta Tükröspuszta mindennapjait és jelentős hatással volt a falu gazdaságára is újításaival és szervezőmunkájával. Akkor azt írtam, hiányzik a története eleje és vége…. Bővebben ›
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
Ha Éva nénire gondolok, belül nevetek! Ez tőle jön. Külön ajándék, hogy arról beszél, amiben hiszek: a világ itt van az orrunk előtt! Hagyd a francba az aktuális szappanoperát és kirándulj inkább vele! (Kedves Olvasó, ezúttal más érdekességgel is szolgálhatok: … Bővebben ›
A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›
Az előző bejegyzésben beszámoltunk a Beckek Velencétől távolabbi, szakmai és gazdasági kvalitásairól. Most Velencei nyomaikat igyekszem összefoglalni. I. madarasi Beck Lajos, a magánember Beck a közvetlen és közvetett információk szerint értelmiségi mivoltában sokoldalú, érzékeny, kíváncsi ember volt. Szerette az… Bővebben ›
Az elmúlt hónapokban számos bejegyzésben vettem sorra Velence és a Velencei tó környékének II. világháborús eseményeit. Bár soha semminek sincs teljesen vége, e záró bejegyzéssel igyekszem megfogalmazni a munka néhány tanulságát. 1/ Velence (és a tó környéki települések) II. világháborús… Bővebben ›
A sorozat II. részével 1941-ig jutottunk el Tükrös történetében. A következő három rész Tükrösről szóló emlékirat, interjú, illetve Jancsó Mózes pályafutásának bemutatása révén mutat valamit a pusztáról és környezetéről. Most az 1942-től a ’90-es évekbeli ledózerolásig foglalom össze az információk… Bővebben ›
Velencén a Margit Állás építésének földmunkáit nem a kivezényelt lakossággal végeztették, hanem munkaszolgálatosokkal (a későbbiekben MUSZ-osok). A környező települések (pl. Székesfehérvár, Martonvásár, Érd esetében) a polgári lakosságot és (ritkábban) a sorkatonákat kötelezték a földmunka elvégzésére. Kápolnásnyék és Velence talán azért… Bővebben ›
Az egyházak II. világháborúhoz való viszonya nemhogy bejegyzést, akár önálló könyvet is érdemel. A magam dolga ennél lényegesen egyszerűbb. Arra teszek kísérletet, hogy a velencei katolikus és református egyház 1944. decemberétől 1945. tavaszáig tartó időszakra vonatkozó információ-töredékeit rendezzem össze. Az… Bővebben ›
Sajnos, ez nem költői kérdés, egyelőre tényleg nem tudom. Ez a bejegyzés valójában felhívás. Kérlek, Kedves Olvasó, ha Te tudod, írt meg, vagy hívj fel telefonon, némi útbaigazítással! Mailcímem: arpad.feher1@gmail.com, telefonszámom: +36/20 43956 48. A helyzet a következő: A II…. Bővebben ›
Velenceblog 