1945. tavaszán a falu népének többsége már visszatérhetett az ideiglenes kitelepítésből. Májusra elhárították a közvetlen járványveszélyt, már „csak” éhezett a falu a négyhónapos ostrom után. Ekkor kezdődött a sírkert története. Május 15-én Fejér vármegye alispánjától körlevél érkezett (a hyperlinken tölthető… Bővebben ›
Nagyobb településeknél a helytörténész kihívása a megfelelő források kiválasztása és a közlések helytállóságának ellenőrzése, rendszerezése. Velence esetében ez máshogy van! Velence kis település, és még ennél is kisebb volt a közelmúltig. Aki Velence 1945. előtti történetével akar foglalkozni, azzal szembesül,… Bővebben ›
Szerzők: Felletár Zsolt, Kupi László, Fehér Árpád Pár kődarab és négy öntöttvas tárcsa. Ennyi maradt Velence valamikori látványosságából, az Anna Gőzmalomból. A következő hónapokban összefoglaljuk, amit a malomról az elmúlt években, ennek ürügyén pedig amit a XIX. század közepének vállalkozási… Bővebben ›
Pár hónapja írtam Jancsó Mózesről, a falu egyik „gyüttmentjéről”, Tükröspuszta gazdatisztjéről, aki a 20-as – 30-as években meghatározta Tükröspuszta mindennapjait és jelentős hatással volt a falu gazdaságára is újításaival és szervezőmunkájával. Akkor azt írtam, hiányzik a története eleje és vége…. Bővebben ›
A Hajdu testvérek kapcsán írt bejegyzésem térképeit vizsgálva lettem figyelmes arra, hogy a nevükhöz kapcsolódó tanya legalább háromféle néven tűnik fel. A Hajdu-tanya-miként sejtésem szerint az összes többi is- kalandos sorsú hely, legalábbis tulajdonosai élete alapján.Három név és három sors…. Bővebben ›
Ha Éva nénire gondolok, belül nevetek! Ez tőle jön. Külön ajándék, hogy arról beszél, amiben hiszek: a világ itt van az orrunk előtt! Hagyd a francba az aktuális szappanoperát és kirándulj inkább vele! (Kedves Olvasó, ezúttal más érdekességgel is szolgálhatok: … Bővebben ›
A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›
Az előző bejegyzésben beszámoltunk a Beckek Velencétől távolabbi, szakmai és gazdasági kvalitásairól. Most Velencei nyomaikat igyekszem összefoglalni. I. madarasi Beck Lajos, a magánember Beck a közvetlen és közvetett információk szerint értelmiségi mivoltában sokoldalú, érzékeny, kíváncsi ember volt. Szerette az… Bővebben ›
Az elmúlt hónapokban számos bejegyzésben vettem sorra Velence és a Velencei tó környékének II. világháborús eseményeit. Bár soha semminek sincs teljesen vége, e záró bejegyzéssel igyekszem megfogalmazni a munka néhány tanulságát. 1/ Velence (és a tó környéki települések) II. világháborús… Bővebben ›
A sorozat II. részével 1941-ig jutottunk el Tükrös történetében. A következő három rész Tükrösről szóló emlékirat, interjú, illetve Jancsó Mózes pályafutásának bemutatása révén mutat valamit a pusztáról és környezetéről. Most az 1942-től a ’90-es évekbeli ledózerolásig foglalom össze az információk… Bővebben ›
Velenceblog 