Kárpáti Miklós szerzőtársam pár napja az alábbi munkájával és forrásközlésével lepett meg-remélem, sokunk örömére. Bár a vadászatot inkább messziről tisztelem, a történet közös múltunk darabja, így fontos. Köszönöm, Miklós! Velencei vadászatok az 1880-as években A XIX. század végének velencei-tavi vadászatairól… Bővebben ›
Jó ideje írtam már a velencei virilistákról. Köztük voltak a Hajdu testvérek is, akik emlékét ma is tanya őrzi a külterületen. Írtam a sorsukról, amit tudtam. Pár napja az a szerencse ért, hogy Hajdu Géza lánya, Klára asszony talált rám… Bővebben ›
Időnként, szerencsére egyre gyakrabban, az a megtiszteltetés ér, hogy szerzőtársaim akadnak. Egyikük Berta Kristóf. Kristóf 18 éves fiatalember. Dédapja I. világháborús katona, majd az önvédelmi harcok idején (1919.) bizonytalan ideig a Vörös hadsereg katonája, később nyomdász, sportoló. Kristóf első, talán… Bővebben ›
Ajándékot kaptam. Szűk kilóméter sétán belül egy kis világot. Abban a világban sokminden. A sokmindenben antikvárium. Az antikváriumban antikvárius, könyvek, két doboz. A dobozokban képeslapok. Azokon képek és szöveg. A szövegekben történetek. Vitorlás Velencéről százért. Fedák Sári márványteste négyszáz az… Bővebben ›
Kárpáti Miklós pár hónappal ezelőtt érdekes könyvet mutatott. A terjedelmes, 827 oldalas olvasmány a Fejér megyei, 1918- 1949. között aktív munkásmozgalmárokat mutatja be úgy, ahogy azt az MSZMP helyi vezetése 1984-ben be szándékozott mutatni. Kik voltak ezek az emberek? Mi… Bővebben ›
Hetvenkét éve, 1944. június 5-én, pár hivatalnok, hetyke csendőr meg a szokásos söpredék tehervagonba rakta kétszáz földinket, és útjára indította őket Fehérvárra, az ottani téglagyárba, onnan az auschwitzi halálba, ahogyan azt megírtam már. Megírtam sokféleképpen. Idén, hosszú szünet után másodjára,… Bővebben ›
Édesanyám, Fehér Györgyné tanítónéni, a „Gyüttmentek Velencén” – bejegyzésem után. elgondolkodott. A Bethlen Gábor-utcai kis „smasszerkolónia” hogyan, honnan lett annamajori, és csak aztán velencei? Nekiindult, és feltérképezte, honnan is keveredtek oda. szerző: Fehér Györgyné Azt eleve tudtuk, hogy Annamajor (Baracska)… Bővebben ›
Pár hete az ifjú Berta Kristóf egy kis füzettel lepett meg. Tóth Sándor cipőfelsőrész-készítő, iparosember hadinaplójával, amit 1944. novembere és 1945. áprilisa, a hadifogoly Tóth halála előtti időkig írt. Aztán hozzászólt valahavolt baka Berta unokája. Most a történet néhány történeti… Bővebben ›
Milyen volt egy „kétlaki”, Velencét és Pestet megélő fiú élete az ötvenes években? Szentai György megírta nekünk. Szerző: Szentai György Budapesten születtem, de néhány hónap kivételével, ötéves koromig Velencén éltem, azután 1950-től 1962-ig minden iskolai szünetet is nagyobbrészt… Bővebben ›
A szép történetekben gyakran akad fordulat. A hadinaplóéban az, hogy hogy Tóth Sándor története gyerekkori játszótársam története is. Fülöp Berta Helga Tóth Sándor unokája. A publikálás után megkeresett. Arcot adott Tóth Sándornak. Megkértem, írja meg, ő hogyan látja nagyapját és… Bővebben ›
