Kárpáti Miklós pár hónappal ezelőtt érdekes könyvet mutatott. A terjedelmes, 827 oldalas olvasmány a Fejér megyei, 1918- 1949. között aktív munkásmozgalmárokat mutatja be úgy, ahogy azt az MSZMP helyi vezetése 1984-ben be szándékozott mutatni.  Kik voltak ezek az emberek?  Mi mozgatta őket? Mi volt a különítményesek gondolkodása? Jó lenne erre választ kapni, de a lehetőségeim ennél szerényebbek.

Az alábbiakban közlöm az 1984-es forrásanyagot szíves felhasználásra. A terjedelme 15 MB. Érdemes letölteni és úgy böngészni, saját számítógépről.

Kivonatot is készítettem. Ez azokat tartalmazza, akiket a könyv konkrétan Velence kapcsán nevesít. Van ezen kívül egy egészen más forrás. A Hadtörténeti Levéltárból előkerült, Kisvelencén kiképzést kapott 135 vöröskatona névsora, benne a születési  dátumukkal és beosztásukkal. (Ez bizony elég szegényes információ.  Történetüket a laktanyának otthont adó malom kapcsán írtam meg. Ebben azonban egyetlen emberi sors sem olvasható.

Az 1984-es MSZMP-kiadvány is bizonytalan kapaszkodókat ad. A könyv bő 800 oldala egyetlen „hitehagyót”,  elpártoltat, megcsömörlöttet, az akkori viszonyok szerint „méltatlanná váltat” sem tartalmaz, ami azt jelenti, a névsort gondosan megválogatták. Aki maradt, az az akkori időknek megfelelően példaszerűnek számított. Ez ismét csak óvatosságra int.

Így maradt öt ember, Alcsuti Mihály, Csurgó Béla, Horváth Viktor Győző, Igari András és Tóth János, akiknek valamilyen életrajza is van, és velencei kapcsolata is.

A Déli Vasút (üzeme volt Székesfehérváron) munkásaiból alakult egyik vöröskatona-egység

Al(csuti) Mihály (1882-1945.) velencei születésű volt. Szülei napszámosok voltak. Hogy kinek dolgoztak, nem derül ki a forrásból. Hadifogolyként lett aktív szovjet kommunista. 1922-ben tért haza. Zavaros-zaklatott időszakot élt, döntően Nagycenk-Petőháza ipari üzemeiben. A nyilaspuccs után deportálták. Dachauban halt meg, 1945-ben.

Csurgó Béla (1911-1971) pázmándi születésű, és ott is hunyt el. Úgy került a könyvbe, hogy a harmincas években volt a környék agitátora, közte Velencéé is. Pázmándon született és ott is halt meg.

Horváth Viktor Győző (1899-1930) Ökörmezőn született és Budapesten hunyt el. 1918-19-ben Kisvelencén volt raktáros a tüzérlaktanyában.  Komoly eséllyel kommunista agitátor volt. Később, a Tanácsköztársaság kitörése után politikai megbízott / komiszár volt karhatalmi alegység élén.

Igari András (1892-1973) velencei születésű és itt is halt meg. Hatgyerekes halászcsalád tagja volt. Hadifogolyként lett kommunista, vöröskatona a Szovjetunióban. A Tanácsköztársaság kitörésekor hazajött, és könyvtáros, tanácstag lett Velencén. A Tanácsköztársaság leverése után halászatból és alkalmi munkákból élt.  1944-ben a könyv szerint élelmet juttatott a kápolnásnyéki gettó rabjainak. A Vörös Hadsereg 1944. decemberi ideérkeztével tolmácskodott. A velencei TSZ alapító tagja.

Tóth János (1894-1969) kálozi születésű. Szülei gazdasági cselédek voltak. Ő szabó végzettséget szerzett. Az újpesti vörös őrség (nagyjából kommunista rendfenntartó erők) tagja lett. A tanácsköztársaság leverésekor börtönbe került. Szabadulása után Gárdony környékén húzta meg magát szabóként.  1945 után Velence párttitkárának választották meg.  Ezután kisebb-nagyobb pártmegbizatásai mellett szabóként dolgozott.

***

Ha a kicsit részletesebb életrajzaikat –és másokét- elolvassuk, nagyon zaklatott életpályákat lehet ott találni.  Ritka, hogy a könyv kommunistái ott haljanak meg, ahol születtek. Nem a saját falujukban, városukban voltak forradalmárok, hanem messzebb, olykor ezer kilóméterekkel.  Az esetek igen nagy hányadában érzek a történetekbe gyökértelenséget, és legtöbbször nyomort.

Ha van időd és kedved, nézz bele a hosszabb könyvbe, és gondold végig, mi vitte ezeket az embereket abba az irányba! És marad a nyitott kérdés, kit, mi tett különítményessé. Ha lenne információd ilyenről, kérlek, oszd meg velem! Szívesen publikálnám!

Kapcsolódó anyag:

A Velencei Anna Gőzmalom története V : Maláta és ágyú (1896-1919)

Források:

Tetteikben élnek (MSZMP Fejér M. Bizottsága, Székesfehérvár, 1994.)

A Hadtörténeti Levéltár kisvelencei vöröskatonákra vonatkozó dokumentumai

Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, Adatok, Budapest, Emberek, Fotók, Fotók, képek, történetek, Gárdony, Székesfehérvár, Velence, XX. század

Címkék:1919, Anna malom, helytörténet, Kisvelence, kommunista, munkásmozgalom, Tanácsköztársaság, Velence, Velencei tó