Kárpáti Miklós hívta fel a figyelmemet Igali Mészáros József horgász-író munkásságára. Horgászelődünk az ország és a távolabbi vidékek jelentős pecás szakírója volt, aki több írásában megemlékezett a tóról. Itt most 1942-es könyve egy aktuális részletét közlöm. Hetek óta keresgélem… Bővebben ›
Emberek
A valamikori velencei gazdagokról (1874-1930)
Korábban részletesen írtam az 1928-ban érvényes velencei virilistajegyzék jópár szereplőjéről. A sorozat az I. világháború utáni idők velencei gazdagjairól, de legalábbis jómódú adózóiról adott felszínes áttekintést. Most az 1874-1930. közötti 56 év adatait írom meg. (Kárpáti Miklós 2023.08.16-os kiegészítésével) A… Bővebben ›
Velence 1848 után XI. rész: „Velencei-tó”, és a „Tónak alsó részén fekvő” –dűlő
A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól. A „Velencei-tó” –dűlő A tó „ránk… Bővebben ›
A Velencei Tavi Országos Szövetségről (alapítva: 1935.)
A harmincas évek elején nemcsak az üdülőtelkek száma szaporodott a tó körül, hanem az érdekképviseleteké is. Ez a bejegyzés az utolsó fontos szerveződési kísérletet mutatja be a világháború előtt. Ezt tekintem a Velencei Tavi Intéző Bizottság szellemi elődének. 1930-ban megalakult… Bővebben ›
Velence 1848 után X. rész A Csontrét és a Kenderföldek
A falu fölötti földek többnyire változatos minőségű és különböző fajta művelésre alkalmas területek voltak. Az itt ismertetett két kisebb dűlő együtt a velencei földek területének 3%-át adta ki. A két föld közös jellemzője, hogy a távoli múltban itt zsellérföldeket adtak… Bővebben ›
A velencei vasútállomások építtetésének igaz története és “még annál is csodálatosabb” históriája
Nagy Károly 2015. 04. 13-i és Kárpáti Miklós 2015. 12.05-i kiegészítésével, és Bauer László 2023. májusában publikált fotójával. Ha Neked is van tudásod, ne habozz, írd meg! Történt pedig a XX. század közepén, hogy Velence második vasúti megállót is szeretett… Bővebben ›
Velence 1848 után IX. rész: A Rétiföldek
A Rétiföldek Velence szántóterületének legdélebbi, nagyon jó minőségű része. E bejegyzés az 1884-ben e területet birtokló parasztoknak állít egy kis emléket. A Rétiföldek a déli, értékesebb földterületek legkisebb darabja. A velencei összes terület 4%-át jelentette ez a 242,7 kataszteri holdas… Bővebben ›
Jancsó Mózes: a kezdete és a vége
Pár hónapja írtam Jancsó Mózesről, a falu egyik „gyüttmentjéről”, Tükröspuszta gazdatisztjéről, aki a 20-as – 30-as években meghatározta Tükröspuszta mindennapjait és jelentős hatással volt a falu gazdaságára is újításaival és szervezőmunkájával. Akkor azt írtam, hiányzik a története eleje és vége…. Bővebben ›
A Votisky családról és dr Votisky Antalról, a Velencei-tó fejlesztésének apostoláról –interjú Votisky Lászlóval
Ritka esemény, hogy történeteim főhőseivel, vagy azok leszármazottaival beszélhessek. A tudós sorsa az objektivitás. A magamfajta amatőrök azonban- például Votisky László elmondásán keresztül- beleélhetik magukat egy viharos vándorutat megélt familia sorsába, ami pár éven keresztül keresztezte a tópartiak sorsát. … Bővebben ›
Velence 1848 után VII. rész: A Gurjal –dűlő-1884-ben
A Gurjal azon kevés velencei területek egyike, ahol uradalmi és parasztföldek, valamint közösségi területek egyaránt megtalálhatók voltak. Ennyiben hasonló a Szőlőhegyhez és a falu belterületéhez. A falu viharos történetének második fontos történelmi-hadi útvonala ez a völgy. A Gurjal/Gurgyal a… Bővebben ›