A belterületi földterületek 1884-ig sok tekintetben megőrizték a falu régi társadalmi-gazdasági szerkezetét. Az igazi gazdasági csatatéren, a legkeresettebb, volt majorsági földeken más volt a helyzet. A következőkben első lépésben bemutatom a (volt) majorsági földek új tulajdonviszonyait. Később név szerint is… Bővebben ›
Emberek
Velence 1848 után II. rész: A (belső) falu szerkezete 1884-ben
A falu (belső) képe 1884-ben csak néhány elemében volt a jelenlegihez hasonló. A templomokon és talán a tűzoltóház (helyén) túl kevés ismerős épületre lelnénk, leszámítva az utcaszerkezetet. Igaz, hivatalosan az utcákat sem tartották számon. A faluban idegenként való eligazodás kalandtúra… Bővebben ›
Földharcok Velencén: Úrbéres panaszok, perek 1848 előtt
A vidéken élők, nemesek és parasztok többségének megélhetése közvetlenül a földtulajdontól illetve a földhasználat lehetőségétől függött. Velence XIX. századi történetén a földért folytatott kemény és szívós harc húzódik keresztül. Ebből írok le néhány esetet. A Fejér Megyei Levéltár velencei úrbéres… Bővebben ›
A Velencei tó-parti üdülőkorszak hajnala VIII : Tóth Kálmán: Horgásszon a Velencei-tavon (1940.) -forrásközlés
2015.01.17: Kárpáti Miklós (KM) kiegészítéseivel Már tartott a háború, de még nem fájt igazán. Még volt ember, aki hétvégente a szabadba vágyott és nem élelmiszert próbált felhajtani. Tóth Kálmán tóbérlő ekkor írta az alább olvasható reklámfüzetét, mely a horgászok… Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala IV: Interjú Farkas Józsefné Éva nénivel-ahogy a gyerek, majd fiatalasszony látta
Ha Éva nénire gondolok, belül nevetek! Ez tőle jön. Külön ajándék, hogy arról beszél, amiben hiszek: a világ itt van az orrunk előtt! Hagyd a francba az aktuális szappanoperát és kirándulj inkább vele! (Kedves Olvasó, ezúttal más érdekességgel is szolgálhatok: … Bővebben ›
Velencei virilisták VIII.rész : Beck Lajos, a „Szerző”
Beck Lajosról többet elárulnak művei, mint a kastélya. Olvass bele! Nagyon ritka, hogy XX. század eleji kutatásaim főszereplőiről közvetlen képet kaphassak. Így van ez Beck Lajossal is. A mesteremberről sokat elárul az általa elkészített boltív szerkezete, az alkalmazott anyagok, az… Bővebben ›
Csapó Benjamin (Chiapo Beniaminus) tótérképe 1792-92-ból
Pár hónappal ezelőtt azzal zártam a Velencei tavat és térképtörténetet leíró bejegyzéseimet, kisebb meglepetések még várhatók. Egyik éjjeli olvasmányélményem Szabó Károly cikke az 1936-os Vízügyi Közlemények 1. számából. Címe: A Velencei tó. A cikk mellesleg közölte Csapó Benjamin tólecsapolási tervének… Bővebben ›
Gschwindt kastély: A Gárdonyi Építész és Mérnökkör publikálta a kastélyról szóló kutatásait
Mint arról már korábban írtam, a GÉM vállalta magára, hogy a szeptember 21-i kastélytúra előkészítésekor gyűjtött építészeti és tájépítési információit egységes szövegbe rendezi. A múlt héten elkészült a munkájuk, és azt Facebook-oldalukon közzétették. Megéri elolvasni. A címe: „Hauszmannt kerestük Velencén”… Bővebben ›
A Gschwindt kastélyról: Vasárnapi Kulturális Kalandtúra (2014. szeptember 21.)
2014. szeptember 21-én, vasárnap, pár hetes készülődés után a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (a továbbiakban GÉM) kezdeményezésére és a Velencei Helytörténeti Egyesülettel (VHE) közös szervezésében abban a ritka lehetőségben volt részem, hogy életemben először belülről láthattam a (Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann) Gschwindt-kastélyt, gyermekkorom… Bővebben ›
Velence virilistái VII. : madarasi Beck Lajos, Velence (1928-ban) legbefolyásosabb embere- II. rész- Beck, a magánember és velencei
Az előző bejegyzésben beszámoltunk a Beckek Velencétől távolabbi, szakmai és gazdasági kvalitásairól. Most Velencei nyomaikat igyekszem összefoglalni. I. madarasi Beck Lajos, a magánember Beck a közvetlen és közvetett információk szerint értelmiségi mivoltában sokoldalú, érzékeny, kíváncsi ember volt. Szerette az… Bővebben ›