Beck Lajosról többet elárulnak művei, mint a kastélya. Olvass bele!
Nagyon ritka, hogy XX. század eleji kutatásaim főszereplőiről közvetlen képet kaphassak. Így van ez Beck Lajossal is. A mesteremberről sokat elárul az általa elkészített boltív szerkezete, az alkalmazott anyagok, az illesztések igényessége. Az értelmiségit a gondolkodásmódja minősíti, meg az abból fakadó cselekedetei.
Beck Lajos hagyott maga után írott munkásságot. Legalább 13 fennmaradt, önálló kötete jelent meg, terjedelmes parlamenti anyagmennyiség és interjú örökítette meg a valamikori Függetlenségi párti , majd konzervatív liberális politikus szellemi teljesítményét. A Darabanth aukciósház és az Országos Széchenyi Könyvtár jóvoltából elolvashatod az életmű három fontos, jellemző darabját.
Az Ulicza házaspár jóvoltából rendelkezésre áll továbbá két töredék. Mindkettőt Beck Éva (róla bővebben: az ITT és ITT leírt családtörténetben.) bocsátotta a házaspár rendelkezésére halála előtt.
Az első egy ismeretlen, talán I. világháború –végi, ismeretlen ötoldalas cikk kézirata (a linkről töltheted le) Beck addigi pályafutásáról.
A második egy kézirat bevezetője valószínűleg 1945 utánról. A szűk ötoldalas szöveget eleinte „A régi Magyarország” –könyv (1944.) előszavának véltem. A könyvet megszerezve és elolvasva azonban kiderült, nem azonos azzal. Figyelmesebb elolvasások után ma azt gyanítom, a II. világháború után, de még a kitelepítése előtt Beck nekilátott tizennegyedik könyve, emlékirata megírásának, mely „A Régi Magyarország” történetének valamiféle kiterjesztése lehetett az I. világháború eseményeit követő időkre.
Sajnos, egyelőre nem találom nyomát a kézirat további részeinek. A fennmaradt 5 oldalt mindenesetre közlöm (A linkre kattintva olvashatod!).
Kedves Olvasó, Légy Társszerző! Ha tudsz a kézirat esetleges további oldalairól hívj fel a 20/ 439-56-48-as telefonon vagy írj az arpad.feher1@gmail.com-ra! Előre is köszönöm!
***
Beck fontosabb ismert munkái:
(Ahol hyperlinket látsz, ott rá kattintva hozzá is férsz!)
1/ Az életbiztosításról. (Jogtudományi Közlöny, 1895)
2/ Ideálok : regény Budapest : Singer – Wolfner, 1902
3/Új nemzedék : regény Budapest : Pallas rt., 1904
4/Magyar birtokpolitika Bp. : Pallas, 1909.
5/Másik vasárnap délután. Mátyás diák álnéven. (Bp., 1910)
6/ Az én kertem. Versek. (Bp., 1911).
7/Kozma Andor – az író Budapest : Bercsényi Ny., 1910.
8/48 és 67 Budapest : Pallas Ny., 1910.
9/A pénzintézeti reform Budapest : Ráth Mór, 1916.
10/A Nemzeti Munkapárt és a nemzeti demokráczia : Beck Lajos beszéde Budapest : Athenaeum Ny., 1917.
11/A magyar földbirtok megoszlása : Agrár-statisztikai tanulmány Budapest : Pallas, 1918.
12/Mezőgazdasági hitel. (2. kiad. Bp., 1923)
13/A régi Magyarország. (Universitas könyvek. Bp., 1944)
A három közölt munka azt a célt szolgálja, hogy megmutassa Beck „gondolkodásmódjait”.
Amiről itt nincs szó: Parlamenti, vitatkozó üzemmódjára” az értekező, nem annyira sziporkázó, mint pontos, olykor szellemes beszédfolyam volt jellemző. Gyakran élt párhuzamokkal, hasonlatokkal. Idegesítő lehetett olykor, hogy nemcsak írásmódjába, hanem beszédeibe is hosszabb angol, francia, német szövegelemeket iktatott be. Ennek jelentősége egyebek mellett az ő szellemi fölényének bemutatása egy olyan korban, amikor egy időre kiment a divatból a nemzetközi kommunikáció.
Másrészt-ezzel összefüggésben- beszédeiben és írásaiban is fontos volt neki európaiságunk és az európai analógiák használata. Beck nemcsak beszélt „európaiul”, hanem értett, gondolkodott (!!!) is! Ez köszön vissza a „48 és 67”, valamint a ”A régi Magyarország” történelmi esszéin. Gondolatmenete sok tekintetben ellentmondásos, de követhető a mai közgazdász számára.
***
A közölt három nagyobb munka közül időrendben az első a verseskötete. Nem volt már igazán fiatal, 37 éves korában, 1911-ben írta.
1.kép: Az édesapjának ajánlott „Sylvester”-vers két strófája
Hosszas tűnődés és olvasgatás után abban maradtam, a versekkel kapcsolatos, nagyon szubjektív véleményem megtartom magamnak. (A versekben se tó, se peca, se nők… Beck nem is ilyen volt! :)) Ha viszont máshogyan is meg akarsz tudni valamit erről az emberről, olvasd el néhány versét!
***
A magyar földbirtok megoszlása : Agrár-statisztikai tanulmány Budapest : Pallas, 1918.
Ezt a munkáját ismertem meg először. Az elvesztett háború, a tömeges falusi elégedetlenség, a baloldali agrármozgalmak követelései után, a Tanácsköztársaság, majd a Nagyatádi földreform előtt, a szerző jegybank-kormányzósága alatt írta ezt az igen jelentős munkáját.
Ezt megelőző, tematikájában azonos tanulmányában (Magyar birtokpolitika Bp. : Pallas, 1909.) már egyértelműen állást foglalt a régi, feudális eredetű földbirtokszerkezet –és különösen- gazdálkodási felfogás ellen.
Két tétele fontos-ne feledjük- „napokra” a Tanácsköztársaságtól, az elvesztett háborútól és az újonnan létrejött nemzetállamok fenyegetésében: „Minél több önálló gazda osztozik az ország földjén: annál többen viselik a nemzet életéért, önállásáért, egészséges fejlődéséért az állampolgárokra háruló erkölcsi felelősséget.” (i.m. 7.o.) Ugyanez lett a Nagyatádi-féle reformkísérlet alapgondolata.
Másik alapgondolata a torz birtokszerkezet egyenletesebbé tétele. Mint azt könyvében aprólékosan bemutatta, akkoriban (és azután is) az óriásbirtokok területi dominanciája és az életképtelen törpebirtokok elsöprő tömege volt a jellemző a közepes ÉS már életképes középbirtokok hiánya mellett. Beck gazdaságossági megfontolásokból ezek fejlődésében kereste (volna) a kiutat az agrárproletariátussal való kiegyezés mellett. Ez részben volt hasonló a Nagyatádi-féle kísérlettel.
Beck-és mások is a mai napig következetesen egyenlőségjelet tettek a földtulajdonon és jövedelmen való osztozkodás közé. Egészen a negyvenes évek elejéig kellett várni arra, hogy a tulajdon problémáján túl már komolyabb figyelmet kapjon a piaci vertikum kérdése és ezzel a felvásárlás, tárolás, kereskedelem, egészében pedig a hozzáadott értéken való osztozás vizsgálata. A tízes években azonban ettől még nagyon messze volt a szakma.
2.kép: Az 1918-as tanulmány egy táblázata (24.o.)
Nekem munkája nem e teóriák miatt volt hasznos forrásom, hanem az általa összerendezett és közölt adatok miatt. A későbbi szerzők közül számosan alkalmazták ugyanezt a közlési módot a II. világháborúig, így az 1900-1910-es adatok elég jól összevethetők a későbbiekkel, aminek a birtokszerkezet változásainak követhetősége miatt van jelentősége.
Azt, hogy mit gondolok Nagyatádi reformkísérletéről és az akkori tulajdonosok hozzáállásáról -legyenek azok a régi rend vagy az újburzsoázia tagjai- Cserti József volt képviselőnk ürügyén tett bejegyzésemben leírtam már valamennyire. Maga a probléma ennél sokkal többet megér! Annak a kibontására, hogy a mindenkori magyar gazdaságnak két, egymással nehezen kibékíthető szempont között kell egyensúlyoznia. Az egyik: minél többek bevonása a termelésbe, a közteherviselésbe gazdasági, szociális és politikai okokból. A másik: kiélezett piaci viszonyok között a termőföldön gazdaságosan termelni – a nagyüzemi gazdálkodás keretei között optimális gazdaságföldrajzi viszonyok mellett. Ezt a leckét máig nem oldottuk meg. (Ha Velence ürügyén másról már nem tudnék írni, a földtulajdon lesz az egyik fontos gumimacskám.)
***
A régi Magyarország. (Universitas könyvek. Bp., 1944)
A könyv-Beck utolsó publikált munkája- 1848-tól 1918-ig követi a magyar politika (valójában persze, elsősorban Beck) szellem-és politikatörténetét.
Beck kiindulópontja ugyanaz, mint 1910-es, „48 és 67”-című munkájában. Arról írt, hogyan harcol egymással az értékrend és a politika praktikus gyakorlati igénye. A tét: ki, hogyan találja (el és meg) az optimumot a „kívánatos” és „lehetséges” között az osztrák nagyhatalom árnyékában.
Kedvelem a politikai esszét. Részben a könnyedebb nyelvezet, részben az őszinteség szándéka miatt. John Lukacshoz képest Beck nyelvezete tagadhatatlanul nehézkesnek, modorosnak tűnik, aminek persze, a közben eltelt idő is oka lehet. Ugyanakkor történelmi szempontból érdekes témát ír le igényesen és elég alaposan.
Nem árt fejben tartani, hogy míg Lukacs történész, Beck mindvégig elsősorban (szak)politikus maradt. Míg a „48 és 67” elsősorban a Függetlenségi Párt eszmetörténeti fejlődéstörténete akart lenni akkori pártigazgatója tollából, „A régi Magyarország” inkább számadás a visszavonult, részben anyagilag megkopott, de szellemileg ép Becktől.
Nem tudom, Beck számot vetett-e mindazzal, amit leírt. Ha a könyv bő 300 oldalát újból végiglapozom, könnyen feltűnik az ideológiai rugalmasság elvárásának leírása a ’48-as mozgalom vezéreinek történeteiben. Végülis ezt hiányolta Ugron Gáborban vagy Kossuth Ferencben, aki őt valaha a párjába hívta, elindítva ezzel az ifjú Beck karrierjét.
Érdemes odafigyelni a gondolatmenet(ek) árnyaltságára, amivel Beck megadja a lovagias tiszteletet a hajdanvolt politikai ellenfeleknek és azok elődeinek, benne a megértés szándékával.
***
Hogy miért érdemes Beck Lajost olvasni 2014-ben? Mert időutazásban vehetsz részt a számítógéped mellett káros mellékhatások nélkül! Mert megtapasztalhatod, hogy a derék szoknyavadásznak eredeti gondolatai voltak! Mert végiggondolhatod, miben más (jobb vagy rosszabb) az akkori konzervatív liberális politikai gondolkodó, mint a mai. Mert szellemi erőnléti gyakorlat, kiegyensúlyozva a „10 dolog, amit eddig nem tudtál a nagypolitikáról” (vagy bármi másról)-mintájú cikkek megerőltetető feladatait.
Végül: mert ráérsz, és mert (még) nem felejtettél el gondolkodni.
Kapcsolódó bejegyzések:
Velence virilistái – 1. rész
Velence virilistái VI. : madarasi Beck Lajos, Velence (1928-ban) legbefolyásosabb embere- I. rész-a család és madarasi Beck szakmai –közéleti teljesítménye
Velence virilistái VII. : madarasi Beck Lajos, Velence (1928-ban) legbefolyásosabb embere- II. rész- Beck, a magánember és velencei
Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, Adatok, Emberek, I. Világháború, Légy Társszerző!, Statisztika, Velence, XX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?