Szerző archívumok

Velencei vagyok, fotós, pecás, biciklis és apa.

  • Mit jelentett az a szó Velencén, a XVI-XVII. században, hogy “puszta”?

    A töröknek azt: nincs kitől adót beszedni (mert a jobbágyot megölték, elmenekült, szerencsétlenül szegény vagy adómentes  foglalkozású, vagy nemes és még ott van…). A magyar uraságnak vagy azt, hogy nincs a jobbágyoknak (magyar) ura,tehát van lehetőség a földszerzésre, vagy azt:… Bővebben ›

  • A velencei “Nagyhíd” (emléke)

    Szerzők: Fehér Árpád, Stumpf István, Galambos Györgyné Marika, Kárpáti Miklós (2015.01.18.) (szállj be Te is!) Gyerekkorom kedvenc snecizőhelye volt. E bejegyzéssel a hídnak és e szép emlékeimnek kívánok emléket állítani, és sokan másoknak, így például azoknak, akik a valahavolt mozi… Bővebben ›

  • 1810 körül: Görög Demeter (és Lipszky János) Fejér vármegye-térképe

    Mikovinyék után a XVIII. században már több remek térkép született, amik forrásértéke Velence szempontjából elhanyagolható. Történeti érdekessége azonban van, különösen, ha a Tisztelt Olvasó érdeklődik a térképtörténet iránt is. A XVIII. század vége a központi hatalom fokozatos erősödését hozta, vele… Bővebben ›

  • 1720: Népszámlálási fejtörő

    1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›

  • A XVIII. század eleje: Velence elnéptelenedéséről

    Körülmények: 1543-tól  a terület török kézen volt, mintegy 145 évig. 1688. májusában a Habsburg hadak  foglalták el Székesfehérvárt. Az ostrom körülményeiről, és különösen a környékre gyakorolt pontos hatásáról  nem találtam pontos forrást. Ami tudható, hogy a törökök körül fokozatosan fogyhatott… Bővebben ›

  • 1742: Mikoviny Sámuel és Fritsch András Erik Fejér megye-térképe

    Mikoviny megyetérképének rövid története szerint Mikoviny mestere, Bél Mátyás „ Notitia ”-jához készítette azokat a térképeket, amik Velence és a tókörnyék szempontjából Lázár (1528.) óta az első igazi minőségi ugrást jelentik a térképek terén. Először: megyetérképről van szó, amely részletgazdagsága… Bővebben ›

  • XVII-XVIII. századi térképek Hondiustól La Feuille-ig (1611-1747)

    A XVII. század témánk (Velence története) szempontjából kevés újat hozott a térképek terén. E közben külföldön a térképészet fokozatosan magasabb színvonalúvá vált. Megjelentek a világatlaszok, egyre több szerepet kapott a funkcionalitás. Magyarországról a hivatkozott kb. százötven évben  legalább 25 alaposabb,… Bővebben ›

  • XVI. századi, még nem említett térképek

    Velencét a XVI. században legalább 16 térkép említi. Lázár (1526-valójában kb 1514.) és Zündt (1567.) térképét korábban, már külön bejegyzésben értékeltem a téma szempontjából. További források: 1553:     Vavassore 1554:     Lazius (országtérkép) 1557:     Lazius (Dunántúl) 1559:     Duchetti 1559:    … Bővebben ›

  • Az ő vállukon…

    Lázár irodai alkalmazott, vagy talán pap  volt. Lazius katonaorvos. Zsámboky orvos és filológus. Zündt vésnök, rézmetsző. Fundanus filozófus. De Bry aranyműves. Így ment ez még vagy kétszáz évig… Az ő vállukon álltak aztán azok, akik térképeiket pontosan tájolták északnak, hibátlanok… Bővebben ›

  • 1567: Mathias Zündt térképe

    Lázár után Wolfgang Lazius (1554), Nicolaus Angielus (1554.)a vatikáni térképszoba freskójának alapját adó Giacomo Gastaldi (1562) vagy  Domenico Zenoi (1566.) lényegesen szerényebb településkészlettel dolgozott. Ez alól Zündt térképe sem kivétel.  (Nagy felbontású változata a  World Digital Library-ben található) Velence szempontjából… Bővebben ›