Egyikünk sem tudja a tuttit. Én sem. Véleményem van, amit kimondok. Te -ha kedved van- olvasd el! Legyen véleményed Neked is!

A Telexben ma egy beszélgetés jelent meg, egyebek között a következő állítással:

„5. Jól van a Velencei-tó

Lukács Balázs szerint nem kell megmenteni a Velencei-tavat, mert ez egy szikes tó. Része a természetes működésének, hogy ennyire kevés víz van benne, mint most. Ha nem lennének víztározók, valószínűleg gyakrabban fordulnának elő hasonlóan alacsony vízszintek, de teljesen sosem száradt volna ki. A Velencei-tó a legtöbb szikes tóhoz képest nagyobbnak számít, ezért ritkábban szárad ki. A kiszáradás valójában a tóra ráépülő szolgáltatások miatt okoz gazdasági-társadalmi problémákat. „A Velencei-tó köszöni szépen, jól van, az ökoszisztémájának időnként szüksége is van alacsonyabb vízszintekre.”

***

A beszélgetés többségéhez nem szólnék hozzá, nem értek hozzá, biztos jobban tudják.

Két határozott megjegyzésem azonban van:

„Szikes tó” 1

A  Velencei-tó évezredes folyamatok mentén lett ilyen. Valamikori mérete nemcsak a rajzokon, fennmaradt térképeken mérhető. Egy Velencétől Várpalotáig, délen Abáig; északon a Vértesig tartó bonyolult mocsár és vízügyi rendszer része volt, mely felszín feletti és alatti áramlásaival is táplálta a tavat. Ennek komoly szakirodalma van.Ez a bonyolult rendszer részben tudatos emberi beavatkozás (a mocsarak lecsapolása) , részben az éghajlatváltozás révén nagyjából megszűnt. Emléke néha felbukkan még a Csór alatti legelők felszín alatti, meggyulladt tőzegének füstjével. A tó ebben az évezredes szövetségben végül magára maradt.Nem az, ami akár pár száz éve volt. (A szikes tó -jellege már akkor eltűnt, amikor én általános iskolába, a nyilatkozó bölibe járt.) Pontosan olyan, mint számos társunk a gorillától az óriás cédrusig. Olyan kevéske, amit engedünk neki. Elloptuk az életterét!!!! Erről a nyilatkozó nem teljesen tehet. Avult tankönyvből tanulta a tavat, ugyanúgy, mint én, a velencei. (A hivatkozott “szakértők” további, felesleges, személyeskedő megítélését most ünnepélyesen kitörlöm.Tensiomint veszek be, és tárgyilagosnak próbálok látszani. Engem minősítene minden más.)

„Szikes tó” 2

A „szikes tó” a hetvenes évektől további műszaki beavatkozások révén jórészt elvesztette környezeti beágyazottsága jelentős, maradék részét is. Partjait kikövezték, mint akkoriban oly sok üdülőtavat. Helyette a hetvenes években nagyon modernnek számító éghajlati és hidraulikai modellezéssel puffervíz-tavakat létesítettek. Gyakorlatilag akkortól korszerű víztározó, mesterséges üdülőtó lett!

A bökkenő, hogy 50 éve az akkori mérnöki tudás és technológia kevés volt még az éghajlat hosszú távú modellezésére. Az egy új szakma, a ma már modern technológiával támogatott éghajlatkutatás. Gyermekkoromban senki sem számolhatott azzal, hogy az éghajlat ilyen mértékű, és a magam hite szerint nagyon is tartós- változásba kezd.

Hogy azt a keveset is elherdáltuk, amit felépítettünk? Igen! De ha háromszor akkora tárolókat építettünk volna is, és még ha a szakpolitika gondos lett volna is, és előrelát -bár egyik sem volt- az sem lett volna elegendő teljesítmény a  valóságosan és rendszeresen lehulló csapadék nélkül a valamikor magától értetődő komfortra. Maradt az elhallgatás, a tudatlan hazudozás. “Negyven milliárd” -röhej!

Tavaly még komolyan beszéltek barátaim a Duna megcsapolásáról, vize egy része idetereléséről. Ma már aligha. Nekünk laikusoknak (is) fel kell fognunk, hogy nincsen galád szomszéd által elorzott fantomvíz. Ha az Alpesekben nem esik elég, ide sem jut. Nekik sem. (PONT!!!) A Duna lépcsőzése épeszű gondolat azzal, hogy attól sem lesz több víz Európában, viszont több időzik belőle nálunk, és jó darabig még kevesebb jut Szerbiába, Romániába, Bulgáriába.

Tehát:

-Nem, a Velencei-tó geológiai-vízügyi értelemben már réges-régen nem szikes tó!

– Nem ez az állapot nem természetes, (hanem mesterséges) mert maga a tó sem az már, nagyjából 50-200 éve. Fokozatosan tettük mássá.

***

Egyetlen dolog van, amiben egyetértek a két ifjú, jóképű (de irigylem) nagyon “okos” (ezt meg nagyon nem irigylem) megmondóemberrel: Jóval alázatosabb, spórolósabb idők jönnek. Akár tetszik, akár nem. Tessék tudomásul venni, szerényebbre kell vennünk,ezzel tisztelni a tavunkat! Mint öregjeinket! Újra és újra: tanulnunk kell! És ez nagyon komoly!

Szép angol gyep helyett jó a here, a vadszőlő, a repkény, ibolya, vagy a tarack. Kevésbé dekoratívak, de ugyanúgy védik a talajt a gyors párolgástól, felmelegedéstől.

A fák alá kerüljön legalább földtányér, flancosabban meg mélyebbre engedett dréncső, hogy a kertben több levegő termelődjön.

Barackot akarsz a fádról? Tarts méhlegelőt! Elvirágzás után rosszul néz ki, a lekvár viszont finom.

Még a magamfajta is képes áttérni a csepegtető öntözésre az értékes zöldségek alatt. (Húsz éve csinálom én, a közgazda.)Tanuld meg, hogy kell! Negyedére csökkented a vízfogyasztást az árasztáshoz képest!

Sok az UV? Pusztul a málna, a paradicsom? Raschel háló! Még 30% fénytompító erejűt vettem korábban. Te inkább e fölött (60%?) próbálkozz! Még inkább: kérdezz meg egy profi kertészt!

Ma itt tartok. Holnapra többet tudok. Tanulj Te is!

***

PS: Talán illene gyakrabban hozzászólnom szerelmünk ügyéhez, a tóhoz. Csakhogy 2021 óta szinte semmiféle érdemi, szakmai minőségű gondolatot nem látok körülötte. (Na jó, a tisztított szennyvíz kicsit segít, de messze nem eleget) Huhogni nem szeretek. Negyvenmilliárd-típusú, optimista hazugsághoz sincs kedvem arcot adni. (Ez a dicsőség maradjon a Narancsos Nagybajszúé) A reális kompetenciám, hogy néha írok az általam gondolt józan ész nevében, itatom a a madarakat, és senyvedő fáim. Lehülyézhettek, ha valóban jobbat, többet tudtok. Tegyétek, várom!

Feleim, tőlem ennyi telik.

Segítsetek! Akad egy felesleges lavór a sufniban Nálatok? Belé víz, a fáknak, madaraknak?

•  •  •

Kapcsolódó bejegyzések

• Felejtés – megjegyzések a Velencei-tó vízszintje körül kialakult vitához – A tó vízszintjének, huszadik századi átalakításának és a tározórendszer korlátainak korábbi értelmezése.

• A Velencei-tó és környezete ma ismert formájáról – forrásközlés – Az 1976-os rendezési koncepció és a tópart átalakításának dokumentációja.

• „Velentzei Tó Székes Fehérvármegyében” (1817) – nyomozás és forrásközlés – Korai tóleírás, amely a történeti vízrajzhoz és a lecsapolási elképzelésekhez ad forrást.

• Fürdető – A velencei partszakaszok, feltöltések és kövezett partfalak helytörténeti változásainak bemutatása.

Irodalomjegyzék és háttérforrások

• Telex: Aszály, vízhelyzet, Duna, Velencei-tó – Lukács Balázs és Szijártó Márk beszélgetése (2026. augusztus 6.)

• Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Tógazdálkodás – Balaton, Velencei-tó

• Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Pátkai-tározó

• Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Zámolyi-tározó

• Sédi Károly: A Velencei-tó vízrajza. Vízügyi Közlemények, 1936, 18. évfolyam

• HungaroMet: Hőmérséklet- és csapadéktrendek – megfigyelt hazai változások

• HungaroMet: Csapadékszélsőségek változása

English extract

The article contributes to the public and professional debate surrounding the exceptionally low water level of Lake Velence in 2026. It challenges a claim quoted from a Telex interview that the lake, as a saline shallow lake, does not need to be “saved” because periods of low water are part of its natural functioning. In a personal, polemical essay, the author argues that present-day Lake Velence is no longer a purely natural saline lake, but a system reshaped by long-term landscape change and, especially, twentieth-century engineering interventions, shoreline reinforcement and reservoir construction. The text highlights the disappearance of the former wetland network, the role of the water-storage system, and the lasting effects of climate change and insufficient precipitation. Its main conclusion is that today’s condition cannot be treated simply as a natural cycle; adaptation, restraint and recognition of the lake’s altered hydrological character are required.

Kategóriák:1945-1989, 1989-től napjainkig, Adatok, Agárd, Gárdony, Pákozd, Pátka, Sukoró, Velence, Velencei tó, XX. század, Zámoly