A Kishíd és az 1940-es Medárd-napi nagy esőzés története

Gyűjtötte: Galambos Mihály, lejegyezte: Galambos Mihályné Zsuzsa, adatközlők: Bencsók Sándorné sz. Galambos Anna (1930. Velence), Horák Józsefné sz. Vida Margit (1936.Velence) Galambos József (sz 1935. Velence) Bognár Imre (sz: 1943. Velence)

 

Az alábbi történet alapinformációja egy beszélgetés, melyben Galambos Mihályné Zsuzsa megemlített egy valamikori árvizet, melynek során egy rokona elhunyt, és ezt összefüggésbe hozta a velencei Kishíd építésével.

Ezt a történetet Nagy Károly azzal egészítette ki, hogy a hidat rokona, Nagy György építette, és megerősítette Galambos Zsuzsa elbeszélését. Ezek után kérésemre Galambos Mihály összegyűjtötte a történet részeit, Zsuzsa pedig formába öntötte mindezt, amiért nagyon hálás vagyok! Íme:

„1940. Medárd-nap környékén hatalmas esőzés volt a környéken. Az első kaszálással éppen végeztek a gazdák a Csontrét körüli kaszálókon, amikor egy hatalmas felhőszakadás érte el a falut.

Helyzetrajz a Kishíd történethez

1.kép: Galambos Zsuzsa vázlata a történethez

A tó felé „lejtettek” a földek, ezért az Ófalu felé vitt mindent a víz. Elkezdte a levágott és kis boglyákba rendezett szénát hordani a tó felé. A megduzzadt patak nem tudta medrében vinni a hordalékkal teli vizet, ezért több helyen átbukott a hidak fölött, a Nagyhíd (ezen ezúttal a rajzon jelzett Nagyhídat kell érteni -F.Á.) nyílásában megakadt, azt eltömítette.

1880 kat térkép

2. kép: Az 1940-es “árvíz” építményei és a “Nagyhíd” az 1880-as kataszteri térképen. Az 1940-ben elmondott házak helyén tehát már 1880-ban is álltak házak, csak a lakók (tulajdonosok) neve különbözött. “Hidi” Tóthék helyén (43. hrsz) valószínűleg “hidi” Farkas Jánosék, Ludvigék helyén (48-as hrsz) “hidi” Farkas Józsefék, Galambosék és Krajczárék 1940. évi helyén (49/1-49/2 hrsz) nincs név, viszont a fölötte osztott, 50/1-2-es hrsz-en Kupi József neve olvasható. Valószínű, ezt a két házat mégsem Kupi birtokolta ekkor. Huber Viktor szerint a későbbi Kraczár ház területét a Sághiak vették meg.

Itt történt a katasztrófa. Két helyi fiatal legény, Horváth József és Horváth Lajos jöttek a határból (Pusztaszabolcs felől) lovaskocsival s mentek volna haza a Főszegre (a katolikus templom környékére).

Virtusból lovaskocsival áthajtottak a vízen, de az elragadta őket. Az egyik fiú (József) meghalt, testvére a tóban tért magához. Az egyik ló is odaveszett, a kocsi összezúzódott.

hidiTóth ház

3. kép: A “hidi” Tóth ház -ma. Helyét Zsuzsa rajzán a patak bal oldalán látható “X” jelöli.

Galambos Ház

4. kép: A Galambos ház Helyét Zsuzsa rajzán a patak jobb oldalán látható “X” jelöli.

A víz a környékből (Galambos József háza, a pataktól kb. 20 lépésre-FÁ) javításra összehordott nádkévéket bevitte a tóba (kb.300 m-re). Az ár elmúltával két kismalacot megtaláltak egy kutyával együtt egy hordón. (Galambos Mihály szerint a malackák az övék, a kiskutya a szomszédos Krajc(z)áréké volt. Ők még távolabb, kb 35 lépésre laktak a pataktól-FÁ.) Egy másik házba („hidi” Tóthék-a pataktól 16 lépésre-FÁ) annyira betört a víz, hogy a szekrény tetején ültek. A Gschwindt pusztán a cselédek (Horákné) a baromfiakat mentették.

Ekkor vitte el dr Kovács Árpád körorvos (1926-1967 között Velence nagy tiszteletben álló orvosa, fotója Sirák András rendelőjében látható-FÁ) kovácsoltvas kapuját is a rendelőhöz vezető kis híddal együtt.”

Megjegyzés: A sárral, hordalékkal kevert, sűrűbb ár a vízénél sokkal nagyobb pusztító – (toló)erővel rendelkezik. Hegyvidékeken ezt a jelenséget sárlavinának nevezik. (FÁ)

Kovács1

5. kép: dr Kovács Árpád régi házának helyzete a Google Föld-ön ábrázolva

Nagy Károly megjegyezte, hogy a patak eredetileg a jelenlegi medrénél kissé nyugatabbra folyt. A jelenlegi (Panoráma út alatti) kis íve már az árvíz után alakult ki a ma ismert formává. A Kovács -ház és a telek akkor sokkal közelebb esett a patakhoz.

Galambos Mihály kiegészítő megjegyzésében a hidakban esett kárt így foglalta össze: A Nagyhíd esetében csak a mellvédet/korlátot sodorta el az ár. A hídszerkezet épen maradt. A  Kishíd elődépítményét elsodorta az ár.

 

 

 

Kishidkicsi

6. A velencei Kishíd

A történet alapján tehát a Kishíd 1940-41 között épült. Építője Nagy György, helyi mester. Az építés a történtek alapján a gazdálkodás és közlekedés biztonságát szolgálhatta, hátterében a tragédiával.



Kategóriák:Emberek, Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, Kishíd, Település-szerkezet, Velence, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: