A velencei Kishíd (szerencsére) ma is áll. Gyerekkoromban mindennap azon jártam át gyalog vagy biciklivel az iskola felé. Kedvenc játékom volt, hogy a közepén a víz játékát figyeltem. Elképzeltem, hogyan sodorja tova a Csontréti patak (szélesnek ritkán látott) árja képzeletem kis kenuját.
1.kép: A Kishíd a térképen
A ’70-es években a híd megviselt, rozzant volt. A patakmeder rendezésekor (’70-es évek vége?) azonban a hidat is megerősítették, még ma is jól viseli magát.
2. kép: A Kishíd felülről
A híd szerkezetileg 11 m hosszú, ebből statikailag 5,5 m az igazán teherviselő szakasz, a híd közepén. A teljes mederszélesség a hídnál 11,5 m, ebből 9,5 m rézsüs part, biztonsági rész, 2 m a tényleges meder. A híd legnagyobb szélessége 5,5 m, a legszűkebb ponton pedig 3,5 m. A rajzon „A” mellvédként jelölt mellvéd hossza 20 m, a „B” mellvéd 11,5 m hosszú. Ez utóbbi ívelt, az „A” mellvéd majdnem egyenes vezetésű. A mellvédek ma 40 cm szélesek (ez korábban is így lehetett) és 50 cm magasak. (Becslésem szerint a valamikori magasság legalább 70-80 cm magas lehetett. A különbség a feltöltések számlájára írandó. Ezt támasztja alá Galambos Mihály azon emléke, hogy a híd a közepéig a régi kőhídépítési hagyományoknak megfelelően enyhén fölfelé ívelt-klasszikus példája pl. Mostar.)
3.kép: A Kishíd oldalról szemlélve
A híd (ma, a betonozás után)a mederfenéktől számítva 3,7 m magas. Maga a híd „szeme” 1,6 m magas, legnagyobb szélessége ma 2,1 m. Korábban szélessége elérhette a 3. métert. A boltív 35-36 cm-s tömör téglából készült, a hídszerkezet anyaga velencei terméskő.
Mint azt a Nagyhíd szerkezete kapcsán megjegyeztem, a két híd szerkezete és anyaga hasonló (volt). Szerencsére a Kishíd épen látható.
(Közgazdász-üzemmódban) nem értem a dolgot! 1940-ben az ár elsodorta a Kishíd elődjét, mely vélhetően csak gyalogos forgalmat szolgált. Drága pénzen túlméretezett, új, akár lovaskocsi terhét is cipelni képes kőhidat építettek a helyére, miközben 200 méterre tőle nagyobb, erősebb hídon keresztül közlekedett a falu.
Velence akkor és azután sem volt eleresztve infrastruktúrával. Ennek a hídépítésnek egyelőre nem találom az értelmét.
4. kép: A Velencei Kishíd (egyelőre még hült) helye az 1880-as kataszteri térképen
A megkérdezettek bizonytalanok voltak abban, hogy volt-e műszaki előzménye a Velencei Kishídnak. Az 1880-as kataszteri térképen mindenesetre ilyen még nem látszik. Galambos Mihály szerint volt, a gyenge-talán fából készült- szerkezetet elsodorta az 1940-es, medárdkori áradás.
A hidat 1940-41 között Nagy György mester építette. Az építést kiváltó okot, az 1940-es, Medárd –napi nagy esőzést, a következő blogbejegyzésben adom közre. Előre mondom, más tollával ékeskedem, Galambos Mihály és Zsuzsa történetét adom közre!
Kategóriák:1939-1945, Falusi épületek, Fotók, képek, történetek, Kishíd, Nagyhíd, Régi kőbánya, Település-szerkezet, Velence, XX. század
Velenceblog 
Vélemény, hozzászólás?