Pár napja azt ígértem, amikor időm engedi, egy kicsit hosszabb változatát is elkészítem a július 2-i, tó fölötti repülés kép és videoanyagának. Némi szöszmötölés után ez lett belőle. Ha megteheted, a beágyazott Youtube-videót a jobb alsó sarokban állítsd teljes képernyősre… Bővebben ›
Önblog
Mint a madár – a Velencei-tó fölött
Amint azt pár napja írtam, eldöntöttem, kipróbálom, milyen a magasból kedvenc tavam, meg a környezete. Az első, rövid változat, a hangulata remélem, itt van. Lesz hosszabb anyag is. Mivel azonban a 2500 fotó és a két órányi videoanyag válogatása,… Bővebben ›
Önblog: „Gyüttünk” … és maradtunk
Édesanyám, Fehér Györgyné tanítónéni, a „Gyüttmentek Velencén” – bejegyzésem után. elgondolkodott. A Bethlen Gábor-utcai kis „smasszerkolónia” hogyan, honnan lett annamajori, és csak aztán velencei? Nekiindult, és feltérképezte, honnan is keveredtek oda. szerző: Fehér Györgyné Azt eleve tudtuk, hogy Annamajor (Baracska)… Bővebben ›
Önblog : Spárga és chili
Kis barátnőmet, Emmát, hazavitte anyukája. Férfiszüvem egy aprócskát megtörött. A bánatot enyhítendő áprilisi kedvencemet, spárgát készítettem. Erről szól a bejegyzés. Ennél ilyet? Tehát : imádom a spárgát. És nincs lányom, pedig szerettem volna. Nagyon. Pár órát nálunk állomásozott Emma, akinek… Bővebben ›
Önblog : Ízek, színek, illatok kora gyerekkorból – a nagyszüleimnél töltött, háború utáni időkből – Fehér Györgyné visszaemlékezése (Minden böszörményinek, akik messze mentek)
Vázlatos alaprajz Hajduböszörményben, a Tizenhárom vértanú –utcai nagyszülői otthonról. Konkrétan és képletesen. Szerző: Fehér Györgyné-édesanyám Az utcai kiskaputól végig a lakóház oldalán fedett gang vonalát követően a zárt kiskert felől szőlőlugassal, sötét színű, dús szőlőfürtökkel, amiből csipegettünk. Bor… Bővebben ›
Önblog: „Gyüttmentségek”: Debreceni, annamajori és velencei évek (1956-1976)
Az eddigi bejegyzésekben szüleim származási gyökereiről írt édesanyám. A most következő rész édesapám és az ő fiatal és felnőttkoráról szól-benne velem és öcsémmel. A szöveget néhány ponton lábjegyzetekkel igyekszem közérthetőbbé tenni. A szövegformába nem piszkáltam bele ezúttal sem. Az Édesanyámé…. Bővebben ›
Önblog – apró ünnepek: A Majdnem Tökéletes Reggel Velencén
2016.január 9. Várnád a bevezetést? Olvass inkább! Marci fiam napja van. Túlvagyunk az ünnepeken. A hosszú ünnep csodálatos, gyönyörű és bánatos volt nekem, ha olvasod az írásom, tudod, minden rendben van. Tehát január 9. van. Éjjel gyengén fagyott, de… Bővebben ›
Két “falvédő”- Boldog Újévet, Kedves Olvasóm!
Két “falvédőről”[1], afféle üzenetről írok, amit gyerekkkoromban és a napokban éltem meg. Olvasd, ha van kedved! Gyerekkoromból emlékszem a falvédőre, mely Anya konyháját díszítette. Aztán fakult, kopott, és már csak a nyárikonyhában jutott neki hely, végül Anya kidobta. Sajnos. Úgy… Bővebben ›
Önblog: „Valóság Nagybátyám” és más közlemények
„Elutazott tőlünk családunk egyik tagja, akit oly hőn szerettünk, a Valóság-nevű nagybátyám…” Nagyjából hetvenkét évet élt. Ha van kedved olvasni, esetleg hallgass hozzá egy dalt, Cseh Tamást-a Valóság Nagybátyámat! Gumigatyás kiskölyök voltam, amikor nagy, szőke ember vett karjába Nagyapa… Bővebben ›
Önblog: Apa csónakja
Előbb volt csónakunk Velencén, mint házunk. Kis történetem Apa első csónakjáról, kikötőkről, emberekről szól. Ha van kedved, hallgass velem zenét hozzá! (Amorf Lovagok: Őrjárat) Anya a minap régi képeslapot mutatott. A lap a ’70-’80-as évek fordulóján keletkezhetett. A kép bal… Bővebben ›