Korábban részletesen írtam az 1928-ban érvényes velencei virilistajegyzék jópár szereplőjéről. A sorozat az I. világháború utáni idők velencei gazdagjairól, de legalábbis jómódú adózóiról adott felszínes áttekintést. Most az 1874-1930. közötti 56 év adatait írom meg. (Kárpáti Miklós 2023.08.16-os kiegészítésével) A… Bővebben ›
A két „majorsági”, vagyonosok által birtokolt dűlő más-más módon különleges. A Velencei-tó hozzánk tartozó része Velence szimbóluma. Az alatta húzódó keskeny terület pedig a (viszonylag) gyors kulturális környezetváltozásé. Ez a bejegyzés róluk szól. A „Velencei-tó” –dűlő A tó „ránk… Bővebben ›
A harmincas évek elején nemcsak az üdülőtelkek száma szaporodott a tó körül, hanem az érdekképviseleteké is. Ez a bejegyzés az utolsó fontos szerveződési kísérletet mutatja be a világháború előtt. Ezt tekintem a Velencei Tavi Intéző Bizottság szellemi elődének. 1930-ban megalakult… Bővebben ›
Nagy Károly 2015. 04. 13-i és Kárpáti Miklós 2015. 12.05-i kiegészítésével, és Bauer László 2023. májusában publikált fotójával. Ha Neked is van tudásod, ne habozz, írd meg! Történt pedig a XX. század közepén, hogy Velence második vasúti megállót is szeretett… Bővebben ›
Pár hónapja írtam Jancsó Mózesről, a falu egyik „gyüttmentjéről”, Tükröspuszta gazdatisztjéről, aki a 20-as – 30-as években meghatározta Tükröspuszta mindennapjait és jelentős hatással volt a falu gazdaságára is újításaival és szervezőmunkájával. Akkor azt írtam, hiányzik a története eleje és vége…. Bővebben ›
Ritka esemény, hogy történeteim főhőseivel, vagy azok leszármazottaival beszélhessek. A tudós sorsa az objektivitás. A magamfajta amatőrök azonban- például Votisky László elmondásán keresztül- beleélhetik magukat egy viharos vándorutat megélt familia sorsába, ami pár éven keresztül keresztezte a tópartiak sorsát. … Bővebben ›
Ma magától értetődő, hogy a tó déli partja autóval könnyen elérhető és az összekötőutak révén a sztrádarendszer része. Nyolcvan éve ez egészen máshogy volt. Történelmi hadiút vezetett a tó (akkor) útépítésre alkalmasabb északi partján, amit századok óta használtak. A déli… Bővebben ›
A blogban már idézett dr Votisky Antal 1931 és 1942 között lapot készített a magyar fürdőkultúráról és üdülés világáról. Amíg ereje engedte, szerkesztette. A Velencei-tó, és különösen a nyaralókorszak kezdetének szempontjából fontos forrás a tizenhárom év sajtóterméke, amit az Országos… Bővebben ›
1938-ra a tó környéke túljutott az első nagy betelepülési hullámon. Megtörtént a felvidéki bevonulás, pár hónap múlva elkezdődött a II. világháború. Polgárdy Géza (1908-1991.), a Magyar Turista Egyesület titkára, számos turistakalauz szerkesztője ekkor szerkesztette meg a tó első turista zsebkönyvét,… Bővebben ›
1934-re a Velencei –tavi első nagy parcellázási hullám túljutott a horizontján. A Budapestről szabadba vágyók ezerszám vettek itt telket. Polgár Iván 1914-es víziója jórészt beteljesült és kissé meghaladottá vált. A tókörnyék három generációnyira volt csak a jobbágyfelszabadítástól (1848.) és az… Bővebben ›
Velenceblog 