Mától az interneten is elérhető Meszleny Ignác „Velencei Tallózások”-visszaemlékezése. A visszaemlékezést e bejegyzés publikálásakor ITT lehet letölteni! (kattints rá!) Immár elérhető (2014.07.30.) a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) honlapján is. Meszleny Ignác a Velencét 1714-ben újranépesítő Meszleny János leszármazottja, 1925-ben… Bővebben ›
A megyéről szóló, interneten publikált 1880 körüli kataszteri térkép velencei részén (már ami megvan belőle) számos helyen a következő felirat díszeleg a földterület felett: „Velenczei közbirtokosság”. Kupi László Velence -kötetében is van rá utalás. A jelenlegi magyar gazdasági jogban a… Bővebben ›
Légy Társszerző! Ha az itt leírt nevek, házak esetében szerinted pontosítani való van, tisztelj meg azzal, hogy felhívsz a 20/ 439-56-48-as telefonszámon! Leköteleznél, ha a birtokodban lévő fotóval, emlékeiddel illusztrálnád az Enyedi utcák, vagy a Főszeg múltjának életét! Az… Bővebben ›
1946-ban és 1947-ben is Velence képviselőit az újjáépítések mellett más súlyos kérdések is gyötörték. Legalább két alkalommal foglalkoztak a falu településrészeinek helyes elnevezésével, az abban uralkodó szomorú állapotok felszámolásával. 1947. tavaszán, 18-as szám alatt végül azt a határozatot hozták, hogy… Bővebben ›
Adatközlők: prof. Spät András (Budapest), Dr Molitorisz Pál (Szarvas) Ezen az úton is köszönöm! Az első két részben bemutattam zsidó földink, Spät Imre és családja elpusztításának történetét, és környezetük egy darabkáján keresztül azt a világot, ami túlélte a gyilkolást, a… Bővebben ›
Több bejegyzésben is említettem azt a munkát, aminek célja, hogy a Velence 1714-es újrabetelepítéséhez kötődő szájhagyományt megbízható dokumentummal lehessen megerősíteni. Ez a munka a minap határkőhöz érkezett. A kutatás történetét kicsit később írom le. A lényeg: 1716-ban (meg az országos… Bővebben ›
1944. március 19-én, az akkor 46 éves dr Spät Imre szükségét látta képeslapot küldeni Budapesten élő özvegy, hetvenéves édesanyjának. Az előző bejegyzésben (Hagyaték-1.rész) megörökített Halda írógépen egyebek mellett virágnyelven arról írt, éjjel fenn voltak (aligha pár nappal azelőtt) és hallgatták… Bővebben ›
Minden történetet el kell kezdeni valahol! Ezt ott kezdem, ahol valójában befejeződik. 2014. tavaszán a Fejér Megyei Levéltár szépen felújított épületében ültem a Fejér vármegyei alispán világháború utáni papírjai között háborús statisztikákat keresgélve, amikor egy vékonyka köteg akadt a kezembe…. Bővebben ›
Március 24 (27?) után nem sokkal működni kezdett a vármegyei kommunikáció kezdetleges formája. Láncban másolt levelek, hártyapapír-darabkák, újrafelhasznált papírfecnik segítségével pótolták a telefonhálózat és a posta hiányát. Jó lett volna e bejegyzést velencei fotókkal illusztrálni, a képek akkori elkészítésének azonban… Bővebben ›
A két világháború közötti Tükröspuszta leírása Tóth Lászlóné Zsuzsa nénitől származik. Zsuzsa néni önéletírásában (ennek közlésére sajnálatos módon egyelőre nincs lehetőség) és interjújában számolt be gyermekkora e szakaszáról (9 és 16 éves kora között). A kornak itt jelentősége van. Zsuzsa… Bővebben ›
